14. Kockázati kiigazítási folyamat

213.A kockázati kiigazítási folyamat magában foglalja a teljesítmény- és kockázatmérési folyamatot (14.1. szakasz), a megállapítási folyamatot (14.2. szakasz), valamint a kifizetési folyamatot (15. szakasz). A változó javadalmazást a kockázati kiigazítási folyamat minden szakaszában a vállalt aktuális és jövőbeli kockázatokhoz kell igazítani. Az intézménynek biztosítania kell, hogy a kockázatvállalást ösztönző eszközöket kiegyensúlyozzák a kockázatkezelést ösztönző eszközök.

214.Az intézményeknek egy többéves keretrendszerben össze kell hangolniuk a kockázat- és teljesítménymérés időtávját, valamint az intézmény üzleti ciklusát. Az intézményeknek megfelelő hosszúságú teljesítménymérési időszakot és kifizetési időszakot kell meghatározniuk, különbséget téve az előzetesen kifizetendő javadalmazások, valamint a halasztási és visszatartási időszakokat követően kifizetendő javadalmazás között. A teljesítménymérési és kifizetési időszakok meghatározása során figyelembe kell venni az azonosíto tt munkavállalók adott kategóriájának, vagy kivételes esetben egy adott azonosított munkavállalónak az üzleti tevékenységét és pozícióját.

215. A kockázati kiigazítási folyamat összes szakaszában abszolút és relatív kritériumok formájában megfogalmazott mennyis égi és minőségi kritériumok megfelelő kombinációját kell alkalmazni annak biztosítása érdekében, hogy a folyamat tükrözze az összes kockázatot, a teljesítményt, valamint a szükséges kockázati kiigazításokat. Az abszolút teljesítménymérőket az intézmény a s aját stratégiája alapján határozza meg, beleértve a kockázati profilját és kockázatvállalási hajlandóságát. A relatív teljesítménymérőket a „belső” (azaz a szervezeten belüli) vagy „külső” partnerek (azaz hasonló intézmények) teljesítményével történő össze hasonlítás céljából kell meghatározni. A mennyiségi és minőségi kritériumoknak, valamint az alkalmazott folyamatoknak átláthatónak és a lehető legnagyobb mértékben előre meghatározottnak kell lenniük. A mennyiségi és minőségi kritériumok részben az intézmé ny mérlegelésén alapulhatnak.

216. Amennyiben mérlegelésen alapuló megközelítést alkalmaznak, az intézményeknek a következők révén megfelelő szintű átláthatóságot és objektivitást kell biztosítaniuk a mérlegelés során:

• a. a mérlegelés alapját képező paramétereket és kulcsfontosságú megfontolásokat felvázoló, egyértelmű írásbeli politika kialakítása;
• b. a kockázat- és teljesítményméréssel, vagy az alkalmazott kockázati korrekciókkal kapcsolatos végleges döntés egyértelmű és teljes körű dokumentációjának biztosítása;
• c. az illetékes kontrollfunkciók bevonása;
• d. a mérlegelést végző munkavállalók egyéni ösztönzőinek, valamint a lehetséges összeférhetetlenségeknek a figyelembevétele;
• e. megfelelő ellenőrzések és kiegyensúlyozások végrehajtása, beleértve az ilyen kiigazítások üzleti egységek, vállalati és kontrollfunkciók stb. munkavállalóit magukban foglaló paneleken belül történő végrehajtását;
• f. a kontrollfunkció által, vagy az értékelést végző funkció feletti megfelelő hierarchiaszinten, például a vezető vagy felügyeleti funkciót ellátó vezető testület vagy a javadalmazási bizottság szintjén készített értékelés jóváhagyása.

217. Az intézményeknek a kiigazítási folyamatot – beleértve adott esetben a mérlegelésen, nem pedig objektív tényeken vagy adatokon alapuló elemeket – átláthatóvá kell tenniük az azonosított munkavállalók számára. 218.Amennyiben a mérlegelési intézkedések alkalmazását követően a végső eredmény jelentősen különbözik az előre meghatározott intézkedések alkalmazásával elért kezdeti eredménytől, az intézmények erről részletese n tájékoztatják a javadalmazási bizottságot vagy a felügyeleti funkciót.

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/