English - European Union - Environment -

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/841 RENDELETE (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2018/841 RENDELETE

(2018. május 30.)

a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. Áttekintés

1. cikk Tárgy

1. cikk

Tárgy

E rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (a továbbiakban: LULUCF) ágazatra vonatkozó tagállami kötelezettségvállalások, amelyek hozzájárulnak a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez és a 2021–2025-ös időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célérték eléréséhez;

a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés elszámolása, valamint annak ellenőrzése, hogy a tagállamok teljesítik-e az a) pontban említett, 2021–2025-ös időszakra vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelésre vonatkozó, 2030. évi uniós célérték a LULUCF-ágazatban;

a nettó üvegházhatásúgáz-elnyelés tagállami célértékei a LULUCF-ágazatban a 2026–2030-as időszak vonatkozásában.

2. cikk Hatály

Hatály

3. cikk Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások

4. cikk Kötelezettségvállalások és célértékek

Kötelezettségvállalások és célértékek

5. cikk Általános elszámolási szabályok

Általános elszámolási szabályok

6. cikk Az erdősített terület és a kiirtott erdőterület elszámolása

Az erdősített terület és a kiirtott erdőterület elszámolása

7. cikk A gazdálkodás alatt álló szántóterület, a gazdálkodás alatt álló gyepterület és a gazdálkodás alatt álló vizes élőhely elszámolása

A gazdálkodás alatt álló szántóterület, a gazdálkodás alatt álló gyepterület és a gazdálkodás alatt álló vizes élőhely elszámolása

8. cikk A gazdálkodás alatt álló erdőterület elszámolása

A gazdálkodás alatt álló erdőterület elszámolása

9. cikk A faipari termékek elszámolása

A faipari termékek elszámolása

10. cikk A természetes bolygatásra alkalmazandó elszámolási szabályok

A természetes bolygatásra alkalmazandó elszámolási szabályok

11. cikk Rugalmassági mechanizmusok és irányítás

Rugalmassági mechanizmusok és irányítás

12. cikk Általános rugalmassági mechanizmusok

Általános rugalmassági mechanizmusok

13. cikk A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus

A gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó rugalmassági mechanizmus

13a. cikk További kompenzáció

További kompenzáció

13b. cikk A 2026–2030-as időszakban alkalmazandó földhasználati mechanizmus

A 2026–2030-as időszakban alkalmazandó földhasználati mechanizmus

13c. cikk Irányítás

13c. cikk

Irányítás

Amennyiben a 2032-ben elvégzett átfogó felülvizsgálat eredményeként a Bizottság megállapítja, hogy – figyelembe véve a 12. és a 13b. cikk alapján igénybe vett rugalmassági mechanizmusokat – 4. cikk (4) bekezdésében említett 2026–2029-es keretnek való megfelelés nem valósult meg, akkor az üvegházhatású gázok nettó kibocsátástöbbletének tonna CO2-egyenértékével egyenlő mennyiséget, egy 1,08-as tényezővel való szorzást követően, hozzá kell adni az adott tagállam által 2030-ban bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátás nettó értékéhez, a 15. cikk szerint elfogadott intézkedésekkel összhangban.

13d. cikk Korrekciós intézkedések

Korrekciós intézkedések

Article 14 Compliance check

Compliance check

15. cikk A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

16. cikk A felhatalmazás gyakorlása

A felhatalmazás gyakorlása

16a. cikk Bizottsági eljárás

Bizottsági eljárás

17. cikk Felülvizsgálat

Felülvizsgálat

18. cikk Az 525/2013/EU rendelet módosításai

18. cikk

Az 525/2013/EU rendelet módosításai

Az 525/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

A 7. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„da)

