10 Vállalati értékek és magatartási kódex

A vezető testület felel azoknak a hatékony politikáknak a megállapításáért, jóváhagyásáért, valamint végrehajtásuk és fenntartásuk ellenőrzéséért, amelyek célja az intézmény érdekei, valamint a munkatársak, többek között a vezető testület tagjainak személyes érdekei közötti tényleges és potenciális összeférhetetlenségek megállapítása, értékelése, kezelése és enyhítése vagy megelőzése, amelyek károsan befolyásolhatják kötelességeik és feladataik teljesítését. A konszolidáló intézménynek egy egész csoportra kiterjedő összeférhetetlenségi politika keretén belül konszolidált vagy szubkonszolidált alapon kell mérlegelnie az érdekeket.

A politika célja a munkatársak összeférhetetlenségének megállapítása, a legközelebbi családtagjaik érdekeit is beleértve. Az intézményeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy az összeférhetetlenség nem csupán jelenlegi, hanem korábbi személyes vagy szakmai kapcsolatokból is eredhet. Amennyiben összeférhetetlenség merül fel, az intézményeknek fel kell mérniük annak fontosságát, és megfelelő enyhítő intézkedésekről kell dönteniük, illetve végre kell hajtaniuk azokat.

A korábbi kapcsolatokból eredő összeférhetetlenséget illetően az intézményeknek megfelelő határidőt kell megállapítaniuk, amelyen belül a munkatársaknak az ilyen összeférhetetlenséget jelenteniük kell annak alapján, hogy ez az összeférhetetlenség a munkatársak magatartását és a döntéshozatalban való részvételüket továbbra is befolyásolhatja.

A politikának legalább az alábbi helyzetekre vagy kapcsolatokra ki kell térnie, amelyek esetében összeférhetetlenség merülhet fel:

• a. gazdasági érdekek (pl. részvények, egyéb tulajdonosi jogok és tagság, pénzügyi holdingtársaságok és kereskedelmi ügyfelekhez fűződő egyéb gazdasági érdekek, szellemi tulajdonjogok, az intézmény által egy munkatárs tulajdonában lévő társaságnak nyújtott hitel, ellentétes érdekekkel rendelkező testületben vagy szervezetben fennálló tagság vagy tulajdonrész);
• b. az intézményben fennálló befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosokhoz fűződő személyes vagy szakmai kapcsolat;
• c. az intézmény vagy a prudenciális konszolidáció körébe tartozó szervezetek egy munkatársához fűződő személyes vagy szakmai kapcsolat (pl. családi kapcsolat);
• d. egyéb munkaviszony és a közelmúltban (pl. az elmúlt öt évben) fennállt korábbi munkaviszony;
• e. releváns külső érdekelt felekhez fűződő személyes vagy szakmai kapcsolatok (pl. lényeges beszállítókhoz, tanácsadókhoz vagy egyéb szolgáltatókhoz fűződő érintettség); valamint
• f. politikai befolyás vagy politikai kapcsolatok.

A fentiek ellenére az intézményeknek azt is figyelembe kell venniük, hogy ha valaki valamely intézménynek részvényese, vagy valamely intézménynél magánszámlát vezet vagy attól hitelt vesz fel, illetve egyéb szolgáltatásait igénybe veszi, az nem eredményez olyan helyzetet, amelyben a munkatárs esetében összeférhetetlenség merül fel, amennyiben ez megfelelő minimális küszöbértéken belül marad.