II. MELLÉKLET

A. RÉSZ

a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei az EN ISO 14001:2015 alapján

B. RÉSZ

az EMAS-t megvalósító szervezetekkel szembeni további követelmények

Az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek teljesítik az EN ISO 14001:2015 (1) követelményeit, amelyek itt szerepelnek:

A.4.  A szervezet környezete

A.4.1.  A szervezet és környezetének megértése

A szervezetnek meg kell határoznia azokat a külső és belső tényezőket, amelyek lényegesek a szándékai szempontjából, és amelyek hatnak arra a képességére, hogy elérje a környezetközpontú irányítási rendszerétől várt eredményeket. Ezeknek a tényezőknek tartalmazniuk kell azokat a környezeti körülményeket, amelyekre a szervezet hatást gyakorol vagy amelyek képesek hatni rá.

A.4.2.  Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése

A szervezetnek meg kell határoznia:

a)  azokat az érdekelt feleket, amelyek lényegesek a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából;

b)  ezen érdekelt felek lényeges szükségleteit és elvárásait (azaz követelményeit);

c)  ezekből a szükségletekből és elvárásokból melyek lesznek megfelelési kötelezettségei.

A.4.3.  A környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása

A szervezetnek az alkalmazási terület kialakításához meg kell határoznia a környezetközpontú irányítási rendszer határait és alkalmazhatóságát.

Ezen alkalmazási terület meghatározásakor a szervezetnek át kell gondolnia:

a)  a 4.1. szakaszban hivatkozott külső és belső tényezőket;

b)  a 4.2. szakaszban hivatkozott megfelelési kötelezettségeket;

c)  szervezeti egységeit, funkcióit és fizikai határait;

d)  tevékenységeit, termékeit és szolgáltatásait;

e)  hatáskörét és felügyeleti, valamint befolyásolási képességét.

Miután az alkalmazási területet meghatározták, a környezetközpontú irányítási rendszernek a szervezet minden, az alkalmazási területen belüli tevékenységét, termékét és szolgáltatását magába kell foglalnia.

Az alkalmazási területet dokumentált információként kell fenntartani és az érdekelt felek rendelkezésére kell bocsátani.

A.4.4.  A környezetközpontú irányítási rendszer

A szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie, fenn kell tartania és folyamatosan fejlesztenie kell a környezetközpontú irányítási rendszert a szükséges folyamatokkal és kölcsönhatásaikkal együtt, ennek a nemzetközi szabványnak a követelményeivel összhangban annak érdekében, hogy elérje a tervezett eredményeket, beleértve környezeti teljesítménye növelését.

A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer létrehozásakor és fenntartásakor át kell gondolnia a 4.1. és 4.2. szakaszban megszerzett ismereteket.

A.5.  Vezetői szerepvállalás

A.5.1.  Vezetői szerepvállalás és elkötelezettség

A felső vezetőségnek bizonyítania kell vezetői szerepvállalását és elkötelezettségét a környezetközpontú irányítási rendszer vonatkozásában azzal, hogy:

a)  vállalja az elszámoltathatóságot a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéért;

b)  biztosítja a környezeti politika és a környezeti célok meghatározását, valamint ezek összhangját a szervezet környezetével és stratégiai irányvonalával;

c)  biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek beépülését a szervezet üzleti folyamataiba;

d)  biztosítja a környezetközpontú irányítási rendszerhez szükséges erőforrások rendelkezésre állását;

e)  kommunikálja az eredményes környezetközpontú irányítás és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való megfelelés fontosságát;

f)  biztosítja, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer elérje tervezett eredményeit;

g)  irányítja és támogatja a munkatársakat abban, hogy hozzájáruljanak a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez;

h)  előmozdítja a folyamatos fejlesztést;

i)  támogatást nyújt az egyéb lényeges Irányító szerepkörben lévőknek, hogy bizonyíthassák a felelősségi területeikhez kapcsolódó vezetői szerepvállalásukat.

