4.2 Az IRRBB azonosítá sa és kezelése

Az intézményeknek az IRRBB-vel szembeni kitettségek értékelésével és kezelésével összefüggésben a banki könyvben szereplő valamennyi kamatlábérzékeny instrumentumot figyelembe kell venniük, beleértve az eszközöket, a kötelezettségeket, a származtatott kamatügyleteket, a kamatlábra hivatkozó nem kamatderivatívákat és más mérlegen kívüli tételeket (például hitelnyújtási kötelezettségvállalásokat).

Az intézmények a (céltartalékok nélkül számított) nemteljesítő kitettségeket⁶ a várható cash flow- kat és azok időzítését tükröző kamatlábérzékeny instrumentumként vegyék figyelembe.

⁶ A 680/2014/EU rendel et V. mellékletében meghatározott nemteljesítő kitettségek.

A (10) bekezdés sérelme nélkül, az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kis méretű kereskedési könyvi tevékenységet is figyelembe kell venni, kivéve, ha a kamatlábkockázatot egy másik kockázati mérőszám tartalmazza.

4.2.2 Tőkeazonosítás, - számítás és -allokáció az IRRBB alkalmazásában

A belső tőke megfelelés összegeinek, típusainak és felosztásainak a 2013/36/EU irányelv 73. cikke szer inti értékelése során az intézmények a belső értékelési rendszereik kimenetei alapján állapítsák meg, hogy az IRRBB, a kulcsfontosságú feltevéseket és a kockázati korlátokat is figyelembe véve, hogyan járul hozzá a belső tőke megfelelés általános értékelésé hez. A tőke általános szintjének arányosnak kell lennie az intézmény ténylegesen mért (az IRRBB is tartalmazó) kockázatának szintjével és az intézmény kockázatvállalási hajlandóságával is, és a tőke általános szintjét az intézmény dokumentálja megfelelően a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásáról szóló (ICAAP) jelentésében.

Az intézményeknek bizonyítaniuk kell, hogy belső tőkéjük arányban áll az IRRBB szintjével, figyelembe véve az intézmény gazdasági értékében bekövetkező potenciális változásoknak és a nettó kamatbevétel jövőbeli mérőszámainak plusz a kamatlábak változásaiból eredő piaci értékváltozásoknak a belső tőkére gyakorolt hatását. Az intézményeknek a belső tőke igény meghatározás során értékelniük kell az IRRBB kockázati mérőszámait, különös tekintettel arra, hogy az IRRBB mérőszámai egymást kiegészítő módon mérik fel a kockázatot (pl. eltérő időhorizontból származó IRRBB - t vesznek figyelembe). Az intézményektől nem várható el, hogy kétszeresen számíts anak be belső tők eigényt a gazdasági érték és a nettó kamatbevétel mérőszámai és a piaci érték változásai tekintetében, mindazonáltal a belső tőkeallokációs módszertannak figyelembe kell vennie az IRRBB kockázati mérőszámokat, és kifejezetten értékelnie kell azok belső tőkére gyakor olt lehetséges hatását.

Az IRRBB- hez szükséges belső tőke mennyiségéről a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása szerint készített elemzésben az intézményeknek figyelembe kell venniük:

• (a) a kamatlábak kedvezőtlen mozgása miatt a gazdasági értéket veszélyeztető kockázatokra való tekintettel tartott belső tőkét; és
• (b) a kamatváltozásoknak a jövőbeli nettó kamatbevételre és a piaci érték változásokra gyakorolt hatásából eredő belső tőkeszükségletet, valamint az ebből eredő belső tőkepufferszintekre gyakorolt hatás okat.

Az intézményeknek nem csupán az IRRBB- vel kapcsolatos tőkemegfelelés felügyeleti értékeléseire, illetve a felügyelet által végzett kiugróérték -teszt eredményére kell támaszkodniuk, hanem kockázatvállalási hajlandóságuk, kockázati szintjük és kockázat kezelési szabályzatuk alapján saját tőkeallokációs módszereket kell kidolgozniuk és alkalmazniuk. A tőke megfelelő szintjének meghatározásakor az intézményeknek a szükséges tőke mennyiségét és minőségét egyaránt figyelembe kell venniük.

