19. cikk Panaszkezelés és az igazságszolgáltatáshoz való jog

(1)   Azon természetes vagy jogi személyek számára, akik vagy amelyek a nemzeti jog szerint kellő érdekkel rendelkeznek, vagy akik vagy amelyek úgy ítélik meg, hogy jogaik sérültek, biztosítani kell a jogot arra, hogy megindokolt panaszokat nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz, ha objektív körülmények alapján úgy ítélik meg, hogy valamely gazdasági szereplő, uniós fuvarozó, nem uniós fuvarozó, vagy valamely fuvaroztató, illetve valamely tengerjáró hajó üzemeltetője, ügynöke vagy parancsnoka nem felel meg e rendeletnek.

Az első albekezdés alkalmazásában úgy tekintendő, hogy az emberi egészség, a környezet vagy a fogyasztók védelmét előmozdító és a nemzeti jog szerinti valamennyi követelményt teljesítő nem kormányzati szereplők vagy szervezetek kellő érdekkel rendelkeznek.

(2)   Az illetékes hatóságoknak értékelniük kell az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti megindokolt panaszokat, és adott esetben meg kell tenniük az ilyen panaszok ellenőrzéséhez szükséges lépéseket, beleértve a személy vagy szervezet vizsgálatát és meghallgatását. Amennyiben a panasz megalapozottnak bizonyul, az illetékes hatóságoknak az 5. cikk (3) bekezdésével, a 14. cikk (2) bekezdésével és a 15. cikk (2) bekezdésével összhangban meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket.

(3)   Az illetékes hatóságoknak a lehető leghamarabb tájékoztatniuk kell az (1) bekezdésben említett, panaszt benyújtó személyeket arról a döntésükről, hogy helyt adnak-e a panaszban előterjesztett intézkedési kérelemnek, vagy elutasítják azt, és meg kell indokolniuk a döntésüket.

(4)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett személy olyan bírósághoz vagy más független és pártatlan közjogi szervhez fordulhasson, amely illetékes az illetékes hatóság e rendelet szerinti határozatainak, jogi aktusainak vagy intézkedési mulasztásainak eljárásjogi és anyagi jogi felülvizsgálatára, a nemzeti jog bármely olyan rendelkezésének sérelme nélkül, amely előírja, hogy a bírósági eljárás kezdeményezését megelőzően ki kell meríteni a közigazgatási felülvizsgálati eljárásokat. Az említett felülvizsgálati eljárásoknak tisztességeseknek, méltányosaknak kell lenniük és azokat kellő időn belül kell lefolytatni, nem járhatnak túlzott költségekkel, továbbá megfelelő és hatékony jogorvoslatot kell biztosítaniuk, beleértve szükség esetén a jogsértés megszüntetésére irányuló jogorvoslatot.

(5)   A tagállamok biztosítják, hogy az e cikkben említett közigazgatási és bírósági felülvizsgálati eljárásokhoz való hozzáférésről gyakorlati információk álljanak a nyilvánosság rendelkezésére.