Megjegyzés:  Az „üzlet” kifejezést ebben a nemzetközi szabványban olyan széleskörűen lehet értelmezni, hogy azokat a tevékenységeket jelentse, amelyek a szervezet létezése céljából lényegesek.

A.5.2.  Környezeti politika

A felső vezetőségnek olyan környezeti politikát kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania, amely környezetközpontú irányítási rendszerének meghatározott alkalmazási területén belül:

a)  megfelel a szervezet szándékainak és környezetének, beleértve tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak jellegét, mértékét és környezeti hatásait;

b)  keretet ad környezeti célok kitűzéséhez;

c)  elkötelezettséget tartalmaz a környezet védelmére, beleértve a szennyezés megelőzését és más konkrét, a szervezet környezetére vonatkozó elköteleződés(eke)t;

Megjegyzés:  A környezet védelmére vonatkozó, más konkrét elköteleződés(ek) tartalmazhatják a fenntartható erőforrás-felhasználást, a klímaváltozás enyhítését és a hozzá való alkalmazkodást, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelmét.

d)  elkötelezettséget tartalmaz a megfelelési kötelezettségei teljesítésére;

e)  elkötelezettséget tartalmaz a környezetközpontú irányítási rendszer folyamatos fejlesztésére a környezeti teljesítmény növelése érdekében.

A környezeti politikát

B.1.  A környezeti teljesítmény folyamatos javítása

A szervezetek kötelezettséget vállalnak környezeti teljesítményük folyamatos javítására.

Ha a szervezet egy vagy több telephelyből áll, mindegyik telephelynek, amelyre az EMAS alkalmazandó, teljesítenie kell az EMAS valamennyi követelményét, beleértve a 2. cikk (2) bekezdésében meghatározott, a környezeti teljesítmény folyamatos javítására vonatkozó követelményt is.

A.5.3.  Szervezeti szerepek, felelősségek és hatáskörök

A felső vezetőségnek biztosítania kell a felelősségek és hatáskörök kijelölését a lényeges szerepekre és ezek kommunikálását a szervezeten belül.

A felső vezetőségnek ki kell jelölnie a felelősséget és hatáskört:

a)  annak biztosítására, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer megfeleljen e nemzetközi szabvány követelményeinek;

b)  a jelentéskészítésre a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményéről, beleértve a környezeti teljesítményt is, a felső vezetőség számára.

B.2.  Vezetőségi képviselő(k)

A felső vezetés külön felső vezetőségi képviselő(ke)t jelöl ki, aki(k), egyéb felelősségi köreiktől függetlenül, meghatározott szerepkörrel, felelősségi körrel és hatáskörrel rendelkeznek a jelen rendeletnek megfelelő környezetközpontú irányítási rendszer biztosítása, valamint a felső vezetés felé a környezetközpontú irányítási rendszer teljesítményéről történő jelentéstétel tekintetében.

A felső vezetés képviselője a szervezet felső vezetésének tagja lehet.

A.6.  Tervezés

A.6.1.  A kockázatokkal és lehetőségekkel kapcsolatos tevékenységek

A.6.1.1.  Általános előírások

A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a 6.1.1–6.1.4. szakaszok követelményeinek teljesítéséhez szükséges folyamato(ka)t.

A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer tervezése során át kell gondolnia:

A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmazási területén belül meg kell határoznia a lehetséges vészhelyzeteket, beleértve azokat, amelyeknek környezeti hatásuk lehet.

A szervezetnek dokumentált információt kell fenntartania:

A.6.1.2.  Környezeti tényezők

A szervezetnek a környezetközpontú irányítási rendszer meghatározott alkalmazási területén belül meg kell határoznia tevékenységeinek, termékeinek és szolgáltatásainak azon környezeti tényezőit, amelyeket felügyelete alatt tud tartani és amelyeket befolyásolni tud, valamint a hozzájuk kapcsolódó környezeti hatásokat az életciklus-szemlélet átgondolásával.

A szervezetnek a környezeti tényezők meghatározásakor figyelembe kell vennie:

a)  a változtatást, beleértve a tervezett vagy az új fejlesztéseket és az új vagy módosított tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat;

b)  a rendkívüli körülményeket és az észszerűen előre látható vészhelyzeteket.