Az IRRBB-t vizsgáló tőkemegfelelés - értékelésnek a következőket kell figyelembe vennie:

• (a) az IRRBB kitettségekre vonatkozó belső határértékek méretét és futamidejét, és hogy ezeket a korlátokat a tőkeszámítás időpontjában elérik - e, vagy sem;
• (b) a kamatlábak jövőbeni szintjére vonatkozó belső elvárások kihasználására irányul ó nyitott pozíciók fedezésének a várható költségét;
• (c) az IRRBB belső mérőszámainak a fontos, illetve tökéletlen modellezési feltevésekre való érzékenységét
• (d) a sokk- és a stresszforgatókönyvek hatását a z eltérő kamatláb indexek alapján árazott pozíciókra (báziskockázat);
• (e) a gazdasági értékre és a nettó kamatbevételre és a piaci érték változásaira gyakorolt hatást a különböző pénznemekben lévő, eltérő pozíciók esetében;
• (f) a beágyazott veszteség és a beágyazott nyereség ha tását;
• (g) a tőkének a csoport prudenciális konszolidációs körébe tartozó jogalanyok között a kockázatoknak megfelelő elosztását, továbbá a teljes tőke konszolidált alapon számított megfelelőségét;
• (h) a mögöttes kockázatokat irányító tényezőket; és
• (i) azokat a körül ményeket, amelyek között a kockázat felmerülhet.

Az IRRBB- re vonatkozó tőkemegfelelés i számítás okeredményeit az intézménynek a tőkemegfelelés belső értékelési eljárása során kell figyelembe vennie, és ezek jelenjenek meg az egyes üzletágak tőkéjének értéke lésében.

Az IRRBB- re tartott belső tőke összegének meghatározásához az intézményeknek mérési rendszereket, valamint az intézmény kockázati profiljához igazított kamatláb sokk- és stresszforgatókönyveket kell alkalmazniuk annak számszerűsítés e érekében , hogy kedvezőtlen feltételek mellett milyen mértéket érhetnek el az IRRBB hatásai.

A gazdasági tőkemodellt működtető intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az IRRBB - re tartott belső tőkét az általános gazdasági tőkeallokáció megfelelően figyelembe vegye, a diverzifikációra vonatkozó feltevések dokumentáltak legyenek, illetve ezek megbízhatóságát és stabilitását az egyes intézmények és azok piacai szempontjából megfelelő visszamenőleges adatok alapján ellenőrizzék. A belső gazdasági tőkekölts égek visszaallokálhatók az üzleti területekhez és termékekhez annak biztosítására, hogy az üzleti területek /termékek teljes költségéről megfelelő tájékoztatást kapjanak a kezelésükért felelős személyek.

Annak mérlegelésekor, hogy az IRRBB miatt kell -e bel ső tőkét allokálni a nettó kamatbevétel-mértékekre és a piaci érték változásokra , az intézményeknek a következőket kell figyelembe venniük:

• (a) a nettó kamatbevételnek a teljes nettó bevételhez viszonyított jelentőségét, és a nettó kamatbevétel évről évre megfigyelhető változékonyságát;
• (b) a nettó kamatbevételnek a különböző forgatókönyvek esetében elérhető tényleges szintjeit (azaz , hogy a kamat felárak el egendőek - e ahhoz, hogy ellensúlyozzák a kamatláb-pozíciókból és a forrásköltségek változásaiból eredő volati litás hatásait );
• (c) tényleges veszteségek felmerülésének lehetősége stresszhelyzetben vagy a piaci környezet változásai miatt – pl. amikor szükségessé válhat azon pozíciók felszámolása, amelyeket hosszú távú befektetésnek szánnak a nettó kamatbevétel mér tékek és a piaci érték változásainak stabilizálása érdekében;
• (d) a nem kereskedési könyvben szereplő, az eredménykimutatásban vagy közvetlenül a saját tőkében (pl. az egyéb átfogó jövedelemmel szemben) k imutatandó eredmény hatással rendelkező kamatláb-érzékeny instrumentumok (például a származtatott kamatügyletek) relatív fontosságát; és
• (e) a nettó kamatbevétel mértékeknek és a piaci értéknek az ingadozása, a nettó kamatbevétel-mértékek és a piaci értékváltozások erőssége és stabilitása, valamint a normál üzleti tevékenységek kapcsolódó szükséges jövedelem szintje. A magas IRRBB szinttel rendelkező intézmények, amelyek a piaci forgatókönyvek megfelelően széles körének alkalmazása mellett veszteségeket szenvednek , a szokásos osztalékfelosztás visszafogásával vagy az üzleti műveletek csökkenésével biztosítják, hogy elegendő tőkével rendelkezzenek ahhoz, hogy ellenálljanak e forgatókönyvek kedvezőtlen hatásainak.

