I. cím – Arányosság

A 2013/36/EU irányelv 74. cikkének (2) bekezdésében meghatározott arányossági elv célja, hogy a jogszabályi követelmények és rendelkezések célkitűzéseinek hatékony megvalósítása érdekében következetesen összeegyeztesse a belső irányítási rendszereket az intézmény egyéni kockázati profiljával és üzleti modelljével.

Belső irányítási rendszereik kialakítása és végrehajtása során az intézményeknek figyelembe kell venniük a méretüket, belső szervezetüket, valamint tevékenységeik összetettségét. A jelentős intézményeknek kifinomultabb irányítási rendszerekkel kell rendelkezniük, míg a kisebb és kevésbé összetett intézmények egyszerűbb irányítási rendszereket is alkalmazhatnak. Az intézményeknek azonban figyelembe kell venniük, hogy az intézmény mérete vagy rendszerszintű jelentősége önmagában nem feltétlenül jelzi, hogy az intézmény milyen mértékben van kitéve a kockázatoknak.

Az arányosság elvének alkalmazása céljából, valamint a szabályozási követelmények és ezen iránymutatások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében az intézményeknek és az illetékes hatóságoknak az alábbi szempontokat kell figyelembe venniük:

• a. az intézménynek és a prudenciális konszolidáció körébe tartozó leányvállalatainak a mérlegfőösszege tekintetében megállapított mérete;
• b. az intézmény földrajzi jelenléte, valamint tevékenységeinek nagyságrendje minden egyes joghatóságra vonatkozóan;
• c. az intézmény jogi formája, beleértve azt is, hogy az intézmény csoport tagja - e, és ha igen, a csoportra vonatkozó arányossági értékelés;
• d. az intézmény tőzsdén jegyzett intézmény - e;
• e. az intézmény használhat - e belső modelleket a tőkekövetelmények mérésére (pl. a belső minősítésen alapuló módszer);
• f. az intézmény által végzett engedélyezett tevékenységek és szolgáltatások típusa (pl. lásd még a 2013/36/EU irányelv 1. mellékletét és 2014/65/EU irányelv 1. mellékletét);
• g. az alapvető üzleti modell és stratégia; az üzleti tevékenységek jellege és összetettsége, valamint az intézmény szervezeti struktúrája;
• h. az intézmény kockázati stratégiája, kockázatvállalási hajlandósága és tényleges kockázati profilja, figyelembe véve a SREP tőkeértékelés és a SREP likviditási értékelés eredményét;
• i. az intézmény tulajdonosi és finanszírozási struktúrája;
• j. ügyfelek jellege (pl. lakossági, vállalati, intézményi, kisvállalkozások, közintézmények), valamint a termékek vagy szerződések összetettsége;
• k. kiszervezett tevékenységek és az értékesítési csatornák;
• l. a meglévő információtechnológiai (IT) rendszerek, beleértve a folyamatos rendszereket és az e területhez tartozó tevékenységek kiszervezését; valamint
• m. az intézmény az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. és 146. pontjában foglalt kis méretű és nem összetett intézmény és nagy méretű intézmény fogalommeghatározása alá tartozik - e.