A szervezetnek meg kell határoznia, megalapozott kritériumok alkalmazásával, azokat a tényezőket, amelyeknek jelentős hatásuk van vagy lehet a környezetre, azaz a jelentős környezeti tényezőket.

A szervezetnek, megfelelő módon, tájékoztatnia kell jelentős környezeti tényezőiről a szervezet különféle szintjeit és funkcióit.

A szervezetnek dokumentált információkat kell fenntartania a következőkről:

Megjegyzés:  A jelentős környezeti tényezők vagy kedvezőtlen környezeti hatásokkal (fenyegetésekkel) vagy kedvező hatásokkal (lehetőségekkel) kapcsolatos kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek.

B.3.  Környezeti állapotfelmérés

A szervezetek előzetes környezeti állapotfelmérést végeznek és dokumentálnak az I. mellékletben foglaltak szerint.

Az Unión kívüli szervezeteknek hivatkozniuk kell a kérelem benyújtásának helye szerinti tagállamban a hasonló szervezetekre alkalmazandó környezetvédelmi jogi előírásokra.

A.6.1.3.  Megfelelési kötelezettségek

A szervezetnek:

a)  meg kell határoznia és hozzáférhetővé kell tennie a környezeti tényezőivel kapcsolatos megfelelési kötelezettségeket;

b)  meg kell határoznia, mennyiben vonatkoznak ezek a megfelelési kötelezettségek a szervezetre;

c)  figyelembe kell vennie ezeket a megfelelési kötelezettségeket, amikor kialakítja, bevezeti, fenntartja és folyamatosan fejleszti környezetközpontú irányítási rendszerét.

A szervezetnek dokumentált információkat kell fenntartania megfelelési kötelezettségeiről.

Megjegyzés:  A megfelelési kötelezettségek kockázatokat és lehetőségeket eredményezhetnek a szervezet számára.

A.6.1.4.  A tevékenységek megtervezése

A szervezetnek meg kell terveznie:

a)  azokat a tevékenységeket, amelyekkel kezeli:

1.  jelentős környezeti tényezőit;

2.  megfelelési kötelezettségeit;

3.  a 6.1.1. szakaszban azonosított kockázatait és lehetőségeit;

b)  hogyan:

1.  integrálja és vezeti be ezeket a tevékenységeket a környezetközpontú irányítási rendszerének folyamataiba (lásd a 6.2. szakaszt, a 7. és 8. fejezetet, valamint a 9.1. szakaszt), vagy más üzleti folyamatokba;

2.  értékeli ezen tevékenységek eredményességét (lásd a 9.1, szakaszt).

Ezeknek a tevékenységeknek a megtervezésekor a szervezetnek át kell gondolnia technológiai lehetőségeit és pénzügyi, működési, valamint üzleti követelményeit.

B.4.  A jogszabályok betartása

Az EMAS keretében nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételt kérő szervezetek igazolják, hogy teljesítették az alábbi feltételek mindegyikét:

1.  azonosították az összes vonatkozó környezetvédelmi követelményt, és ismerik azoknak a szervezetet érintő hatásait;

2.  biztosítják a környezetvédelmi jogszabályok betartását, beleértve az engedélyeket és az engedélyezett határértékeket, és ezt megfelelő módon igazolják;

3.  olyan eljárásokat vezettek be, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára a környezetvédelmi jogszabályok folyamatos betartását.

A.6.2.  Környezeti célok és az elérésük megtervezése

A.6.2.1.  Környezeti célok

A szervezetnek a lényeges funkciókhoz és szintekhez környezeti célokat keli kitűznie, figyelembe véve a szervezet jelentős környezeti tényezőit és kapcsolódó megfelelési kötelezettségeit, megfontolva a szervezet kockázatait és lehetőségeit.

Követelmény, hogy a környezeti célok legyenek:

a)  összhangban a környezeti politikával;

b)  mérhetők (ha megvalósítható);

c)  figyelemmel kísérve;

d)  kommunikálva;

e)  megfelelően frissítve.