2023-tól kezdődően az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 2. cikkének hatálya alá tartozó kibocsátásukat és eltávolításukat az e rendelet IIIa. mellékletében meghatározott módszert annak megfelelően;

a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok kérhetik a Bizottságtól annak engedélyezését, hogy az első albekezdés da) pontjától eltérve a IIIa. mellékletben meghatározottól eltérő módszertant alkalmazhassanak, amennyiben a szükséges módszertani fejlesztést nem lehet időben megvalósítani ahhoz, hogy figyelembe lehessen venni az üvegházhatást okozó gázok 2021–2030-as időszakra vonatkozó leltárai tekintetében, vagy ha – az érintett széntárolókhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások csekély jelentősége miatt – a módszertani fejlesztés költsége aránytalanul magas lenne azokhoz az előnyökhöz képest, amelyekkel a kibocsátás és az eltávolítás elszámolásának javítása szempontjából a módszertan alkalmazása járna. Az ezen eltéréssel élni kívánó tagállamok 2020. december 31-ig indokolással ellátott kérelmet nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben ismertetik, hogy mikorra hajtható végre a módszertani fejlesztés és/vagy tehető javaslat az alternatív módszertanra vonatkozóan, valamint értékelik az elszámolás pontosságára vonatkozó lehetséges hatásokat. A Bizottság kérheti, hogy a tagállamok egy meghatározott, észszerű időtartamon belül kiegészítő információkat nyújtsanak be. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kérelem megalapozott, engedélyezi az eltérést. A kérelem elutasítása esetén a Bizottság a döntését megindokolja.”

A 13. cikk (1) bekezdésének c) pontja a következő alponttal egészül ki:

„viii.

2023-tól kezdődően tájékoztatás az (EU) 2018/841 rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítése érdekében végrehajtott nemzeti szakpolitikáikról és intézkedéseikről, valamint tájékoztatás azokról a tervezett további nemzeti szakpolitikákról és intézkedésekről, amelyek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű csökkentése vagy a nyelők kapacitásának az említett rendelet szerinti kötelezettségvállalásnál nagyobb mértékű növelése;”.

A 14. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

„ba)

2023-tól kezdődően az üvegházhatású gázok összkibocsátására vonatkozó előrejelzések, valamint külön becslések az (EU) 2018/841 rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra és -eltávolításra vonatkozóan”.

A rendelet a következő melléklettel egészül ki:

„IIIA. MELLÉKLET
A nyomon követésre és a bejelentésre vonatkozó, a 7. cikk (1) bekezdésének da) pontjában említett módszertan
3. megközelítés: A földhasználat változására vonatkozó földrajzi adatok az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.
1. szintű módszertan az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.
Az olyan széntárolóhoz kapcsolódó kibocsátások és eltávolítások esetében, amelyhez a kibocsátások vagy eltávolítások legalább 25–30 %-a kapcsolódik egy olyan forrás- vagy nyelőkategórián belül, amely a tagállam nemzeti nyilvántartási rendszerében kiemelt helyet foglal el, mivel az arra vonatkozó becslés jelentős hatással van egy ország üvegház-gáz leltárára a kibocsátások és az eltávolítások abszolút értékben kifejezett szintje, a kibocsátások és az eltávolítások tendenciája vagy a kibocsátásoknak és az eltávolításoknak az egyes földhasználati kategóriákon belüli bizonytalansága terén, legalább 2. szintű módszertan alkalmazása az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.
A tagállamoknak tanácsos 3. szintű módszertant alkalmazniuk az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006-os IPCC-iránymutatásokban foglaltak szerint.”

19. cikk Az 529/2013/EU határozat módosítása

19. cikk

Az 529/2013/EU határozat módosítása

Az 529/2013/EU határozat a következőképpen módosul:

A 3. cikk (2) bekezdésének első albekezdését el kell hagyni.

A 6. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.

20. cikk Hatálybalépés

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK ÉS SZÉNTÁROLÓK

A 2. cikkben említett üvegházhatású gázok:

szén-dioxid (CO2);

metán (CH4);

dinitrogén-oxid (N2O).

Az említett üvegházhatású gázok az 525/2013/EU rendelet alapján meghatározva, tonna CO2-egyenértékben kifejezve.