Az intézményeknek figyelembe kell venniük a belső tőkepuffer - korrekciókat, amennyibe n stressztesztjük eredményei a nettó kamatbevétel-mértékek és a piaci érték változások (és ezáltal a tőketermelési kapacitás csökkenése) negatív hatásokat jeleznek .

4.2.3 IRRBB irányítási stratégia

Az IRRBB-re vonatkozó stratégi a, beleértve az IRRBB kockázati étvágyat és kezelést is, az átfogó stratégia részeként jelenik meg, különös tekintettel a stratégiai célkitűzésekre és a kockázati célkitűzésekre, amelyeket a vezető testületnek a 2013/36/EU irányelv 88. cikk (1) bekezdés a) pontjának (2) bekezdése szerint jóvá kell hagynia.

Az intézmény IRRBB-vel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságát a változó kamatlábak mindkét IRRBB-mértékre gyakorolt elfogadható hatásaként fejezze ki a limitek rendszerében. A réskockázatot , báziskoc kázatot vagy opciós kockázatot tekintve jelentős kitettséggel rendelkező intézményeknek az IRRBB minden egyes itt említett lényeges altípusa tekintetében meg kell határozniuk kockázatvállalási hajlandóságukat.

Az átfogó IRRBB-stratégiának tartalmaznia kell az arra vonatkozó döntést is, hogy az üzleti modell milyen mértékben támaszkodik arra, hogy a „hozamgörbe meredekségének ki használásával” nettó kamatbevételt generáljon – azaz a viszonylag hosszú átárazási periódusú eszközök finanszírozása a viszonylag rö vid átárazási periódusú kötelezettségekkel történik . Amennyiben az üzleti modell erősen támaszkodik erre a nettó kamatbevétel forrásra, a vezető testületnek ismertetnie kell az IRRBB - re vonatkozó stratégiáját, és azt, hogyan tervezi túlélni azokat az időszakokat, amelyekben a hozamgörbe lapos vagy negatív.

Az intézményeknek megfelelően értékelniük kell az új termékek felhasználására, új tevékenységek felvételére, kockázatvállalási vagy fedezeti stratégiák alkalmazására vonatkozó javaslatokat, így gondoskodva a termékkel vagy a tevékenységgel kapcsolatos IRRBB kezeléséhez szükséges források azonosításáról, a javasolt tevékenységek és az intézmény általános kockázatvállalási hajlandósága közötti összhangról és a javasolt termék vagy tevékenység kockázatainak az onosítására, mérésére, nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárások meghatározásáról . Az intézményeknek gondoskodniuk kell arról, hogy ezen új termékek és tevékenységek esetében az érintettek világosan értsék az IRRBB jellemzőit.

Az IRRBB kitettség mérséklésére származtatott pénzügyi eszközöket használó intézményeknek rendelkezniük kell a szükséges tudással és szakértelemmel. Minden egyes intézménynek igazolnia kell, hogy tisztában van a származtatott kamatlábügyletek fedezeti célú felhasználásának következményeivel.

Az IRRBB méréséhez ügyfélviselkedési modelleket alkalmazó intézményeknek rendelkezniük kell a szükséges ismeretekkel és szakértelemmel. Minden intézmény legyen képes igazolni, hogy az ügyfélköre viselkedésének modellezéséből levont megállapításokat érti.

