|
c) A végrehajtott és tervezett szakpolitikák és intézkedések áttekintése
|
Szakpolitikák és intézkedések a következő elemek tekintetében:
a) a különböző épülettípusnak és éghajlati övezeteknek megfelelő költséghatékony felújítási megközelítések meghatározása, figyelembe véve adott esetben az épület életciklusa alatti releváns beavatkozási pontokat;
b) a 9. cikk szerinti nemzeti energiahatékonysági minimumszabványok, valamint a nemzeti épületállomány legrosszabb energiahatékonyságú szegmenseit célzó egyéb szakpolitikák és intézkedések, ideértve a 17. cikk (19) bekezdésében említett biztosítékokat is;
c) az épületek mélyfelújításának előmozdítása, beleértve a szakaszos mélyfelújítást is;
d) a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók helyzetének megerősítése és védelme, valamint az energiaszegénység enyhítése, ideértve az (EU) 2023/1791 irányelv 24. cikke szerinti szakpolitikákat és intézkedéseket, valamint a lakhatás megfizethetőségét is;
e) egyablakos ügyintézés vagy hasonló mechanizmusok létrehozása a 18. cikk szerint technikai, adminisztratív és pénzügyi tanácsadás és segítségnyújtás céljából;
f) a fűtés és a hűtés dekarbonizációja, többek között távfűtési és -hűtési hálózatokon keresztül, valamint a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése a fűtés és hűtés terén a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok 2040-ig történő teljes kivezetése céljából;
g) az építési és bontási hulladék keletkezésének megelőzése és annak magas színvonalú kezelése a 2008/98/EK irányelvvel összhangban, különösen a hulladékhierarchiára és a körforgásos gazdaság célkitűzéseire vonatkozóan;
h) a megújuló energiaforrások előmozdítása az épületekben, összhangban az (EU) 2018/2001 irányelv 15a. cikkének (1) bekezdésében meghatározott, az építőiparban a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó indikatív célkitűzéssel;
i) a napenergia-berendezések telepítése az épületekre;
j) az épületek építése, felújítása, üzemeltetése és élettartamuk vége tekintetében a teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése, valamint a szén-dioxid-eltávolítás bevezetése;
k) a kerületi és körzeti megközelítések és az integrált felújítási programok előmozdítása kerületi szinten, amelynek keretében olyan kérdésekkel lehet foglalkozni, mint például az energia, a mobilitás, a zöld infrastruktúra, a hulladék- és vízkezelés, valamint a várostervezés egyéb szempontjai, továbbá figyelembe lehet venni a helyi és regionális erőforrásokat, a körforgásosságot és az önellátást;
l) a közintézmények tulajdonában lévő épületek fejlesztése, ideértve az (EU) 2023/1791 irányelv 5., 6. és 7. cikke szerinti szakpolitikákat és intézkedéseket is;
m) az épületek fenntartható mobilitását szolgáló intelligens technológiák és infrastruktúra előmozdítása;
n) a piaci akadályok és piaci hiányosságok kezelése;
o) a készséghiányok kezelése, valamint az oktatás, a célzott képzés, a továbbképzés és az átképzés előmozdítása az építőiparban, az energiahatékonyság és a megújuló energia ágazatában (a magán- vagy a közszférában) annak biztosítása érdekében, hogy elegendő, az építőipar igényeinek megfelelő szintű készségekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre, külön hangsúlyt fektetve az alulreprezentált csoportokra;
p) tudatosító kampányok és egyéb tanácsadó eszközök; és
q) a moduláris és ipari megoldások előmozdítása az építőiparban és az épületfelújítások során.
Valamennyi szakpolitika és intézkedés esetében:
— a szakpolitika vagy intézkedés neve
— rövid leírás (a művelet pontos hatóköre, célja és feltételei)
— számszerűsített célkitűzés
— a szakpolitika vagy intézkedés típusa (például jogalkotási; gazdasági; adóügyi; képzési, tudatosító)
— tervezett költségvetés és finanszírozási források
— a szakpolitika végrehajtásáért felelős szervezetek
— a hatálybalépés időpontja
|
Szakpolitikák és intézkedések a következő elemek tekintetében:
a) az épületek éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának növelése;
b) az energetikai szolgáltatások piacának előmozdítása;
c) a tűzbiztonság növelése;
d) a katasztrófakockázatokkal – többek között az intenzív szeizmikus tevékenységgel kapcsolatos kockázatokkal – szembeni reziliencia növelése;
e) a veszélyes anyagok, köztük az azbeszt eltávolítása;
f) a fogyatékossággal élő személyek érdekében történő akadálymentesítés;
g) a megújulóenergia-közösségek és a helyi energiaközösségek szerepe a kerületi és körzeti megközelítésekben;
h) a humán kapacitások tekintetében fennálló diszkrepanciák kezelése; és
i) a beltéri környezet minőségének javítása.
Valamennyi szakpolitika és intézkedés esetében:
— igazgatási erőforrások és kapacitások
— az érintett terület(ek):
— a legrosszabb energiahatékonyságú
— energiahatékonysági minimumszabványok
— energiaszegénység, szociális lakhatás
— lakáscélú (egycsaládos, többcsaládos)
— megújuló energiaforrások
— a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetése a fűtés és hűtés terén
— a teljes életciklusra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás
— körforgásos gazdaság és hulladék
— intelligens technológiák
— fenntartható mobilitás az épületekben
— körzeti és szomszédsági megközelítések
— tudatosító kampányok és tanácsadó eszközök
|