4.4 Az ügyfél személyazonosságának megfeleltetése az ellenőrzési folyamat részeként

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények által alkalmazott távoli ügyfél befogadási megoldásoknak az ellenőrzési folyamat részeként lehetővé kell tenniük legalább az alábbiak ellenőrzését:

• a) a természetes személy látható információi megegyeznek a benyújtott dokumentációban szereplő adatokkal;
• b) amennyiben az ügyfél jogi személy, megfelelő esetben közhiteles nyilvántartásban szerepel;
• c) amennyiben az ügyfél jogi személy, az őt képviselő természetes személy jogosult az ügyfél nevében eljárni.

Amennyiben a távoli ügyfélbefogadási megoldás biometrikus adatok használata révén ellenőrzi az ügyfél személyazonosságát, a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy a biometrikus adatok kellően egyediek legyenek ahhoz, hogy egyértelműen egyetlen természetes személyhez lehessen kötni őket. A hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek erős és megbízható algoritmusokat kell használniuk annak ellenőrzésére, hogy a benyújtott személyazonosító okmányon megadott biometrikus adatok ténylegesen az adott ügyfélhez tartoznak - e. Amennyiben a megoldás nem biztosítja az előírt megbízhatósági szintet, további kontrollmechanizmusokat kell alkalmazni.

Amennyiben a benyújtott bizonyítékok nem megfelelő minőségűek, vagyis nem egyértelműek vagy bizonytalanságot eredményeznek, és ez a távoli ellenőrzés elvégzését befolyásolja, a tá voli ügyfélbefogadási folyamatot meg kell szakítani, és újra kell kezdeni, vagy át kell váltani személyes ellenőrzésre.

Amennyiben a hitelintézetek és pénzügyi intézmények felügyelet nélküli távoli ügyfélbefogadási megoldásokat alkalmaznak, amelyek során az ügyfél az ellenőrzési folyamat során egyetlen munkatárssal sem lép kapcsolatba:

• a) biztosítaniuk kell, hogy a fényképeket vagy videókat megfelelő világítási körülmények között készítsék el, és hogy az előírt jellemzőket megfelelő egyértelműséggel rögzítsék, amely lehetővé teszi az ügyfél személyazonosságának megfelelő ellenőrzését;
• b) biztosítaniuk kell, hogy a fényképeket vagy videókat az ügyfél által végzett hitelesítési folyamat során készítsék el;
• c) el kell végezniük az élőségi vizsgálatot („liveliness detection”), amely tartalmazhat egyrészt olyan eljárásokat, amelyek során az ügyfél részéről konkrét cselekvésre van szükség annak ellenőrzéséhez, hogy személyesen jelen van -e a kommunikációs munkamenetben, vagy olyanokat, amelyek a kapott adatok elemzésén alapu lhatnak és az ügyfél részéről nem igényelnek egyedi intézkedést;
• d) erős és megbízható algoritmusokat kell használniuk annak ellenőrzésére, hogy a fényképek, illetve videók megfelelnek - e az ügyfélhez tartozó hivatalos dokumentumokból lehívott képeknek.

Amenny iben a hitelintézetek és pénzügyi intézmények olyan felügyelt távoli ügyfélbefogadási megoldásokat alkalmaznak, amelyekben az ügyfél az ellenőrzési folyamat elvégzéséhez kapcsolatba lép valamely munkatárssal:

• a) biztosítaniuk kell, hogy a kép és a hang minősége megfelelő legyen az ügyfél személyazonosságának megfelelő ellenőrzéséhez, és hogy megbízható technológiai rendszereket alkalmazzanak;
• b) olyan munkatárs részvételét kell előirányozniuk az azonosításban, aki megfelelő ismeretekkel rendelkezik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatályos szabályozásról és a távoli ellenőrzés biztonsági szempontjairól, továbbá kellően felkészült a távoli ellenőrzéshez kapcsolódó megtévesztési technikák szándékos, illetve tudatos alkalmazásának felismerésére és meg előzésére, azokat észleli és reagálni tud rájuk;
• c) kérdés- válasz útmutatót kell kidolgozniuk, amelyben meghatározzák a távellenőrzési folyamat egymást követő lépéseit, valamint a munkavállalótól elvárt intézkedéseket. Az útmutatónak iránymutatást kell tartal maznia a távoli ellenőrzés során gyanús viselkedést jelző pszichológiai tényezők vagy egyéb jellemzők megfigyelésére és azonosítására vonatkozóan.

A hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek lehetőség szerint olyan távoli ügyfélbefogadási megoldásokat kell alkalmazniuk, amelyek véletlenszerű elemet is tartalmaznak az ügyfél által az ellenőrzés céljából végrehajtandó intézkedések sorrendjében, hogy kivédjék az olyan kockázatokat, mint a szintetikus személyazonosság használat a vagy a kényszerítés. Az ügyfél és a felelős munkatárs közötti összejátszás elkerülése érdekében a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek lehetőség szerint véletlenszerűen kell beosztaniuk a távellenőrzési eljárásért felelős munkatársakat is.

A fent ieken túlmenően, és amennyiben ez arányos az üzleti kapcsolatot érintő, pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázattal, a hitelintézeteknek és a pénzügyi intézményeknek alkalmazniuk kell az alábbiak közül egy vagy több kontrollmech anizmust vagy más hasonló intézkedést az ellenőrzési folyamat megbízhatóságának fokozása érdekében. A kontrollmechanizmusok vagy intézkedések magukban foglalhatják többek között az alábbiakat:

• a) az első kifizetésnek az ügyfél nevére szóló (kizárólagos vagy közös tulajdonú), az EGT - n belül vagy olyan harmadik országban működő szabályozott hitel - vagy pénzintézetnél vezetett számlára történő teljesitése, amely ország a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem tekintetében legalább az (EU) 2015/849 irányelvben előírtaknak megfelelő vagy azoknál szigorúbb követelményeket alkalmaz;
• b) véletlenszerűen generált azonosító kód küldése az ügyfélnek a távoli ellenőrzési folyamat során való jelenlét megerősítésére. Az azonosító kódnak egyszer használatos és ko rlátozott időre szóló kódnak kell lennie;
• c) biometrikus adatok gyűjtése más független és megbízható forrásokból gyűjtött adatokkal történő összehasonlítás céljából;
• d) telefonos kapcsolattartás az ügyféllel;
• e) közvetlen (elektronikus és postai) küldemények küldése az ügyfélnek.

A hitelintézetek és pénzügyi intézmények a 38 –43. pontban foglalt kritériumokat abban az esetben tekinthetik teljesítettnek, ha a megoldás alkalmazza az alábbiak valamelyikét:

• a) a 910/2014/EU rendelet 9. cikkének megfelelően bejelentett elekt ronikus azonosítási rendszerek, amelyek megfelelnek az említett rendelet 8. cikke szerinti „jelentős” vagy „magas” biztonsági szintek követelményeinek;
• b) a 910/2014/EU rendelet és különösen annak III. fejezete 3. szakaszának 24. cikke (1) bekezdése második albekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek megfelelő releváns minősített bizalmi szolgáltatások.