Az intézményeknek a fedezeti tevékenységekre vonatkozó döntések meghozatalakor tisztában kell lenniük a számviteli politikák következményeivel, azonban a kockázatkezelési megközelítést nem határozhatja meg a számviteli kezelés.

A konszo lidációt végző intézményeknek gondoskodniuk kell az IRRBB kezelésére vonatkozó belső irányítási rendszerek és folyamatok következetességéről és arról, hogy ezek mind konszolidált, mind szubkonszolidált szinten jól integráltak legyenek.

4.2.4 IRRBB kockázatkezelé si keretrendszer és felelősségi körök

Tekintettel arra, hogy az intézményeknek a 2013/36/EU irányelv 74. és 88. cikke szerint belső irányítási rendszerrel kell rendelkezniük, az IRRBB vonatkozásában gondoskodniuk kell az alábbiakról:

• (a) Az IRRBB kezelés keretrendszere , illetve a kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozó keret ellenőrzéséért a felelősség végső soron a vezető testületet terheli, amely egyben a kockázatok megfelelő fedezése érdekében felel a belső tőke összegéért, típusáért és elosztásáért is. A vezető testület határozza meg az intézmény IRRBB -re vonatkozó átfogó stratégiáját, és jóváhagyja az arra vonatkozó politikákat és folyamatokat. A vezető testület azonban a 42. bekezdésben részletesebben meghatározott feltételek mellett az IRRBB nyomon köve tésének és kezelésének feladatát átadhatja a felső vezetésnek, szakértő személyeknek vagy az eszköz-forrás gazdálkodási bizottságnak.
• (b) Az intézmény rendelkezzen az IRRBB- t kezelő keret rendszerrel , amely egyértelmű felelősségi köröket állapít meg, és limitrendszerből, politikából, folyamatokból és belső kontrollokból áll, beleértve a keret hatékonyságának rendszeres és független ellenőrzését és értékelését.
• (c) Az IRRBB értékeléséhez használt rendszerek, eljárások és mechanizmusok átfogóak és arányosak az üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint az intézmény tevékenységeivel.

A vezető testület felelőssége különösen az alábbiakra terjedjen ki:

• (a) A IRRBB-vel szembeni kitettség jellegének és szintjének megértés e. A vezető testületnek biztosítania kell, hogy az IRRBB -vel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságra vonatkozóan az intézmény üzleti stratégiái tekintetében álljon egyértelmű iránymutatás rendelkezésre.
• (b) Annak megállapítása, hogy a jóváhagyott stratégiá kkal és politikákkal összhangban megfelelő lépéseket tesznek az IRRBB azonosítására, mérésére, monitorozására és ellenőrzésére. E tekintetben a vezető testület vagy annak megbízottja felel az alábbiak megállapításáért:
• i. az IRRBB- re vonatkozó megfelelő limitek , beleértve a kivétele s esetekhez szükséges egyedi eljárások és jóváhagyások meghatározását, valamint az említett határértékek betartásának biztosítását;
• ii. az IRRBB mérésére, a pozíciók és a teljesítmény értékelésére szolgáló rendszerek és szabványok, bele értve a kamatlábsokk- , a paraméterek és a stresszforgatókönyvek, illetve az intézményi IRRBB elemzését megalapozó alapfeltevések frissítésére vonatkozó eljárásokat;
• iii. az IRRBB átfogó jelentéstételi és felülvizsgálati folyamata; és
• iv. hatékony belső kontrollok és vezetői információs rendszerek (VIR -ek).
• (c) A jelentős fedezeti vagy kockázatvállalási kezdeményezések jóváhagyása a végrehajtást megelőzően. A kockázatnak a kereskedési és a nem kereskedési könyv közötti belső átvezetéséhez kapcsolódó pozíciók legyenek megfelelően dokumentáltak.
• (d) Az IRRBB kezelésére vonatkozó politikák, eljárások és limitek jóváhagyásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának ellenőrzése. Az intézményi IRRBB -vel szembeni kitettség szintjéről és annak változásairól a vezető testü let rendszeresen (legalább negyedévente) kapjon tájékoztatást.
• (e) Annak biztosítása, hogy az IRRBB mérési módszereinek validálása és a megfelelő modellkockázat értékelése olyan hivatalos politikai folyamat részét képezi , amely a vezető testületnek vagy megbíz ottjainak felülvizsgálatát és jóváhagyását igényli.
• (f) Az IRRBB monitorozása és ellenőrzése terén dolgozó munkatársak tevékenységének megértése és értékelése a vezető testület által jóváhagyott politikákkal összhangban, az időszerű és kellően részletes inform ációk rendszeres felülvizsgálata alapján.
• (g) Az intézmény IRRBB- re vonatkozó stratégiáinak, valamint a piaci, likviditási, hitel - és működési kockázatokkal való lehetséges kapcsolódásainak a megértése, amelyhez azonban nem szükséges, hogy a vezető testület minden tagja a terület szakértője legyen. Néhány tag rendelkezzen elegendő technikai ismerettel, és a vezető testületnek készített jelentésekről folytasson vitát. Az intézmény állapítsa meg, hogy a vezető testület tagjainak feladata biztosítani, hogy a felső vezetés rendelkezzen az IRRBB megértéséhez szükséges szakértelemmel, az IRRBB kezelése pedig kapjon megfelelő erőforrásokat.

