14.1.2 Kockázatérzékeny teljesítménykritériumok

225.Az intézményeknek az egyénekre, az üzleti egységekre, valamint az intézményre vonatkozó mennyiségi és minőségi teljesítménykritériumokat kell megállapítaniuk és dokumentálniuk, beleértve a pénzügyi és nem pénzügyi jellegű kritériumokat. A teljesítménykritériumok nem ösztönözhetik a túlzott kockázatvállalást vagy a termékek visszaélé sszerű értékesítését.

226. Az intézményeknek megfelelő módon ki kell egyensúlyozniuk a mennyiségi és minőségi, valamint az abszolút és relatív kritériumokat.

227.A kockázat és a teljesítmény mérésére használt kritériumoknak a lehető legnagyobb mértékben kell kötődniük az azonosított munkavállalók által hozott döntésekhez, valamint a teljesítménymérésnek alávetett munkavállalók kategóriájához, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megállapítási folyamat megfelelő hatást gyakoroljon a munkavállalók viselkedésére.

228. A telje sítménykritériumoknak olyan elérhető célkitűzéseket és intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyekre az azonosított munkavállaló bizonyos mértékű közvetlen befolyást gyakorolhat. Egy hitelügyintéző esetében az egy ed i szintű változó lehet például az érintett személy által nyújtott vagy ellenőrzött hitelek teljesítménye, míg egy üzleti egység vezetője esetében jelentheti az érintett egység vezetői csapatának teljesítményét. A teljesítmény értékelésekor a ténylegesen realizált eredményeket és kimeneteleket kell mérni.

229. A mennyiségi kritériumoknak olyan időszakot kell lefedniük, amely elég hosszú ahhoz, hogy megfelelően rögzítsék az azonosított munkavállalók, az üzleti egységek, valamint az intézmény által vállalt kockázatokat, továbbá magukban kell foglalniuk a k ockázati kiigazítást és a gazdasági hatékonysági mérőszámokat. A teljesítménykritériumokra példa a kockázattal kiigazított tőkemegtérülés (RAROC), a kockázattal kiigazított tőkén elért megtérülés (RORAC), a gazdasági nyereség, a belső gazdasági kockázati tőke, a nettó gazdasági hozzájárulás, a kockázattal kiigazított finanszírozási költség, a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásából származó kockázati számadatok, illetve a funkciók (például a vállalati, többek között a jogi és emberierőforrás -funkciók) k öltségvetésével vagy működési kockázatával összefüggő pénzügyi számadatok, vagy a számviteli kiigazítások. 230. A működési hatékonysági mutatók (például nyereség, bevételek, termelékenység, költségek, valamint mennyiségi mérőszámok), vagy bizonyos piaci kritériumok (például a részvényár, valamint a teljes részvényesi hozam) nem tartalmaznak kifejezett kockázati kiigazításokat, továbbá túl rövid távra érvényesek, így nem elegendőek az azonosított munkavállalók tevékenységéből eredő összes kockázat felmérésére. Az ilyen teljesítménykritériumok további kockázati kiigazítást igényelnek.

231. A mennyiségi kritériumoknak (mint például az eredmények elérése, a stratégiának való megfelelés a kockázatvállalási hajlandósággal és a megfeleléssel kapcsolatos visszakövethető nyilv ántartásban) az intézmény, az üzleti egység vagy az egyén szintje szempontjából relevánsnak kell lenniük. A mennyiségi kritériumokra példa a stratégiai célok elérése, az ügyfelek elégedettsége, a kockázatkezelési politika betartása, a belső és külső szabál yoknak való megfelelés, a vezető szerep, a csapatmunka, a kreativitás, a motiváció, valamint a többi üzleti egységgel, belsőkontroll - és vállalati funkciókkal való együttműködés.

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/