▼M2

Az 5. cikk (4) bekezdésében említett széntárolók:

élő biomassza;

avar ( 7 );

holtfa 1 ;

holt szerves anyagok ( 8 );

ásványi talajok;

szerves talajok;

faipari termékek az erdősített terület és a gazdálkodás alatt álló erdőterület területelszámolási kategóriák esetében.

▼B

II. MELLÉKLET

A TERÜLET NAGYSÁGÁRA, A ZÁRÓDÁSRA ÉS A FAMAGASSÁGRA VONATKOZÓ PARAMÉTEREK MINIMUMÉRTÉKEI

Tagállam	Terület (ha)	Záródás (%)	Famagasság (m)
Belgium	0,5	20	5
Bulgária	0,1	10	5
Cseh Köztársaság	0,05	30	2
Dánia	0,5	10	5
Németország	0,1	10	5
Észtország	0,5	30	2
Írország	0,1	20	5
Görögország	0,3	25	2
▼M2
Spanyolország	1,0	20 Az üvegházhatásúgáz-jegyzék 2028-as benyújtásától kezdve: 10	3
▼B
Franciaország	0,5	10	5
Horvátország	0,1	10	2
Olaszország	0,5	10	5
Ciprus	0,3	10	5
Lettország	0,1	20	5
Litvánia	0,1	30	5
Luxemburg	0,5	10	5
Magyarország	0,5	30	5
Málta	1,0	30	5
Hollandia	0,5	20	5
Ausztria	0,05	30	2
Lengyelország	0,1	10	2
Portugália	1,0	10	5
Románia	0,25	10	5
▼M2
Szlovénia	0,25	10	5
▼B
Szlovákia	0,3	20	5
▼M2
Finnország	0,25	10	5
▼B
Svédország	0,5	10	5
▼M2 —————

▼M2

IIa. MELLÉKLET

Az uniós célérték (D oszlop), az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék 2016-os, 2017-es és 2018-as évre vonatkozó adatainak az átlaga (B oszlop), valamint a tagállamok által 2030-ban elérendő, a 4. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti célértékek (C oszlop)

A	B	C	D
Tagállam	Az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó jegyzék 2016-os, 2017-es és 2018-as évre vonatkozó, 2020-ban bejelentett adatainak átlaga (kt CO2-egyenértékben kifejezve)	2030. évi tagállami célértékek (kt CO2-egyenértékben kifejezve)	A 2030-ra vonatkozó nettó üvegházhatásúgáz-elnyelések (kt CO2-egyenértékben kifejezve) 2020-ban bejelentett értéke (B + C oszlop)
Belgium	–1 032	–320	–1 352
Bulgária	–8 554	–1 163	–9 718
Cseh Köztársaság	–401	–827	–1 228
Dánia	5 779	–441	5 338
Németország	–27 089	–3 751	–30 840
Észtország	–2 112	–434	–2 545
Írország	4 354	–626	3 728
Görögország	–3 219	–1 154	–4 373
Spanyolország	–38 326	–5 309	–43 635
Franciaország	–27 353	–6 693	–34 046
Horvátország	–4 933	–593	–5 527
Olaszország	–32 599	–3 158	–35 758
Ciprus	–289	–63	–352
Lettország	–6	–639	–644
Litvánia	–3 972	–661	–4 633
Luxemburg	–376	–27	–403
Magyarország	–4 791	–934	–5 724
Málta	4	–2	2
Hollandia	4 958	–435	4 523
Ausztria	–4 771	–879	–5 650
Lengyelország	–34 820	–3 278	–38 098
Portugália	–390	–968	–1 358
Románia	–23 285	–2 380	–25 665
Szlovénia	67	–212	–146
Szlovákia	–6 317	–504	–6 821
Finnország	–14 865	–2 889	–17 754
Svédország	–43 366	–3 955	–47 321
EU-27/Unió	–267 704	–42 296	–310 000