Az intézményeknél működjenek olyan rendszerek és eljárások, amelyek révén a vezető testület átruházhatja az IRRBB ellenőrzésének, illetve kezelésének feladatát, ideértve többek között az alábbiakat:

• (a) A vezető testület azonosítsa azokat a személyeket vagy bizottságokat, amelyekre a vezető testület feladatait az IRRBB-re vonatkozó politikák és gyakorlatok kidolgozása céljából átruházták , mint például a felső vezetést, a szakértői egyéneket vagy az ALCO - t, és azok feladatait a vezető testületnek egyértelműen meg kell határoznia.
• (b) A vezető testület az IRRBB kezelésének folyamatán belül gondoskodjon a felelősségi körök megfelelő elkülönítéséről. Az IRRBB - t azonosító, mérő, monitorozó és ellenőrző funkciókon belül legyenek egyértelműen meghatározott felelősségi körök, a funkciók legyenek függetlenek az IRRBB- t vállaló funkcióktól, és az IRRBB - kitettségeket közvetlenül a vezető testületnek vagy megbízottjainak jelentsék.
• (c) Az intézmény gondoskodjon arról, hogy a vezető testület megbízottjai egyértelmű hatáskör alapján eljárhassanak az IRRBB vállalásáért felelős területek felett. A megbízottak iránymutatásait az említett egységekhez továbbító kommunikációs legyen egyértelmű.
• (d) A vezető testület intézkedjen annak érdekében, hogy az intézmény szervezeti struktúrája a megbízottjai számára tegye lehetővé feladataik ellátását, és segítse elő a hatékony döntéshozatalt és irányítást. E tekintetben az ALCO -na k vagy megfelelőjének rendszeresen össze kell ülnie, és összetételének tükröznie kell az IRRBB - hez kapcsolódó minden egyes fő osztályt. A vezető testületnek elő kell mozdítania az IRRBB - t kezelő folyamattal kapcsolatosan a saját tagjai és megbízottjai, illetve a megbízottjai és az intézmény egyéb tagjai között folytatott megbeszéléseket. A vezető testületnek biztosítania kell továbbá, hogy a kockázatkezelés és stratégiai tervezés területei között folyó rendszeres kommunikáció megkönnyítse a jövőbeli üzleti tevékenységből eredő kockázat monitorozását.

4.2.5 IRRBB kockázatvállalási hajlandóság és limitek

Az intézményeknek az IRRBB-vel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóságukat különösen a következők tekintetében kell kifejezésre juttatniuk:

