+II. MELLÉKLET MÓDSZERTANOK

II. MELLÉKLET MÓDSZERTANOK

II. MELLÉKLET

MÓDSZERTANOK

A. rész: a mintavételi pontok számának és elhelyezkedésének meghatározására és a mintavételes adatfelvételre szolgáló módszertan

Tevékenység

A módszertanra vonatkozó minimumkövetelmények

1.	A mintavételi pontok meghatározása (mintavételes adatfelvétel) talajegészség-értékelés céljából

A mintavételes adatfelvételt teljes mintavételi keretből kell megtervezni, amelynek tartalmaznia kell a talaj tulajdonságainak eloszlásáról rendelkezésre álló legjobb információkat, így például a 9. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti releváns mérésekből származó információkat

A mintavételi tervnek rétegzett mintavételnek kell lennie, a talajdeszkriptorok variabilitásáról rendelkezésre álló legjobb információk szerint optimalizálva, a rétegzésnek pedig a 4. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott talajkerületi egységeken kell alapulnia. A 9. cikk (4) bekezdésében említett mérésekhez kapcsolódó mintavételi pontokat – megtervezésüktől függetlenül – részlegesen vagy együttesen is figyelembe lehet venni a mintavételi tervben

A mintavételi pontok számának és elhelyezkedésének – legfeljebb 5 %-os hibahatárral (vagy relatív szórással) – tükröznie kell a kiválasztott talajdeszkriptoroknak a talajkerületi egységeken belüli variabilitását

A mintavételi eloszlást és méretet megfelelő eljárások (például a Bethel-algoritmus – Bethel, 1989 (1)) alkalmazásával kell meghatározni, amelyek képesek figyelembe venni a becslés előírt maximális hibáját

A tagállamok által az egyes monitoringciklusokra vonatkozóan kialakított mintavételes adatfelvétel változhat, vagy ugyanaz maradhat

A mintavételi pontok számának és elhelyezkedésének meghatározására vonatkozóan további részleteket kell megadni a 24. cikk (1) bekezdésének a) pontja alapján

2.	Helyszíni mintavételes adatfelvétel

A mintavételt pontosan meghatározott mintavételi helyeken kell végezni, kivéve, ha az adott helyeken a mintavétel kellően indokolt körülmények miatt – így például a talaj víztelítettsége vagy magas kőzettartalma folytán – nem lehetséges

Kompozit talajminta vételezésekor a mintának legalább 5 részmintából kell állnia

Nem erdős területeken történő mintavételkor a talaj felszínéről el kell távolítani a maradványokat és a szerves törmeléket

Erdős területeken történő mintavételkor az – adott esetben avarrétegre és szerves rétegre felosztott – erdei talajból külön mintákat kell venni, és fel kell jegyezni a vastagságot és a súlyt

Kompozit mintához a mintákat vagy részmintákat lehetőség szerint legalább 30 cm talajmélységig kell vételezni. A talajtípusra és lehetőség szerint a genetikai talajszintekre vonatkozó információkat rögzíteni kell. A részmintákat össze kell keverni annak érdekében, hogy homogén kompozit mintát lehessen szerezni. A mintavétel rögzített mélységben vagy talajszintenként is történhet, azonban az adatokat rögzített mélység szerint kell jelenteni

A térfogattömeget a releváns mélységből – ezen belül az altalaj esetében 30 cm-nél mélyebbről – vételezett bolygatatlan mintákon kell meghatározni. A talajtömörödéshez (telített hidraulikus vezetőképesség és levegőkapacitás) kapcsolódó minták megegyezhetnek a térfogattömeg meghatározásához vételezett bolygatatlan mintákkal. Amennyiben a mintavétel a talaj magas durvatörmelék-tartalma miatt meghiúsul, az adott helyen kizárható a térfogattömeg céljából történő mintavétel