▼B

III. MELLÉKLET

A FELSŐ KORLÁTNAK A 8. CIKK (2) BEKEZDÉSE SZERINTI KISZÁMÍTÁSÁHOZ FIGYELEMBE VEENDŐ REFERENCIAÉV VAGY REFERENCIA-IDŐSZAK

Tagállam	Referenciaév/referencia-időszak
Belgium	1990
Bulgária	1988
Cseh Köztársaság	1990
Dánia	1990
Németország	1990
Észtország	1990
Írország	1990
Görögország	1990
Spanyolország	1990
Franciaország	1990
Horvátország	1990
Olaszország	1990
Ciprus	1990
Lettország	1990
Litvánia	1990
Luxemburg	1990
Magyarország	1985–87
Málta	1990
Hollandia	1990
Ausztria	1990
Lengyelország	1988
Portugália	1990
Románia	1989
Szlovénia	1986
Szlovákia	1990
Finnország	1990
Svédország	1990
▼M2 —————
▼B

IV. MELLÉKLET

A TAGÁLLAMOK ERDŐKRE VONATKOZÓ REFERENCIASZINTJEIT TARTALMAZÓ NEMZETI ERDŐGAZDÁLKODÁSI ELSZÁMOLÁSI TERVEK

A. Kritériumok és útmutatás az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához

A tagállamok erdőkre vonatkozó referenciaszintjét az alábbi kritériumok alapján kell meghatározni:

a referenciaszintnek összhangban kell lennie azzal a céllal, hogy az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó forrásokból való kibocsátása és nyelők általi elnyelése között ezen évszázad második felében egyensúly alakuljon ki, ideértve azt is, hogy fokozni kell az öregedő erdőállományok elnyelési potenciálját, mivel egyébként ezen erdők nyelőkapacitása fokozatosan csökkenne;

a referenciaszintnek biztosítania kell, hogy a szénkészletek puszta megléte ne lehessen elszámolható;

a referenciaszintnek egy olyan, megbízható és hiteles elszámolási rendszert kell biztosítania, amely szavatolja, hogy a biomassza felhasználásához kapcsolódó kibocsátások és elnyelések megfelelően elszámolásra kerüljenek;

a referenciaszint meghatározása során figyelembe kell venni a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint az bomlásállandót használó függvénye és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás;

feltételezni kell, hogy a 2000–2009-es időszakban az erdőkből származó biomassza szilárd formában való, valamint energiacélú dokumentált felhasználásának aránya állandó marad;

a referenciaszintnek összhangban kell lennie a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó, az uniós erdőgazdálkodási stratégiában, a tagállamok nemzeti erdészeti politikáiban és az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiájában meghatározott céllal;

a referenciaszintnek összhangban kell lennie az üvegházhatású gázok emberi tevékenységből származó forrásokból való kibocsátásaira és nyelők általi elnyelésére vonatkozóan az 525/2013/EU rendeletnek megfelelően benyújtott nemzeti előrejelzésekkel;

a referenciaszintnek összhangban kell lennie az üvegházhatású gázok jegyzékeivel és a releváns korábbi adatokkal, továbbá átlátható, teljes, következetes, összehasonlítható és pontos információkon kell alapulnia. A referenciaszint meghatározásához használt modellnek alkalmasnak kell lennie különösen a nemzeti üvegház-gáz leltárakból származó korábbi adatok megjelenítésére.

