Kockázati politikák és folyamatok

Az IRRBB-re vonatko zó átfogó stratégia alapján a vezető testület alakítson ki megalapozott kockázati politikákat, folyamatokat és rendszereket, melyek biztosítják:

• (a) az IRRBB mérésére és értékelésére használt forgatókönyvek aktualizálására szolgáló eljárások kialakítását;
• (b) az IRRBB mérésére és értékelésére vonatkozó megközelítés és a kapcsolódó feltevések, köztük az IRRBB- hez allokált belső tőke megfelelőségét és arányosságát;
• (c) a használt modellek feltevéseinek rendszeres felülvizsgálatát és szükség esetén azok módosítását;
• (d) a poz íciók értékelésére és a teljesítmény mérésére vonatkozó követelmények meghatározását;
• (e) a megengedett fedezeti stratégiák és fedezeti instrumentumok megfelelő dokumentálását és ellenőrzését; és
• (f) az IRRBB- kitettségek kezelésére vonatkozó felelősségi és feladat körök meghatározását.

A politikák legyenek kellően indokoltak, megalapozottak és dokumentáltak, és az IRRBB valamennyi, az intézmény egyedi körülményei szempontjából fontos összetevőjével foglalkozzanak. Az arányosság elvének sérelme nélkül az IRRBB-re vonatkozó politikák a következőket tartalmazzák:

• (a) A „nem kereskedési könyv” és a „kereskedési könyv” közötti határvonal alkalmazása. A banki könyv és a kereskedési könyv közötti belső kockázatátadás legyen megfelelően dokumentált, és az IRRBB általános, a szár maztatott kamatügyletek miatt szükséges monitorozása ezekre az átadásokra is terjedjen ki.
• (b) A gazdasági érték részletesebb meghatározása és annak az eszközök és kötelezettségek értékelésére használt módszerrel való összhangja (pl. a jövőbeni cash flow -k diszkontált értéke és a jövőbeli nettó kamatbevétel diszkontált értéke alapján) belső használatra.
• (c) A nettó kamatbevétel mérőszámainak részletesebb meghatározása a piaci érték változásaival együtt, valamint annak összhangja az intézmény belső használatra elfog adott pénzügyi tervek és pénzügyi előrejelzések kidolgozására vonatkozó megközelítésével.
• (d) Az IRRBB- re vonatkozó belső számításokban használt különböző kamatlábsokkok nagysága és formája;
• (e) Feltételes vagy feltétel nélküli cash-flow modellezési megközelítések alkalmazása.
• (f) A „már folyamatban lévő ügyletek“⁷ kezelése (beleértve az esetleges kapcsolódó fedezeti ügyleteket);
• (g) A több devizában fennálló kamatlábkitettségek összesítése.
• (h) A különböző kamatlábindexekből eredő báziskockázat mérése és kezelé se.
• (i) A nem kereskedési könyv nem kamatozó eszközei és forrásai (beleértve a tőkét és a tartalékokat) szerepelnek-e az IRRBB-t mérő ICAAP számításokban.
• (j) A folyószámlák és megtakarítási számlák viselkedésalapú kezelése (azaz a szerződés szerint rövid, de viselkedés alapján hosszú lejáratú kötelezettségek esetén feltételezett lejáratok).
• (k) Az eszközökbe és forrásokba beágyazott viselkedési és automatikus opciókból származó IRRBB mérése , beleértve a konvexitás hatásait és a nemlineáris kifizetési profilokat.
• (l) A mér ési számítások során alkalmazott granularitás foka (pl. időintervallumok használata).
• (m) A kereskedelmi felárak belső meghatározása és a kereskedelmi felárak belső kezelésére vonatkozó megfelelő módszertan.

⁷ A már folyamatban lévő kitettség (pl. ahol egy elfogadott hitel esetén az ügyfél választhat, hogy a hitelt lehívja -e vagy sem) ténylegesen olyan jogot biztosít, amelyet az ügyfél akkor fog gyakorolni, amikor a piaci körülmények az intézmény számára éppen a legkedvezőtlenebbek (negatív konvexitás). A már folyamatban lévő kitettségek kezelése a beérkezett kérelmekre vonatkozó pontos adatokra és a várható lehívások modellezésére épül.

Az IRRBB- re vonatkozó összes politikát rendszeresen, legalább évente tanácsos felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézménynél az IRRBB kezelésének politikái és eljárásai megfelelőek és megalapozottak maradjanak, a vezető testület, illetve annak megbízottjai a rendszeres jelentések eredményeinek fényében vizsgálják felül azokat.

A vezető testület, illetve annak megbízottjai biztosítsák, hogy az IRRBB -vel kapcsolatos elemzési és kockázatkezelési tevékenységeket az intézmény tevékenységeinek jellegével és kiterjedtségével összhangban megfelelő és hozzáértő, technikai ismeretekkel és tapasztalattal rendelkező munkatársak végezzék.