8.2 A tőkeszint meghatározása

A tőkeszint meghatározása céljából az illetékes hatóságoknak:

• (a) me gfelelően azonosítaniuk kell a kockázatokat (és a kapcsolódó kockázattal súlyozott eszközöket) a 7.2.6 . szakasznak megfelelően felülvizsgált üzleti terv alapján, és legalább három évre meg kell becsülniük a (kockázatalapú és tőkeáttétel - alapú) szavatolótőke - követelményeket (azaz a prudenciális követelményeknek való teljes megfelelés biztosításához szükséges szavatoló tőkét az első három év során és annak v égén, figyelembe véve az adott időhorizontra várható kumulált veszteségeket);
• (b) hozzá kell adniuk az induló tőkéhez az első három év várható kumulált veszteségét;
• (c) ki kell választaniuk az a) vagy b) pont közül a nagyobbat²⁰ .

Az illetékes hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy az e bekezdés a) pontja szerinti szavatolótőke -követelmények becslése²¹ az alapforgatókönyvből vagy a 7.2.6. szakasznak megfelelően felülvizsgált üzleti terv súlyos, de valószínű stresszforgatókönyvéből²² eredő magasabb összeg²³ . Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az így meghatározot t magasabb összeg képezze a kérelmező hitelintézet által az engedélyezés időpontjában várhatóan rendelkezésre álló tőke kiszámításának alapját, amint azt a 8.3. szakasz részletesebben meghatározza. Az engedélyezéskor a tevékenység megkezdése előtt befizetendő tőkerészt a 123 . bekezdésnek megfelelően határozzák meg.

²⁰ A mellékletben szereplő 1., 2. és 3. ábra a következő eseteket szemlélteti: a) az 1. ábra egy példát mutat be arra az esetre, amikor a szavatolótőke -követelmények magasabbak az induló tőkénél és a kumulált éves veszteségeknél; b) a 2. ábra egy példát mutat be arra az esetre, amikor az induló tőke és a kumulált éves veszteségek összege magasabbak a becsült szavatolótőke - követelménynél; c) a 3. ábra egy példát mutat be arra az esetre, amikor az induló tőke és veszteségek magasabb összege, valamint a szavatolótőke - követelmények megváltoztak az engedélyezéskori tőke meghatározásához figyelembe vett három éves során.

²¹ Továbbá az e bekezdés 116(b) pontja szerinti összeg meghatározásához felhasznált kapcsolódó várható kumulatív veszteségek.

²² A stresszforgatókönyvben előre jelzett veszteségek figyelembevételének arra kell irányulnia, hogy biztosítsa a hitelintézet megfelelő ellenálló képességét a tevékenység kezdeti időszakában, amiatt is, hogy a P2R -t még nem határozták meg.

²³ Egyes esetekben az üzleti terv alapforgatókönyve, nem pedig a kedvezőtlen forgatókönyv (szükség esetén az illeté kes hatóság mindkettőt megfelelően vitatja) az, amely magasabb szavatolótőke -követelmények meghatározásához (például az üzleti tevékenység erőteljesebb növekedése miatt), és következésképpen összességében magasabb tőkekövetelményekhez vezethet (beleértve a tervezési időhorizont három éve alatt várható veszteségek kiszámítását is). Ebben az esetben az alapforgatókönyv szerint az első hároméves időtávon belül a legmagasabb becsült szavatolótőke - követelmény és az első három év kumulatív vesztesége határozná meg a szükséges tőkemennyiséget.

Amennyiben az illetékes hatóság egyben az összevont felügyeletet ellátó hatóság, értékelnie kell – a 7.2.6 . szakasznak megfelelően felülvizsgált üzleti terv alapján – az újonnan engedélyezett hitelintézetnek a konszolidált szintű tőkekövetelményekre gyakorolt várható hatását. E célból az illetékes hatóságnak a konszolidációs körnek a 33 bekezdéssel összhangban értékelt elemzésére kell támaszkodnia.

Ha egy bankcsoporthoz tartozó kérelmező a CRR 7. vagy 10. cikkével összhangban tőkekövetelmények alóli mentességet kér, az illeté kes hatóságok – a fent említett rendelkezések szerinti mérlegelési jogkörükben – fontolóra vehetik annak szigorú és alapos vizsgálatát, hogy figyelembe véve az engedély iránti kérelem sajátosságait a kérelmező jogosult-e a mentesség alkalmazására.

Amennyib en az illetékes hatóság mérlegelési jogkörének gyakorlása során úgy ítéli meg, hogy képes szigorú és alapos vizsgálatot folytatni, és megállapítja, hogy a CRR-ben meghatározott releváns feltételek teljesülnek, és a mentesítés megadható, és a mentesítést az engedélyezés időpontjában megadják, az engedélyezéskori tőkét (és a kapcsolódó kifizetést) a mentesítés figyelembevételével a 116–117. bekezdéssel összhangban kell meghatározni.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a tőkekövetelmények alóli mentesség az engedélyezés időpontjában nem adható meg, a tőkeszintet a 116–117. bekezdésben meghatározott módszertannak megfelelően az illetékes hatóságnak kell meghatároznia. Meghatározott esetekben, amikor az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a mentesség nem adható meg az engedélyezés időpontjában, de alapos okkal feltételezhető, hogy azt egy későbbi szakaszban meg lehet adni, az illetékes hatóság intézkedéseket hozhat az engedélyezéskori tőkeszint hatásának enyhítésére.