B. A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv elemei

A 8. cikknek megfelelően benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásának általános leírása és annak leírása, hogy hogyan vették figyelembe az e rendeletben előírt kritériumokat;

az erdőkre vonatkozó referenciaszintnél figyelembe vett széntárolók és üvegházhatású gázok azonosítása, az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál figyelembe nem vett széntárolók mellőzésének okai, valamint az erdőkre vonatkozó referenciaszintnél figyelembe vett széntárolók koherenciájának bemutatása;

az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál használt megközelítések, módszerek és modellek leírása ‒ ideértve a mennyiségi információkat is ‒ összhangban a nemzeti leltárról szóló legutóbb benyújtott jelentéssel, és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokra és az erdőgazdálkodás intenzitására vonatkozóan dokumentált adatok, valamint az elfogadott nemzeti szakpolitikák leírása;

a fakitermelés várható alakulása a különböző szakpolitikai forgatókönyvek szerint;

annak leírása, hogy az alábbi elemek hogyan lettek figyelembe véve az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásánál:

az erdőgazdálkodás alá vont terület;

ii.

az erdőkhöz és a faipari termékekhez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések az üvegház-gáz leltárak és a releváns korábbi adatok alapján;

iii.

az erdők jellemzői, ezen belül többek között az erdők kortól függő, dinamikus jellemzők, a növedék, a rotációs idő és a normál ügymenet szerinti erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó egyéb információk;

iv.

korábbi és jövőbeli kitermelt mennyiségek energiacélú és nem energiacélú felhasználás szerinti bontásban.

▼M1

C. A tagállamok által a 2021 és 2025 közötti időszakban alkalmazandó, erdőkre vonatkozó referenciaszintek

Tagállam	A 2021 és 2025 közötti időszakban az erdőkre vonatkozó referenciaszint tonna CO2-egyenérték/év mértékegységben
Belgium	– 1 369 009
Bulgária	– 5 105 986
Cseh Köztársaság	– 6 137 189
Dánia	+354 000
Németország	– 34 366 906
Észtország	– 1 750 000
Írország	+112 670
Görögország	– 2 337 640
Spanyolország	– 32 833 000
Franciaország	– 55 399 290
Horvátország	– 4 368 000
Olaszország	– 19 656 100
Ciprus	– 155 779
Lettország	– 1 709 000
Litvánia	– 5 164 640
Luxemburg	– 426 000
Magyarország	– 48 000
Málta	–38
Hollandia	– 1 531 397
Ausztria	– 4 533 000
Lengyelország	– 28 400 000
Portugália	– 11 165 000
Románia	– 24 068 200
Szlovénia	– 3 270 200
Szlovákia	– 4 827 630
Finnország	– 29 386 695
Svédország	– 38 721 000
▼M2 —————

▼B

V. MELLÉKLET

FAIPARI TERMÉKEK BOMLÁSÁLLANDÓT ALKALMAZÓ FÜGGVÉNYE, MÓDSZERTANA ÉS ALAPÉRTELMEZETT FELEZÉSIIDŐ-ÉRTÉKEI

Módszertani kérdések

—

Ha nincs mód az erdősített területekről és a gazdálkodás alatt álló erdőterületekről, mint területelszámolási kategóriákból származó faipari termékek közötti különbségtételre, a tagállam azon feltételezés alapján is elszámolhatja a faipari termékeket, hogy az összes kibocsátás és elnyelés gazdálkodás alatt álló erdőterületen történt.

—

A szilárdhulladék-lerakóba helyezett faipari termékeket és az energetikai célú faipari termékeket az azonnali oxidáció alapján kell elszámolni.

—

Az importáló tagállamok nem számolják el az importált faipari termékeket, azok eredetétől függetlenül (a termelés oldaláról történő megközelítés).

—

Az exportált faipari termékek esetében országspecifikus adatként az importáló országban jellemző országspecifikus felezési időt, valamint a faipari termékeknek az importáló országbeli felhasználását kell megadni.

—

Az Unióban forgalomba hozott faipari termékekre vonatkozó országspecifikus felezésiidő-érték nem térhet el az importáló tagállam által alkalmazott felezésiidő-értéktől.

—

A tagállamok a benyújtott adatok között kizárólag tájékoztatási célból feltüntethetik az energetikai célokra felhasznált fa Unión kívülről importált hányadát és az ilyen fa származási országait.