A szervezetnek dokumentált információt kell fenntartania a környezeti célokról.

A.6.2.2.  Tevékenységek megtervezése a környezeti célok elérése érdekében

Környezeti céljai elérésének tervezésekor a szervezetnek meg kell határoznia, hogy:

a)  mit fognak tenni;

b)  milyen erőforrásokra lesz szükség;

c)  ki lesz a felelős;

d)  mikorra teljesülnek;

e)  hogyan értékelik majd az eredményeket, beleértve azokat a mutatókat, amelyekkel a mérhető környezeti céljai teljesülésének előrehaladását kísérik figyelemmel (lásd a 9.1.1. szakaszt).

A szervezetnek át kell gondolnia, hogy a környezeti céljai elérésére irányuló tevékenységeket hogyan lehet beépíteni a szervezet üzleti folyamataiba.

B.5.  Környezeti célkitűzések

A szervezeteknek bizonyítaniuk kell, hogy a környezetközpontú irányítási rendszer és az ellenőrzési eljárások a közvetlen és közvetett tényezők figyelembevételével foglalkoznak a szervezet tényleges környezeti teljesítményével.

A környezeti célok és célkitűzések elérését szolgáló eszközök nem szerepelhetnek környezeti célkitűzésként.

A.7.  Támogatás

A.7.1.  Erőforrások

A szervezetnek meg kell határoznia és biztosítania kell a környezetközpontú irányítási rendszer kialakításához, bevezetéséhez, fenntartásához és folyamatos fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat.

A.7.2.  Felkészültség (kompetencia)

A szervezetnek:

a)  meg kell határoznia a szükséges felkészültséget azon személy(ek) esetében, akik a felügyelete alatt olyan munkát végeznek, amely hatással van környezeti teljesítményére és arra a képességére, hogy eleget tegyen megfelelési kötelezettségeinek;

b)  biztosítania kell, hogy ezek a személyek felkészültek legyenek megfelelő oktatás, képzés vagy gyakorlat alapján;

c)  meg kell határoznia a környezeti tényezőivel és környezetközpontú irányítási rendszerével kapcsolatos képzési szükségleteket;

d)  ahol alkalmazható, intézkedéseket kell tennie a szükséges felkészültség megszerzésére, és értékelnie kell a végrehajtott intézkedések eredményességét;

Megjegyzés:  Az alkalmazható intézkedések közé tartozhat pl.: a jelenlegi alkalmazottak képzése, mentorálása vagy áthelyezése; esetleg felkészült személyek kölcsönzése vagy szerződtetése.

A szervezetnek a felkészültség bizonyítékaként megfelelő dokumentált információt kell megőriznie.

B.6.  A munkavállalók bevonása

1.  A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a munkavállalók aktív bevonása ösztönzője és előfeltétele a környezet folyamatos és sikeres fejlesztésének, valamint alapvető erőforrása a környezeti teljesítmény javításának és megfelelő módszere a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer szervezetben történő sikeres működtetésének.

2.  A „munkavállalók bevonása” kifejezés magában foglalja a munkavállalók közvetlen részvételét, valamint a munkavállalóknak és képviselőiknek nyújtott tájékoztatást egyaránt. Ezért minden szinten ki kell alakítani a munkavállalói részvételi rendszert. A szervezetnek fel kell ismernie, hogy a vezetőség elkötelezettségének, fogékonyságának és aktív segítségnyújtásának kimutatása előfeltétele az említett folyamatoknak. Mindezek alapján a vezetőségnek megfelelő visszajelzést kell nyújtania a munkavállalók felé.

3.  E követelményeken kívül a munkavállalókat vagy képviselőiket be kell vonni a szervezet környezeti teljesítményének folyamatos javítását célzó folyamatba a következők révén:

a)  előzetes környezeti állapotfelmérés,

b)  a környezeti teljesítményt javító környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer kialakítása és bevezetése,

c)  környezetvédelmi bizottságok vagy munkacsoportok létrehozása az információk összegyűjtésére és a környezetvédelmi felelős/a vezetés képviselői, valamint a munkavállalók és képviselőik részvételének biztosítására,

d)  közös munkacsoportok kialakítása a környezetvédelmi cselekvési program és a környezetvédelmi ellenőrzés terén,

e)  a környezetvédelmi nyilatkozatok kidolgozása.

