|
1.2.
|
N1 kategóriájúként nyilvántartásba vett befejezett járművek
▼M6 —————
▼M3 —————
▼M6 —————
▼M1
1.2.2. A gyártók általi jelentéstétel
▼M6
A tagállamok által az 1.1a. pontnak megfelelően jelentett minden egyes új befejezett jármű kapcsán az alapjármű gyártója jelenti a Bizottság felé minden olyan alapjárműnek az e pont a) és b) alpontjában meghatározott adatait, amelynek jármű-azonosító száma megegyezik a befejezett járműével. Az adatokat a gyártónak a 7. cikk (4) bekezdésének második albekezdése szerinti előzetes adatokról való értesítését követő három hónapon belül jelentenie kell.
▼M1
a)
nem teljes alapjárművön alapuló befejezett jármű esetében:
ii.
►M6
interpolációs járműcsalád-azonosító a 154. sz. ENSZ-előírás 6.2.6. szakaszában említettek szerint; ◄
iii.
ellenőrző CO2-kibocsátási érték, az 1.2.4. pont meghatározása szerint;
▼M6 —————
▼M1
vi.
ellenőrző tömeg, az I. melléklet B. része 4. pontjának meghatározása szerint;
▼M6
vii.
a nem teljes alapjármű menetkész tömege.
▼M6 —————
▼M1
b)
teljes alapjármű alapjául szolgáló befejezett jármű esetében:
ii.
járműcsalád-azonosító, e bekezdés a) alpontja ii. alpontjának meghatározása szerint;
iii.
az alapjármű fajlagos CO2-kibocsátása;
▼M6
iv.
a teljes alapjármű menetkész tömege.
▼M1
1.2.3. Az átlagos fajlagos CO2-kibocsátás és a fajlagos kibocsátási célérték kiszámítása
Az alapjármű gyártója által az 1.2.2. pontban foglaltaknak megfelelően jelentett értékeket a Bizottság az alapjármű gyártójának arra a naptári évre vonatkozó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának és fajlagos kibocsátási célértékének kiszámításához használja, amelynek során a megfelelő befejezett járművet nyilvántartásba vették, kivéve, ha az 1.2.5. pontban ismertetett körülmények fennállnak, mely esetben a befejezett járművekre vonatkozó adatokat kell használni.
▼M6
Amennyiben az alapjármű gyártója nem jelenti az 1.2.2. pontban említett adatokat, a tagállamok által a kapcsolódó befejezett járműre vonatkozóan az 1.1a. pont szerint jelentett fajlagos CO2-kibocsátást és menetkész tömeget kell felhasználni annak meghatározására, hogy a jármű e rendelet hatálya alá tartozik-e, valamint az érintett alapjármű-gyártó átlagos fajlagos CO2-kibocsátásának és fajlagos kibocsátási célértékének kiszámításához.
▼M1
1.2.4. Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték kiszámítása nem teljes alapjárművek esetében
▼M6
A 2020-as naptári évtől kezdődően a gyártónak a 154. sz. ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.3.2. vagy 3.2.4. szakaszában említett interpolációs eljárás szerint kell kiszámítania minden egyes nem teljes alapjárművének ellenőrző CO2-kibocsátási értékét az alapjármű kibocsátás tekintetében való EK-típusjóváhagyásához használt módszer alkalmazásával és az említett pontok meghatározásai szerint, az alábbi kivételekkel:
a)
Az egyes járművek tömege
A 154. sz. ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.3.2.2.1. vagy 3.2.4.1.1.1. szakaszában szereplő „TMind
” kifejezés helyébe a DMbase kifejezés, vagyis az alapjármű alapértelmezett tömege lép. Ha a DMbase kisebb az interpolációs család L járműve vizsgálati tömegénél (TML), a TMind helyett a TML értékkel kell számolni. Ha a DMbase nagyobb az interpolációs család H járműve vizsgálati tömegénél (TMH), a TMind helyett a TMH értékkel kell számolni.
A DMbase-t a következő képlet szerint kell meghatározni:
DMbase = MRObase × B0 + 25 kg + 0,28 × (TPMLM – MRObase × B0 – 25 kg)
ahol:
|
MRObase
|
az alapjármű menetkész tömege a 154. sz. ENSZ-előírás 3.2.5. szakaszának meghatározása szerint;
|
|
B0
|
a 2022. naptári évig 1,375, a 2023–2034. naptári években pedig 1,351 járműtesttömegérték;
|
|
TPMLM
|
a 154. sz. ENSZ-előírás 3.2.23. szakaszában meghatározott műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg.
|
b)
Az egyes járművek gördülési ellenállása
A 154. sz. ENSZ-előírás B7. melléklete 3.2.3.2.2.2. és 3.2.4.1.1.2. szakaszának céljaira az alapjármű gördülési ellenállását kell használni.
c)
Az egyes járművek aerodinamikai hatása
Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek valamely kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba tartoznak, a gyártó az alábbi lehetőségek egyikével határozza meg a 154. sz. ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.4.1.1.3. szakaszában említett „Af,ind
” értéket:
i.
a kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsalád reprezentatív járművének homlokfelülete (m2);
ii.
az interpolációs család H és L járműve homlokfelületének számtani középértéke (m2);
iii.
az interpolációs eljárás használatát mellőző esetekben az interpolációs család H járművének homlokfelülete (m2).
Az olyan nem teljes alapjárművek esetében, amelyek nem tartoznak egy kigurulási menetellenállási mátrix szerinti járműcsaládba, a gyártó az alábbi lehetőségek egyikével határozza meg a 154. sz. ENSZ-előírás B7. mellékletének 3.2.3.2.2.4. szakaszában említett „f2,ind
” értéket:
i.
az említett pontban hivatkozott „f2,L” és „f2,H”
értékek számtani közepe;
ii.
az említett pontban hivatkozott „f2,H” értéke.
▼M1
1.2.5. Az ellenőrző CO2-kibocsátási érték reprezentativitása
A Bizottság minden évben felméri, hogy mennyire reprezentatív az alapjármű gyártója által jelentett ellenőrző CO2-kibocsátási értékek átlaga az adott naptári évben nyilvántartásba vett megfelelő befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátásának átlagához viszonyítva. A Bizottság tájékoztatja az alapjármű gyártóját a két érték között feltárt eltérésről.
Amennyiben két egymást követő naptári évben a Bizottság 4 %-os vagy annál nagyobb eltérést tapasztal, akkor a következő naptári évben a befejezett járművek fajlagos CO2-kibocsátási átlagát használja az alapjármű gyártója vagy gyártói csoportja adott évre vonatkozó fajlagos CO2-kibocsátási átlagának kiszámításához.
|