A tagállamok az e mellékletben meghatározott módszertan és a felezési idő e melléklet szerinti alapértékei helyett országspecifikus módszertant és felezésiidő-értéket is alkalmazhatnak, amennyiben ezeket a módszertanokat és értékeket átlátható és ellenőrizhető adatok alapján állapítják meg, és az alkalmazott módszertanok legalább annyira részletesek és pontosak, mint az e mellékletben meghatározottak.

A felezési idő alapértékei:

A felezésiidő-érték azon évek száma, amelyek során a faipari termékek adott kategóriájában tárolt szén mennyisége az eredeti értéke felére csökken.

A felezési idő alapértékei a következők:

a papír esetében 2 év;

a falemezek esetében 25 év;

a fűrészáru esetében 35 év.

A tagállamok – az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás részes feleinek üléseként szolgáló konferencia keretében elfogadott IPCC-útmutató alapján – a fenti a), b) és c) pontban említett kategóriákon belül meghatározhatják az odatartozó faalapú anyagból készült termékeket – a fakérget is beleértve –, feltéve, hogy a rendelkezésre álló adatok átláthatók és ellenőrizhetők. A tagállamok e kategóriák bármelyikében országspecifikus alkategóriáikat is alkalmazhatnak.

VI. MELLÉKLET

A TERMÉSZETES BOLYGATÁSOK HÁTTÉRSZINTJÉNEK KISZÁMÍTÁSA

A háttérszint kiszámításához az alábbi információkat kell megadni:

a természetes bolygatások által okozott kibocsátások korábbi szintjei;

a becslésben szereplő természetes bolygatás típusa(i);

▼M2

a természetes bolygatás említett típusaira vonatkozó teljes éves kibocsátások becsült értékei a 2001–2020-as időszakban, területelszámolási kategóriák szerinti bontásban a 2021–2025-ös időszakban, és területjelentési kategóriák szerinti bontásban a 2026–2030-as időszakban;

▼B

az idősorok konzisztenciájának igazolása az összes releváns paramétert illetően, beleértve a minimális területet, a kibocsátások becslésére alkalmazott módszertant, valamint a széntárolók és a gázok nyilvántartását.

A háttérszintet a 2001 és 2020 közötti idősorok átlagaként kell kiszámítani, figyelmen kívül hagyva az összes olyan évet, amikor rendhagyó kibocsátási szinteket jegyeztek fel, azaz figyelmen kívül hagyva a statisztikailag kiugró értékeket. A statisztikailag kiugró értékeket az alábbiak alapján kell meghatározni:

ki kell számítani a 2001 és 2020 közötti teljes idősorok számtani átlagát és szórását;

figyelmen kívül kell hagyni az idősorok minden olyan évét, amelyben az éves kibocsátások az átlagtól a szórás kétszeres értékénél nagyobb mértékben bármely irányban eltérnek;

a b) pont alapján figyelmen kívül hagyott évek kivonását követően újra ki kell számítani a 2001 és 2020 közötti idősorok számtani átlagát és szórását;

a b) és a c) pontban foglalt lépéseket addig kell ismételni, amíg be nem áll az az állapot, ahol nincs több kiugró érték.

▼M2

A háttérszintnek az e melléklet 2. pontja alapján történő kiszámítását követően, amennyiben a 2021–2025-ös időszakban a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott „erdősített terület” és „gazdálkodás alatt álló erdőterület” területelszámolási kategóriák esetében a kibocsátások egy adott évben meghaladják a háttérszintnek egy bizonyos ráhagyással növelt értékét, a kibocsátások háttérszintet meghaladó része a 10. cikknek megfelelően kizárható az elszámolásból. A ráhagyás a 95 %-os valószínűségi szintnek felel meg.

A következő kibocsátások nem zárhatók ki a 10. cikk alkalmazása alól:

azok a kibocsátások, amelyek olyan fakitermelési és egészségügyi fakitermelési tevékenységekből származnak, amelyekre az érintett földterületeken természetes bolygatást követően került sor;

az olyan előírt égetésből származó kibocsátások, amelyekre az érintett földterületeken a 2021–2025-ös időszak valamely évében került sor;

az olyan földterületeken történt kibocsátások, amelyeken a természetes bolygatást követően erdőirtást végeztek.