4.  E célra megfelelő részvételi formákat kell alkalmazni, például a javaslatok könyvének rendszerét, projektalapú csoportmunkát vagy környezetvédelmi bizottságok alakítását. A szervezeteknek ismerniük kell az e területen folytatott bevált gyakorlatról szóló bizottsági iránymutatásokat. Kérésükre a munkavállalók képviselőit is be kell vonni e folyamatba.

A.7.3.  Tudatosság

A szervezetnek biztosítania kell, hogy a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyek tudatában legyenek a következőknek:

a)  a környezeti politika,

b)  a munkájukhoz kapcsolódó jelentős környezeti tényezők és az ezekkel összefüggő tényleges vagy lehetséges környezeti hatások;

c)  hozzájárulásuk a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez, beleértve a környezeti teljesítmény növekedésének előnyeit;

d)  a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek való meg nem felelés következményei, beleértve a szervezet megfelelési kötelezettségeinek nem teljesítését.

A.7.4.  Kommunikáció

A.7.4.1.  Általános előírások

A szervezetnek folyamato(ka)t kell kialakítania, bevezetnie és fenntartania a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából lényeges belső és külső kommunikációra, beleértve, hogy:

a)  miről kommunikáljanak;

b)  mikor kommunikáljanak;

c)  kivel kommunikáljanak;

d)  hogyan kommunikáljanak.

Kommunikációs folyamatának (folyamatainak) kialakításakor a szervezetnek:

A szervezetnek válaszolnia kell a környezetközpontú irányítási rendszerével kapcsolatos kommunikációkra.

A szervezetnek kommunikációjának bizonyítékaként dokumentált információt kell megőriznie, ahogy megfelelő.

A.7.4.2.  Belső kommunikáció

A szervezetnek:

a)  belső kommunikációt kell folytatnia, ahogy megfelelő, a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos lényeges információkról a szervezet különféle szintjei és funkciói között, beleértve a környezetközpontú irányítási rendszer változtatásait;

b)  biztosítania kell, hogy kommunikációs folyamata(i) lehetővé tegye/tegyék a szervezet felügyelete alatt dolgozó személyek számára, hogy hozzájáruljanak a folyamatos fejlesztéshez.

A.7.4.3.  Külső kommunikáció

A szervezetnek külső kommunikációt kell folytatnia a környezetközpontú irányítási rendszerrel kapcsolatos lényeges információkról, ahogy azt a szervezet kommunikációs folyamata(i) meghatározza/meghatározzák és ahogy a megfelelési kötelezettségei megkövetelik.

B.7.  Kommunikáció

1.  Fontos, hogy a szervezet nyílt párbeszédet folytasson a nyilvánossággal, a hatóságokkal és más érdekelt felekkel, beleértve a helyi közösségeket és ügyfeleket is, tevékenységének, termékeinek és szolgáltatásainak környezeti hatásairól.

2.  A nagyfokú átláthatóság biztosítása, valamint az érdekelt felekkel történő kellő bizalom kialakítása érdekében az EMAS keretében nyilvántartásba vett szervezetek nyilvánosságra hozzák a környezeti jelentés IV. mellékletében meghatározott környezeti információkat.

A.7.5.  Dokumentált információ

A.7.5.1.  Általános előírások

A szervezet környezetközpontú irányítási rendszerének tartalmaznia kell:

a)  az ezen nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentált információkat;

b)  a szervezet által a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességéhez szükségesként meghatározott dokumentált információkat.

Megjegyzés:  A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentált információi szervezetenként eltérő terjedelműek lehetnek a következőktől függően:

A.7.5.2.  Létrehozás és frissítés

Amikor dokumentált információt hoznak létre és frissítenek, a szervezetnek biztosítania kell a megfelelő:

a)  azonosítást és leírást (pl. cím, dátum, szerző vagy hivatkozási szám);

b)  formátumot (pl. nyelv, szoftververzió, grafika) és adathordozót (pl. papír, elektronikus);

c)  az alkalmasság és a megfelelőség átvizsgálását és jóváhagyását.

