4.5 A felügyeleti kiugróértékteszt

Az intézmények rendszeresen, legalább negyedévente számítsák ki, hogyan hat a hozamgörbe hirtelen párhuzamos, +/ - 200 bázispont mértékű elmozdulása a tőkéjük gazdasági értékére. Az intézmények rendszeresen, legalább évente készítsenek beszámolót az illetékes hatóság részére arról, hogy a fenti számítás alapján hogyan változott a tőke gazdasági értéke. Ha a tőke gazdasági értéke csökkenése meghaladja az intézmény szavatolótőkéjének 20% - át, az intézménynek haladéktalanul tájékoztassa az illetékes hatóságot.

A z intézmény a III. mellékletben meghatározott 1 – 6. forgatókönyveket alkalmazva rendszeresen, legalább negyedévente számítsa ki, hogy a kamatsokkok milyen hatást gyakorolnak az intézményi tőke gazdasági értékére. Az intézmények a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásáról készített jelentés részeként rendszeresen, legalább évente készítsenek beszámolót az illetékes hatóság részére arról, hogy a fenti számítás alapján hogyan változott a tőke gazdasági értéke. Ha a tőke gazdasági értékének a csökkenése a hat forgatókönyv bármelyike alapján nagyobb, mint az intézmény alapvető tőkéjének 15% - a, az intézmény tájékoztassa az illetékes hatóságot.

Amikor az intézmény a tőke gazdasági értékének változását a fenti 113. és 114. bekezdés értelmében számítja ki, különösen a következő elveket alkalmazza:

• (a) Vegye figyelembe a kamatláb - érzékeny instrumentumokban fennálló valamennyi pozíciót.
• (b) A kis kereskedési könyvi üzletágakat csak akkor tüntesse fel, ha az más kockázati mutatóban nem szerepel.
• (c) A tőke gazdasági értékének standard kiugróértéktesztje szerinti számításokból ki kell zárni az elsődleges alapvető tőke összes instrumentumát és minden egyéb lejárat nélküli saját tőkét.
• (d) Az intézmények a számításban az automatikus és a viselkedésbeli opciókat is szerepeltessék. Az intézmények a különböző kamatláb - forgatókönyvek jellemzői szerint igazítsák ki az alapvető viselkedési modellfeltevéseket.
• (e) A nyugdíjkötelezettségeket és a nyugdíjprogram eszközeit akkor tüntessék fel, ha ezek kamatlábkockázatát egy másik kockázati mutató nem tartalmazza.
• (f) A kamatlábra érzékeny instrumentumokból származó cash - flow - k tartalmazzák a tőketörlesztést, a tőke bármely átárazását és a kamatfizetéseket.
• (g) Ha intézmény nemteljesítő kitettségeinek aránya⁸ 2% - os vagy annál nagyobb, az intézmény a nemteljesítő kitettségeket általános kamatláb - érzékeny instrumentumokként vegye fel, amelyek esetében a modellezés tartalmazza a várható cash flow - kat és azok időzítését. A nemteljesítő kitettségeket az intézmény a céltartalékok nélkül tüntesse fel.
• (h) Az intézmény vegye figyelembe az instrumentumok sajátos kamatlábpadlóit.
• (i) A kereskedelmi árréseket és a kamatkifizetések árrésének egyéb összetevőit az intézmény a nem kereskedési könyvben megjelenő kamatlábkockázatra vonatkozó belső vezetési és értékelési megközelítése szerint zárja ki a cash - flow - kból vagy vegye figyelembe a cash flow - kban. Az intézmény értesítse az illetékes hatóságot arról, hogy a kereskedelmi árrést és az árrés egyéb elemeit kizárja - e a számításból. Ha az intézmény kereskedelmi árrést és az árrés egyéb elemeit kizárja, i. az egyes instrumentumok létrejöttének időpontjában alkalmazzon átlátható módszert a kockázatmentes kamatláb azonosítására; ii. olyan módszert használjon, amelyet minden üzletegység következetesen alkalmaz; és iii. gondoskodjon arról, hogy a kereskedelmi árrésnek és az árrés egyéb elemeinek a cash - flowból való kizárása legyen összhangban azzal, ahogy az intézmény a banki könyvből eredő kamatlábkockázatot kezeli és fedezi.
• (j) A tőke gazdasági értékének változását az intézmény kifutó mérleget feltételezve számítsa ki.
• (k) Az intézmény minden egyes pénznemre vonatkozóan olyan sokk utáni kamatpadlót alkalmazzon, amely a lejárati időtől függ, és az azonnali lejáratoknál - 100 bázisponton kezdődik. Ez a padló növekedjen évente 5 bázisponttal, és végül a 20 éves és annál hosszabb futamidők esetében érje el a 0% - ot. Ha a megfigyelt kamatlábak alacsonyabbak a jelenlegi alacsonyabb, - 100 bázispontos referencia - kamatlábnál, az intézmény az alacsonyabb megfigyelt rátát⁹ alkalmazza.
• (l) Az intézmény a tőke gazdasági értékének változását legalább minden olyan pénznemre vonatkozóan számítsa ki, ahol az eszközöknek és a forrásoknak az adott pénznemben kifejezett értéke a banki könyv (tárgyi eszközök nélkül számított) pénzügyi eszközei összes értékéből 5% - ot vagy annál többet tesz ki, vagy ahol ez az érték 5% - nál alacsonyabb, de a számításban szereplő eszközök vagy források összege alacsonyabb, mint a teljes nem kereskedési könyvi (tárgyi eszközök nélkül számított) pénzügyi eszközök vagy források 90% - a (lényeges pozíciók).
• (m) Amikor az intézmény a tőke gazdasági értékének összesített változását számolja az egyes kamatláb - sokkforgatókönyvek esetében, adja össze a tőke gazdasági értékének az összes pénznemben megfigyelt negatív és pozitív változását. A pozitív változásokat 50% - os tényezővel súlyozza.
• (n) Az intézmény alkalmazzon pénznemenként megfelelő általános „kockázatmentes” hozamgörbét (pl. swapkamatláb - görbét). Ez a görbe nem tartalmazhat kizárólag az adott instrumentumra vagy az adott jogalanyra vonatkozó hitelkockázati vagy likviditáskockázati felárat.
• (o) Az átárazási időpont nélküli lakossági és nem pénzügyi vállalati betétek (lejárat nélküli betétek) feltételezett viselkedési átárazási napját az intézmény legfeljebb átlag 5 évre kell korlátozza. Az 5 éves felső korlát minden egyes pénznemre egyedileg alkalmazandó. A pénzügyi intézmények lejárat nélküli betétei ne szerepeljenek viselkedési modellekben.

⁸ A nemteljesítő kitettségek (nemteljesítő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, hitelek és előlegek/teljes bruttó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és hitelek) aránya az intézmény szintjén számítva.

⁹ Az EBH kilátásba helyezheti ennek a padlónak a módosítását, hogy az alacsonyabb referencia - kamatláb a kamatlábak jövőbeli alakulását is figyelembe véve kellően óvatos legyen.

A tőke gazdasági értéke standard kiugróértékteszt szerinti hatásainak kiszámítása során az intézmény az I. és a II. mellékletben a tőkére vonatkozó címszavak gazdasági értéke alatt bemutatott számítási módszereket alkalmazzák.