A helyszíni mintavételes adatfelvételre vonatkozóan további részletekkel kell szolgálni a 24. cikk (1) bekezdése a) pontja alapján, ideértve olyan konkrét helyzetek kezelésének mikéntjét is, amikor sekély a talaj, vagy eltérőek a mintavételi mélységek

B. rész: a talajdeszkriptorok értékeinek meghatározására vagy becslésére szolgáló módszertan

Amennyiben az alábbi táblázat referencia-módszertant határoz meg, a 9. cikkel összhangban a következő módszertanokat kell használni:

—	a referencia-módszertan;

—	a referencia-módszertannal egyenértékű módszertan; vagy

—	egy másik módszertan, feltéve, hogy az elérhető a tudományos szakirodalomban vagy nyilvánosan hozzáférhető, és rendelkezésre áll egy validált átváltó függvény.

Ha rendelkezésre áll CEN-módszertan, azt előnyben kell részesíteni a referencia-módszertanhoz képest. Ebben az esetben az eredeti referencia-módszertan egyenértékű módszertannak minősül.

Talajdeszkriptor

Referencia-módszertan

Módszertani minimumkövetelmények

Szükség van validált átváltó függvényre (a referencia-módszertantól eltérő módszertan alkalmazása esetén)?

Talajtextúra (agyag-, iszap- és homoktartalom – az egyéb deszkriptorok és a kapcsolódó tartományok meghatározásához szükséges)

ISO 11277: A szemcseméret-eloszlás meghatározása ásványi talajanyagban – Szitálásos és ülepítéses módszer

Nem alkalmazható

IGEN

Elektromos vezetőképesség

1. opció: ISO 11265: A fajlagos elektromos vezetőképesség meghatározása

2. opció: telített talajanyag-kivonatot (eEC) használó mérési módszer (FAO SOP: GLOSOLAN-SOP-08 (2))

Nem alkalmazható

IGEN

A talajerózió mértéke

A talajerózió mértékének becslése során figyelembe kell venni az eróziós kockázat mérséklése vagy kompenzálása érdekében tett valamennyi intézkedést, ideértve az erdőtüzeket követő mérséklési intézkedéseket is

A talajerózió mértékének becslése magában foglal minden releváns eróziós folyamatot, így például a víz, a szél, a betakarítás és a talajművelés okozta eróziót

A víz okozta talajeróziót a következő tényezők figyelembevételével kell értékelni:

—	talajjellemzők (pl. erodálhatóság, a talaj kérgesedése, a talaj érdessége, kövesség)

—	domborzat (pl. lejtők meredeksége és hossza)

—	éghajlati viszonyok (pl. esőzések eróziós hatása – intenzitás és időtartam)

—	növénytakaró, növénykultúra-típus, földhasználat és az erózió megfékezésére vagy csökkentésére irányuló talajgazdálkodási gyakorlatok

—	talajgazdálkodási gyakorlatok (pl. takarónövényzet, csökkentett talajművelés, talajtakarás stb.)

—	leégett területek

Nem alkalmazható

A szél okozta talajeróziót a következő tényezők figyelembevételével kell értékelni:

—	talajjellemzők (pl. erodálhatóság)

—	éghajlati viszonyok (pl. talajnedvesség, szélsebesség, párolgás)

—	vegetáció (pl. növénykultúra-típus)

—	az erózió megfékezésére vagy csökkentésére irányuló talajgazdálkodási gyakorlatok (pl. szélfogók)

A talajgazdálkodási gyakorlatok – így például a talajművelés – vagy a biomassza exportja által előidézett talajerózió kvantitatív értékelését valamely, a szakirodalomban szereplő vagy nyilvánosan hozzáférhető módszertan alapján kell elvégezni

A talaj szervesszén-tartalma (SOC)

ISO 10694: Szerves és összes széntartalom meghatározása száraz égetéssel, biztosítva az összes szén elégetését.