A.7.5.3.  A dokumentált információk felügyelete

A környezetközpontú irányítási rendszer és e nemzetközi szabvány által megkövetelt dokumentált információkat felügyelet alatt kell tartani az alábbiak érdekében:

a)  elérhetők és használatra alkalmasak legyenek, ahol és amikor szükséges;

b)  megfelelően védve legyenek (pl. bizalmasság elvesztésétől, helytelen használattól vagy sértetlenség elvesztésétől).

A dokumentált információk felügyeletéhez a szervezetnek a következő tevékenységeket kell megvalósítania lehetőség szerint:

A szervezet által a környezetközpontú irányítási rendszer tervezéséhez és működtetéséhez szükségesként meghatározott, külső eredetű dokumentált információt megfelelő módon azonosítani kell és felügyelet alatt kell tartani.

Megjegyzés:  A hozzáféréssel együtt járhat a döntés arról, hogy az engedély csak a dokumentált információ megtekintésére vonatkozik, vagy az engedély és a felhatalmazás a dokumentált információ megtekintésére és megváltoztatására egyaránt vonatkozik.

A.8.  Működés

A.8.1.  Működéstervezés és -felügyelet

A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie, felügyelet alatt kell tartania és fenn kell tartania azokat a folyamatokat, amelyek a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek teljesítéséhez, valamint a 6.1. és 6.2. szakasz szerinti tevékenységek megvalósításához szükségesek azáltal, hogy:

Megjegyzés:  A felügyeleti tevékenységek tartalmazhatnak műszaki intézkedéseket és eljárásokat. A felügyeleti tevékenységeket meg lehet valósítani egy hierarchiát (pl. kiküszöbölés, helyettesítés, adminisztratív eljárás) követve és alkalmazhatók önmagukban vagy kombináltan.

A szervezetnek felügyelet alatt kell tartania a tervezett változtatásokat és át kell vizsgálnia a nem tervezett változások következményeit, szükség szerint intézkedéseket téve a kedvezőtlen hatások enyhítésére.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy a kihelyezett folyamatok felügyelet vagy befolyás alatt legyenek. Az ezen folyamat(ok)ra alkalmazandó felügyelet vagy befolyás típusát és mértékét meg kell határozni a környezetközpontú irányítási rendszerben.

Az életciklus-szemlélettel összhangban a szervezetnek:

a)  felügyeleti tevékenységeket kell kialakítania, alkalmas módon, annak biztosítására, hogy a környezeti követelménye(i)vel megfelelően foglalkozzanak a termék vagy szolgáltatás tervezési és fejlesztési folyamatában, átgondolva az életciklus minden egyes szakaszát;

b)  a termékek és szolgáltatások beszerzésére környezeti követelmény(eke)t kell meghatároznia, ahogy megfelelő;

c)  kommunikálnia kell lényeges környezeti követelményeit a külső szolgáltatók felé, a vállalkozókat is beleértve;

d)  át kell gondolnia az információnyújtás szükségességét termékei és szolgáltatásai szállításával vagy kiszállításával, felhasználásával, életciklusvégi kezelésével és végleges ártalmatlanításával kapcsolatos lehetséges jelentős környezeti hatásokról.

A szervezetnek a szükséges mértékben dokumentált információkat kell fenntartania annak érdekében, hogy meglegyen a bizalom a folyamatok tervezettnek megfelelő végrehajtása iránt.

A.8.2.  Vészhelyzeti felkészültség és reagálás

A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a szükséges folyamato(ka)t arról, hogy hogyan fog felkészülni és reagálni a 6.1.1. szakasz szerint azonosított lehetséges vészhelyzetekre.

