5.2.2 Összehangolás a nemteljesítő kitettségek életciklusával

A nem teljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységeket annak biztosításával kell létrehozni, hogy a nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos behajtási tevékenységek és a hitelfelvevők kötelezettségvállalásai igazodjanak a nemteljesítő kitettségek életciklusához¹⁶ . A hitelintézeteknek különböző nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységeket kell létrehozniuk a nemteljesítő kitettségek életciklusának különböző szak aszaira és adott esetben a különböző portfóliókra is. A behajtás minden vonatkozó szakaszának megfelelő hangsúlyt kell kapnia, és megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársakat kell hozzárendelni.

¹⁶ Ez magában foglal nem nemteljesítő kitettségként besorolt eszközöket is – mint például korai hátralékok, átstrukturált kitettségek és végrehajtás alá vont eszközök – , amelyek meghatározó szerepet játszanak a nemeljesítő kitettségek behajtásának folyamatáb an.

A hitelintézeteknek a következő szakaszokat kell figyelembe venniük a nemteljesítő kitettségek életciklusában, figyelembe véve a termékek sajátosságait és a hátralékok jellegét is:

• a) Korai hátralékok (legfeljebb 90 napos késedelem):¹⁷ e szakasz során arra kell összpontosítani, hogy a gyors behajtás érdekében felvegyék a kapcsolatot a hitelfelvevővel, valamint olyan információk összegyűjtésére kell fókuszálni, amelyek lehetővé teszik a hitelfelvevő körülményeinek részletes értékelését (pl. pénzügyi helyzet, hiteldokumentáció állapota, a biztosíték állapota, együttműködés szintje stb.). Végső soron a kitettség és a biztosíték típusának kell meghatároznia a legmegfelelőbb behajtási stratégiát, amely rövid időtávon halasztásra vonatkozó intézkedéseket foglalhat magában . Ez szükség esetén alkalmazható azzal a céllal (ado tt esetben akár ebben a kezdeti időszakban is), hogy a megfelelő behajtási stratégia kialakítása előtt stabilizálják a hitelfelvevő pénzügyi helyzetét. Ezenkívül a hitelintézetnek adott esetben lehetőségeket kell keresnie helyzetének javítására, a fogyaszt ók jogainak és érdekeinek figyelembevétele mellett (például új hiteldokumentumok aláírásával, a fennálló biztosítékok tökéletesítésével, a készpénz kiáramlás minimalizálásával, valamint adott esetben további biztosítékok bevonásával). Egy külön hátralékkeze lési szabályzatnak útmutatást kell tartalmaznia a nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos általános behajtási folyamatokra és felelősségi körökre vonatkozóan, beleértve a z átadást kiváltó okokat is.
• b) Régóta hátralékos/halasztás: a hitelintézeteknek ebben a szakaszban halasztásra irányuló intézkedéseket kell végrehajtaniuk és hivatalossá tenniük a hitelfelvevőkkel szemben. Halasztásra irányuló intézkedéseket csak akkor lehet életbe léptetni, ha a hitelintézet meg van győződve arról, hogy a hitelfelvevő képes teljesíteni a törlesztéseket. Annak eldöntésekor, hogy egy átstrukturálási lehetőség megvalósítható - e, a hitelintézeteknek figyelembe kell venniük a 2014/17/EU irányelv¹⁸ 28. cikkét és a fogyasztók védelmére vonatkozó egyéb jogi rendelkezéseket, amennyiben azok alkalmazandók. A halasztásra irányuló intézkedést a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően a fokozott kockázat miatt legalább egy évig monitorozni kell, mielőtt kikerülhet a nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységekből, ha nem észlelnek további nemteljesítő kitettséget kiváltó okokat.
• c) Követelésérvényesítés / követelésbehajtás / jogi ügyek / jelzálog érvényesítése: amennyiben a hitelfelvevő pénzügyi körülményei vagy együttműködési szintje miatt nem sikerül megvalósítható átstrukturálási megoldást találni, a hitelintézeteknek költség-haszon elemzést kell készíteniük a követelésérvényesítés külö nböző – bírósági és a bíróságon kívüli – lehetőségeiről a hitelfelvevő érdekeit is figyelembe véve. Ezen elemzés alapján a hitelintézeteknek gyorsan le kell bonyolítaniuk a választott követelésérvényesítés i eljárást , jogi és üzleti követelésérvényesítés i szakértelemmel alátámasztva. A külső szakértőket széles körben alkalmazó hitelintézeteknek gondoskodniuk kell arról, hogy megfelelő belső kontrollmechanizmusokkal rendelkezzenek a hatékony és eredményes követelésérvényesítés i folyamat biztosítása érdekében. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani azokra a nemteljesítő kitettségekre, amelyek hosszabb ideig voltak ekként besorolva. Egy külön adósságbehajtási szabályzatnak iránymutatást kell tartalmaznia a követelésérvényesítés i eljárásokra vonatkozóan.

¹⁷ A fizetésre valószínűsíthetően nem kerülő kitettségek összetettségük függvényében a korai hátralékokkal vagy a nemteljesítő kitettségekkel foglalkozó kintlévőségkezelési egységek részévé is válhatnak.

¹⁸ Az Európai Parlament és a Tanács 2014/17/ЕU irányelve (2014. február 4.) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 60., 2014.2.28., 34. o.).

A végrehajtás alá vont eszközök (vagy a nemteljesítő kitettségekből származó egyéb eszközök) kezelése: a biztosítékok visszavétele általában a hitelintézet hátralékos összegek beszedésére irányuló egyéb kísérleteinek sikertelensége után kezdődik . A hitelintézetnek rendelkeznie kell egy olyan szabályzattal, amely leírja a végrehajtás alá vont eszközök behajtási eljárását, és amely különösen kitér a visszavétel lépéseire, a biztosíték értékelésére és a különféle biztosítékok értékének megfelelő módokon történő végrehajtására.