A SOC-t a teljes széntartalom meghatározásával és a karbonátként jelen lévő szén kivonásával kell kiszámítani, amelyet az ISO 10693 szabvánnyal összhangban kell meghatározni.

Nem alkalmazható

IGEN

SOC-készletek

Az (EU) 2018/1999 rendelet V. mellékletében az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó, 2006. évi IPCC-iránymutatásokkal összhangban meghatározott módszertan

Nem alkalmazható

IGEN

Az altalaj térfogattömege

ISO 11272 a száraz térfogattömeg meghatározására

Amennyiben egyenértékű paraméter választására kerül sor, a módszertannak európai vagy nemzetközi szabványnak kell lennie, ha ilyen rendelkezésre áll; ha ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a választott módszertannak szerepelnie kell a tudományos szakirodalomban, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie.

A módszertan a durvatörmelék arányától függően pontosítható.

IGEN

Kivonható foszfor

Preferált: ISO 11263 a nátrium-hidrogén-karbonát oldatban oldható foszfor spektrometriás meghatározására (P-Olsen)

Alternatívaként más módszerek is alkalmazhatók

Nem alkalmazható

IGEN

—	a nehézfémek koncentrációja a talajban: As, Sb, Cd, Co, Cr (összesen), Cu, Hg, Pb, Ni, Tl, V, Zn

—	a tagállamok által meghatározott vagy kiválasztott egyéb szennyező anyagok (köztük PFAS-ek, peszticidek és metabolitjaik) koncentrációi

Nehézfémek esetében:

ISO 54321: Aqua Regia

Fakultatív: biológiailag felvehető szennyező anyag-frakciók, így például az ISO 17586 szabvány alapján, hígított salétromsav felhasználásával

A nehézfémektől eltérő szennyező anyagok esetében: európai vagy nemzetközi szabványok használata, amennyiben rendelkezésre állnak; ha ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a választott módszertannak szerepelnie kell a tudományos szakirodalomban, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie

Nehézfémek esetében:

IGEN

A nehézfémektől eltérő szennyező anyagok esetében: nem alkalmazható, ha nem állnak rendelkezésre európai vagy nemzetközi szabványok

A talaj vízmegtartó kapacitása, levegőkapacitása és telített hidraulikus vezetőképessége

Az egy mintavételi pontra vonatkozó érték meghatározásának módszertana:

1.	A talaj vízmegtartó kapacitása és levegőkapacitása:

1. opció: LABORATÓRIUM: ISO 11274 a vízvisszatartó jelleg meghatározására

2. opció: BECSLÉS: bemeneti értékeket – így például szemcseméret-eloszlást, térfogattömeget, a talaj szervesszén-koncentrációját – igénylő pedotranszfer függvények alkalmazásával

A talaj teljes vízmegtartó kapacitásának, levegőkapacitásának és telített hidraulikus vezetőképességének egy adott talajkerületi egységre, vagy egy adott vízgyűjtő vagy részvízgyűjtő léptékén történő becslésére vonatkozó minimumkövetelmények:

—	a nem lefedett talajterület vagy az olyan területek esetében, amelyek nem estek át talajeltávolításon, a vízmegtartó kapacitás, a levegőkapacitás és a telített hidraulikus vezetőképesség összértékét kell megbecsülni

—

a lefedett és az eltávolított talajok területe esetében fontolóra kell venni a vízzáró területek vízmegtartó kapacitásának, levegőkapacitásának és telített hidraulikus vezetőképességének nullára csökkentését, a köztes értékeket arányosan a félig vízzáró és egyéb, művi beavatkozáson átesett területekhez rendelve

IGEN (pontérték esetében)

2.	Telített hidraulikus vezetőképesség:

1. opció:

LABORATÓRIUM: ISO 17313: Vízzel telített porózus anyagok hidraulikus vezetőképességének meghatározása

2. opció:

BECSLÉS: bemeneti értékeket – így például szemcseméret-eloszlást, térfogattömeget, a talaj szervesszén-koncentrációját – igénylő pedotranszfer függvények alkalmazásával