A szervezetnek:

a)  fel kell készülnie arra, hogy tervezett intézkedésekkel megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetekből származó kedvezőtlen környezeti hatásokat;

b)  reagálnia kell a bekövetkezett vészhelyzetekre;

c)  intézkedéseket kell tennie, hogy megelőzze vagy enyhítse a vészhelyzetek következményeit, ezek legyenek arányosak a vészhelyzet nagyságával és a lehetséges környezeti hatással;

d)  rendszeres időközönként ki kell próbálnia a tervezett válaszintézkedéseket, ahol ez megvalósítható;

e)  rendszeres időközönként felül kell vizsgálnia és módosítania kell a folyamato(ka)t és a tervezett reagálást, különösen vészhelyzetek bekövetkezése vagy próbák után;

f)  biztosítania kell, megfelelő módon, a vészhelyzeti felkészültséggel és reagálással kapcsolatos információkat és képzést az érintett érdekelt felek számára, beleértve a szervezet felügyelete alatt munkát végző személyeket.

A szervezetnek a szükséges mértékben dokumentált információkat kell fenntartania annak érdekében, hogy meglegyen a bizalom a folyamat(ok) tervezettnek megfelelő végrehajtása iránt.

A.9.  Teljesítményértékelés

A.9.1.  Figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés

A.9.1.1.  Általános előírások

A szervezetnek figyelemmel kell kísérnie, mérnie, elemeznie és értékelnie kell környezeti teljesítményét.

A szervezetnek meg kell határoznia:

a)  mit szükséges figyelemmel kísérni és mérni;

b)  az érvényes eredmények biztosításához szükséges figyelemmel kísérési, mérési, elemzési és értékelési módszereket, ahogy alkalmazhatók;

c)  azokat a kritériumokat, amelyekkel összehasonlítva a szervezet értékelni fogja környezeti teljesítményét, valamint a megfelelő mutatókat;

d)  mikor kell a figyelemmel kísérést és mérést elvégezni;

e)  mikor kell elemezni és értékelni a figyelemmel kísérésből és mérésből származó eredményeket.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy kalibrált vagy igazolt(verifikált) megfigyelő- és mérőeszközöket alkalmazzanak és megfelelően karbantartsák azokat.

A szervezetnek értékelnie kell környezeti teljesítményét és a környezetközpontú irányítási rendszer eredményességét.

A szervezetnek belső és külső kommunikációt kell folytatnia a környezeti teljesítményével kapcsolatos fontos információkról, ahogy azt a kommunikációs folyamata(i) meghatározza (meghatározzák) és ahogy a megfelelési kötelezettségei megkövetelik.

A szervezetnek megfelelő dokumentált információkat kell megőriznie a figyelemmel kísérés, mérés, elemzés és értékelés eredményéről bizonyítékként.

A.9.1.2.  Az előírások betartásának értékelése

A szervezetnek ki kell alakítania, be kell vezetnie és fenn kell tartania a megfelelési kötelezettségei teljesítésének értékeléséhez szükséges folyamato(ka)t.

A szervezetnek:

a)  meg kell határoznia a megfelelés kiértékelésének gyakoriságát;

b)  értékelnie kell a megfelelőséget és szükség esetén intézkednie kell;

c)  fenn kell tartania helyzetének ismeretét és megértését a megfelelési kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban.

A szervezetnek a megfelelés kiértékelésének eredményedről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.

A.9.2.  Belső audit

A.9.2.1.  Általános előírások

A szervezetnek tervezett időközönként belső auditokat kell végeznie, hogy információkat szolgáltasson arról, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer:

a)  megfelel-e:

1.  a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerére vonatkozó saját követelményeinek;

2.  ezen nemzetközi szabvány követelményeinek;

b)  eredményesen van-e megvalósítva és fenntartva.

A.9.2.2.  Belső auditprogram

A szervezetnek a gyakoriságot, a módszereket, a felelősségeket, a tervezési követelményeket és a jelentéstételt tartalmazó belső auditprogramo(ka)t kell kialakítania a belső auditjaira vonatkozóan.

A belső auditprogram kialakításakor a szervezetnek figyelembe kell vennie az érintett folyamatok környezeti fontosságát, a szervezetre hatással lévő változásokat és a megelőző auditok eredményeit.