• (a) Az intézmények rendelk ezzenek egyértelműen meghatározott és a vezető testület által jóváhagyott kockázatvállalási nyilatkozatokkal, amelyeket átfogó kockázatvállalási keretek között, azaz az IRRBB korlátozására és ellenőrzésére vonatkozó politikák és eljárások alapján hajtanak végre.
• (b) Kockázatvállalási hajlandóságuk keretének:
• a. el kell határolnia az átruházott hatásköröket, a felelősségi köröket és az elszámoltathatóságot az IRRBB kezelésére vonatkozó döntések tekintetében;
• b. fel kell sorolnia az IRRBB számára engedélyezett eszközök et, fedezeti stratégiákat és kockázatvállalási lehetőségeket.
• (c) A kockázatvállalási hajlandóság meghatározásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük azokat a nettó kamatbevétel- kockázatokat, amelyek a nem kereskedési könyvben szereplő ügyletek számvite li kezelésének következményeként merülhetnek fel. Az eredményt veszélyeztető kockázatok ne korlátozódjanak a kamatbevételekre és kiadásokra: célszerű külön figyelembe venni az olyan eszközök piaci értékére vonatkozó kamatlábváltozások hatásait, amelyeket az elszámolás módjától függően az eredménykimutatásba vagy (egyéb átfogó jövedelemként) közvetlenül a saját tőkébe állítanak be. Az intézmények különösen az kamatsokk - és stresszforgatókönyvekben vegyék figyelembe a valós értéken értékelt eszközökbe ágyazott opcionalitásokhoz kapcsolódó eredményre gyakorolt hatásokat. Az intézmények emellett vegyék figyelembe azt is, milyen hatása lehet az eredménykimutatásban a származtatott fedezeti kamatügyleteknek , ha azok hatékonyságát a kamatlábak változásai rontják.

Az intézmények vezessenek be olyan limiteket, amelyek célja, hogy az IRRBB -vel szembeni kitettségek az intézmény kockázatvállalási hajlandóságával és az IRRBB mérésére vonatkozó általános megközelítésével összhangban maradjanak, különösen a következőket:

• (a) A z olyan összevont kockázati limiteket, amelyek világosan jelzik az IRRBB vezető testület számára elfogadható összegét, konszolidált alapon, illetve adott esetben az egyes leányvállalatok szintjén.
• (b) A limitek a kamatlábak és a hozamgörbék változásainak konkr ét forgatókönyveire, például azok növekedésére vagy csökkenésére vagy a hozamgörbe alakváltozására vonatkozhatnak. A limitek kialakítása során alkalmazott kamatlábmozgások a kamatlábak historikus volatilitását és a vezetés által az említett kockázati kitettségek enyhítésére előírt időt figyelembe véve fejezzenek ki kellően kedvezőtlen sokk - és stresszhelyzeteket.
• (c) A szabályzatban rögzített limitek igazodjanak az intézmény jellegéhez, méretéhez, összetettségéhez, tőkemegfeleléséhez és ahhoz, hogy az intézmény mennyire képes a kockázatokat mérni és kezelni.
• (d) Az intézmény tevékenységeinek és üzleti modelljének jellegétől függően egyedi üzleti egységekre, portfóliókra, instrumentumtípusokra, egyedi instrumentumokra vagy az IRRBB olyan lényeges altípusaira vonatkoz óan is meghatározható részlimitek , mint a réskockázat, a báziskockázat és az opciós kockázat.
• (e) Olyan rendszereket kell felállítani, amelyek biztosítják, hogy a vezető testület vagy annak megbízottjai által meghatározott limiteket valószínűleg túllépő pozíci ókra a vezetés azonnal felfigyel, és a limit túllépést haladéktalanul magasabb szintre terjeszti fel. Világos szabályok határozzák meg, hogy ki kapjon tájékoztatást, hogyan történjen a kommunikáció, és milyen intézkedésekkel reagáljanak.
• (f) A kockázati mutató król tanácsos legalább negyedéves gyakorisággal beszámolni a vezető testület vagy megbízottjai számára, és ennek során érdemes a jelenlegi kitettséget a szabályzatban rögzített limitekkel összevetni.

A származtatott és hasonló termékekre épülő fedezeti stratégiák alakulását nyomon követő és a piaci értéken elszámolt eszközök értékelésének kockázatait ellenőrző keretet kell működtetni.

4.2.6 Az IRRBB-vel kapcsolatos kockázati politikák, folyamatok és kontrollok

Kockázati politikák és folyamatok

Belső kontrollok

Az IRRBB- vel kapcsolatos informatikai rendszerek és adatminőség

Belső jelentés

Modellirányítás