A talaj nitrogéntartalma

1. opció:

ISO 11261 a talaj összes nitrogéntartalmának a módosított Kjeldahl-módszerrel történő meghatározására

2. opció:

ISO 13878 az összes nitrogéntartalom száraz égetéssel történő meghatározására

Nem alkalmazható

IGEN

Talajsavanyúság

ISO 10390 a pH desztillált vizes, KCl-os és CaCl2-os kivonatban történő meghatározására

Nem alkalmazható

IGEN

Bázistelítettség és kicserélhető nátrium-, kálium-, kalcium- és magnéziumkoncentrációk

ISO 11260 a tényleges kationcsere-kapacitás és a bázistelítettségi szint bárium-kloriddal történő meghatározására

Nem alkalmazható

IGEN

A „feltalaj” térfogattömege (A-horizont (3))

ISO 11272 a száraz térfogattömeg meghatározására

A módszertan a durvatörmelék arányától függően pontosítható

IGEN

A talaj biológiai sokféleségére és biológiai aktivitására vonatkozó talajdeszkriptorok

Európai vagy nemzetközi szabványok használata, amennyiben rendelkezésre állnak; ha ilyen szabvány nem áll rendelkezésre, a választott módszertannak szerepelnie kell a tudományos szakirodalomban, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lennie

Nem alkalmazható

C. rész: minimális módszertani kritériumok a talajfedettségi és talajeltávolítási mutatók értékeinek meghatározásához

A talajfedettségi és talajeltávolítási mutatók tekintetében a használt módszertanoknak meg kell felelniük a 3. cikkben és az I. mellékletben foglalt fogalommeghatározásoknak. Az ilyen módszertanok keretében használni kell legalább a Kopernikusz-szolgáltatásokat vagy – még inkább – az elérhető legjobb adatokat, köztük a távérzékelés útján kapott képeket, amelyeket releváns nemzeti nyilvántartásokkal kell kiegészíteni.

A beépítettségi mutató meghatározásához a tagállamok felhasználhatják az (EU) 2018/841 rendelet szerint gyűjtött adatokat, feltéve, hogy az ilyen adatok jelentésére talajkerületi szinten kerül sor.

A választott módszertanoknak vagy a tudományos szakirodalomban hozzáférhetőnek, vagy nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

(1) Bethel, J. (1989): „Sample Allocation in Multivariate Surveys” (Mintavételi eloszlás a többváltozós felmérésekben). Survey Methodology 15, 47–57. o.

(2) https://www.fao.org/3/cb3355en/cb3355en.pdf.

(3) A FAO talajleírásra vonatkozó iránymutatásainak 5. fejezetében szereplő fogalommeghatározás szerint (https://www.fao.org/3/a0541e/a0541e.pdf).

1. Áttekintés

Megnevezés	Szabályozás

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

Builddate: 26.11.2025 00:00:00 -Doknr: CELEX:32025L2360
EULAW -
EN: Legal acts of the European Union from EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © European Union. Re-use is authorised by Decision 2011/833/EU, provided the source is acknowledged; the consolidated texts are licensed under CC BY 4.0 (EUR-Lex legal notice). Divided into sections and converted into the GRCA format, the wording unchanged. Only the legislation published in the Official Journal of the European Union is deemed authentic.

DE: Rechtsakte der Europäischen Union aus EUR-Lex, https://eur-lex.europa.eu/. © Europäische Union. Weiterverwendung nach Beschluss 2011/833/EU mit Quellenangabe gestattet; die konsolidierten Fassungen stehen unter CC BY 4.0 (Rechtlicher Hinweis von EUR-Lex). In Abschnitte aufgeteilt und in das GRCA-Format umgewandelt, der Wortlaut unverändert. Verbindlich sind allein die im Amtsblatt der Europäischen Union veröffentlichten Rechtsakte.