A szervezetnek:

a)  minden egyes auditra pontosan meg kell határoznia az auditkritériumokat és az alkalmazási területet;

b)  úgy kell kiválasztania az auditorokat, és végrehajtania az auditokat, hogy biztosítsa az auditfolyamat objektivitását és pártatlanságát;

c)  biztosítania kell, hogy az auditok eredményeit jelentsék az illetékes vezetésnek;

A szervezetnek az auditprogram megvalósításáról és az auditeredményekről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.

A.9.3.  Vezetőségi átvizsgálás

A felső vezetőségnek tervezett időközönként át kell vizsgálnia a szervezet környezetközpontú irányítási rendszerét azért, hogy biztosítsa folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét.

A vezetőségi átvizsgálásnak tartalmaznia kell a következők megfontolását:

a)  a korábbi vezetőségi átvizsgálásokból származó intézkedések állapotát;

b)  a változásokat:

1.  a környezetközpontú irányítási rendszer szempontjából lényeges külső és belső tényezőkben;

2.  az érdekelt felek szükségleteiben és elvárásaiban, beleértve a megfelelési kötelezettségeket;

3.  a jelentős környezeti tényezőiben;

4.  a kockázatokban és lehetőségekben;

c)  a környezeti célok teljesülésének mértékét;

d)  a szervezet környezeti teljesítményével kapcsolatos információkat, beleértve a tendenciákat:

1.  a nemmegfelelőségekről és a helyesbítő tevékenységekről;

2.  a figyelemmel kísérési és mérési eredményekről;

3.  megfelelési kötelezettségeinek teljesítéséről;

4.  az auditeredményekről;

e)  az erőforrások megfelelőségét;

f)  az érdekelt felek lényeges közlése(i)t, beleértve a panaszokat;

g)  a folyamatos fejlesztés lehetőségeit.

A vezetőségi átvizsgálás kimeneteinek tartalmazniuk kell:

A szervezetnek a vezetőségi átvizsgálások eredményeiről bizonyítékként dokumentált információkat kell megőriznie.

A.10.  Fejlesztés

A.10.1.  Általános előírások

A szervezetnek meg kell határoznia a fejlesztési lehetőségeket (lásd a 9.1., a 9.2. és a 9.3. szakaszt) és meg kell valósítania a környezetközpontú irányítási rendszere tervezett eredményeinek eléréséhez szükséges intézkedéseket.

A.10.2.  Nemmegfelelőség és helyesbítő tevékenység

Amikor nemmegfelelőség fordul elő, a szervezetnek:

a)  reagálnia kell a nemmegfelelőségre és ahogy alkalmazható:

1)  intézkedést kell tennie annak felügyeletére és kijavítására;

2)  foglalkoznia kell a következményekkel, beleértve a kedvezőtlen környezeti hatások enyhítését;

b)  értékelnie kell, hogy szükség van-e intézkedésre a nemmegfelelőség okainak megszüntetésére annak érdekében, hogy az ne forduljon elő újra vagy máshol, a következők szerint:

1)  a nemmegfelelőség átvizsgálása;

2)  a nemmegfelelőség okainak meghatározása;

3)  annak meghatározása, hogy léteznek-e, vagy előfordulhatnak-e hasonló nemmegfelelőségek;

c)  végre kell hajtania minden szükséges tevékenységet;

d)  át kell vizsgálnia minden végrehajtott helyesbítő tevékenység eredményességét;

e)  el kell végeznie a változtatásokat a környezetközpontú irányítási rendszerben, ha szükséges.

A helyesbítő tevékenységeknek arányosnak kell lenniük a feltárt nemmegfelelőségek miatt jelentkező hatások jelentőségével, beleértve a környezeti hatás(oka)t.

A szervezetnek bizonyítékként dokumentált információt kell megőriznie:

A.10.3.  Folyamatos fejlesztés

A szervezetnek folyamatosan fejlesztenie kell a környezetközpontú irányítási rendszer alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét a környezeti teljesítmény növelése érdekében.