▼B

A 10. cikk (2) bekezdésében említett információszolgáltatási követelmények az alábbiakra terjednek ki:

▼M2 —————

▼M2

bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a 2021–2025-ös időszak hátralevő részében nem került sor erdőirtásra a természetes bolygatás által érintett olyan földterületeken, amelyek tekintetében a kibocsátásokat kizárták az elszámolásból;

az érintett földterületeken a 2021–2025-ös időszak következő éveiben folytatott erdőirtás megállapításához használandó, ellenőrizhető módszerek és kritériumok leírása.

▼M2 —————

▼M2

A 10. cikk (2) bekezdésében, valamint a 13. és a 13b. cikkben említett információszolgáltatási követelmények a következőket foglalják magukban:

az adott évben történt természetes bolygatás által érintett összes földterület meghatározása, feltüntetve azok földrajzi helyét, valamint a természetes bolygatás időszakát és típusát;

ha kivitelezhető, a tagállam által e természetes bolygatások hatásának megelőzésére vagy korlátozására hozott intézkedések leírása;

ha kivitelezhető, a tagállam által az e természetes bolygatások által érintett földterületek helyreállítása érdekében hozott intézkedések leírása.

▼B

VII. MELLÉKLET

A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ ERDŐTERÜLETRE VONATKOZÓ RUGALMASSÁGI MECHANIZMUS KERETÉBEN RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ, A 13. CIKK (3) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT KOMPENZÁCIÓ MAXIMÁLIS ÉRTÉKEI

Tagállam	A 2000–2009-es időszakra vonatkozóan az erdőterületekre jelentett átlagos elnyelés évi CO2-egyenértékben kifejezve (millió tonna)	A 2021–2030-as időszakra vonatkozó kompenzációs határérték CO2-egyenértékben kifejezve (millió tonna)
Belgium	–3,61	–2,2
Bulgária	–9,31	–5,6
Cseh Köztársaság	–5,14	–3,1
Dánia	–0,56	–0,1
Németország	–45,94	–27,6
Észtország	–3,07	–9,8
Írország	–0,85	–0,2
Görögország	–1,75	–1,0
Spanyolország	–26,51	–15,9
Franciaország	–51,23	–61,5
Horvátország	–8,04	–9,6
Olaszország	–24,17	–14,5
Ciprus	–0,15	–0,03
Lettország	–8,01	–25,6
Litvánia	–5,71	–3,4
Luxemburg	–0,49	–0,3
Magyarország	–1,58	–0,9
Málta	0,00	0,0
Hollandia	–1,72	–0,3
Ausztria	–5,34	–17,1
Lengyelország	–37,50	–22,5
Portugália	–5,13	–6,2
Románia	–22,34	–13,4
Szlovénia	–5,38	–17,2
Szlovákia	–5,42	–6,5
Finnország	–36,79	–44,1
Svédország	–39,55	–47,5
▼M2 —————

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/591 határozata (2022. április 6.) a 2030-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról (HL L 114., 2022.4.12., 22. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 401/2009/EK rendelete (2009. április 23.) az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről és az európai környezeti információs és megfigyelőhálózatról (HL L 126., 2009.5.21., 13. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018. június 19., 1. o.).”;

( 7 ) Csak erdősített területre és gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozik.

( 8 ) Csak kiirtott erdőterületre, gazdálkodás alatt álló szántóterületre, gazdálkodás alatt álló gyepterületre és gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekre vonatkozik. Csak erdősített területre és gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozik.

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás	Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás	Követelmény

Builddate: 11.05.2023 00:00:00 -Doknr: CELEX:32018R0841
EULAW -
European Regulation published on http://eur-lex.europa.eu/