+129. Az intézmény által a biztosítékok hatásának az LGD-becslésben való szerepeltetésére …

129. Az intézmény által a biztosítékok hatásának az LGD-becslésben való szerepeltetésére …

Az intézmény által a biztosítékok hatásának az LGD-becslésben való szerepeltetésére kidolgozott megközelítés feleljen meg az összes itt felsorolt feltételnek:

  • (a) az intézménynek el kellene kerülnie a megtérülések becslésénél az olyan torzításokat, amelyek a biztosítékok realizálásához kapcsolódó pénzáramokból származnak, anélkül, hogy a fedezetek ténylegesen felhasználásra kerülnének és fordítva;
  • (b) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusaira külön becsli a megtérülési arányokat, elkerülendő torzulást okozhat, ha becslési mintába olyan megfigyeléseket vesz bele, ahol a kitettséget a biztosíték értékének csak egy része fedezte. Ezért az intézmény az ésszerűség határain belül tegyen meg mindent a biztosíték teljes értékére és teljes eladási árára vonatkozó adatok beszerzése érdekében, és ezt az információt, amennyiben rendelkezésre áll, állítsa be a becslésbe;
  • (c) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusaira külön becsli a megtérülési arányokat, ismerje el és ebbe a becslésbe külön-külön is állítsa be az adott típusú biztosítékok behajtásával kapcsolatos közvetlen költségeket;
  • (d) ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusára külön becsli a megtérülési arányokat, ebbe a becslésbe állítsa be az egyedi biztosítéktípusból realizált összes megtérülést abban az esetben, ha a biztosíték realizálása befejeződött, de a megtérülés teljes folyamata még nem zárult le;
  • (e) ahol ugyanaz a biztosíték több kitettséget is fedez, az intézmény határozza meg az allokáció megfelelő módszerét, nehogy a biztosítékokat többször is figyelembe vegye; az allokáció módszere legyen összeegyeztethető az LGD-becsléssel, az LGD-becslések alkalmazásával és a számvitel céljára használt módszerrel;
  • (f) a becslések ne épüljenek kizárólag a biztosíték becsült piaci értékére, hanem vegyék figyelembe a múltbeli likvidálások realizált megtérüléseit és azt is, hogy az intézmény esetleg nem lesz képes a biztosíték feletti kontrollt átvenni, és a biztosítékot likvidálni. Ehhez az intézmény vegye figyelembe a becslés során azokat a múltbeli megfigyeléseket, amelyek esetében a biztosítékot nem lehetett realizálni vagy a megtérülési folyamat a vártnál hosszabbra sikeredett, mert az intézmény a biztosíték feletti kontrollt gyakorolni, illetve a biztosítékot likvidálni képtelen volt, erre csak nehézségek árán volt képes. Ahol az intézmény a biztosítékok bizonyos típusával kapcsolatos megtérülési arányokat becsli, vegye figyelembe, hogy mennyi idő telt el a nemteljesítés időpillanata és azon időpont között, amikor az ilyen típusú biztosítékok behajtásából származó pénzáramok beérkeztek, és a becslésbe állítsa be azokat a megfigyeléseket, ahol a biztosíték realizálása elmaradt, mert az intézmény képtelen volt a biztosíték feletti kontrollt gyakorolni;
  • (g) a becslésekben az intézmény vegye figyelembe, hogy a biztosíték értéke az LGD-becslés és a megtérülés későbbi időpontja között csökkenhet, különösen a piaci körülmények változása, a biztosíték állapota és kora, és adott esetben akár a devizaárfolyamok ingadozása miatt. Ahol az intézmény a biztosítéki érték csökkenését tapasztalja, és az ilyen csökkenéseket a megfigyelt megtérülések már tükrözik, az LGD-becsléseket az ilyen megfigyelések alapján nem szükséges ismételten korrigálnia. Ahol a múltbeli megfigyelések nem fejezik ki a biztosítékok esetleges értékcsökkenését, illetve ahol az intézmény további, esetleg még súlyosabb csökkenéseket prognosztizál, akkor ezeket a csökkenéseket az előretekintő elvárások alapján kialakított megfelelő korrekciókat alkalmazva állítsa be az LGD-becslések számszerűsítésébe. Ugyanakkor viszont az LGD-becsléseket nem tanácsos a biztosítéki érték esetleges növekedésének figyelembe vétele érdekében korrigálni.
  • (h) az intézmény a becslésekben konzervatív szempontból vegye figyelembe, hogy milyen mértékű a függőség az ügyfél kockázata és a biztosíték értékcsökkenésének kockázata valamint a biztosíték likvidálásának költsége között.

6.2.4 Az ügyletkategóriák illetve halmazok homogenitása

1. Áttekintés

,
Megnevezés Szabályozás

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

Követelmények
Forrás Követelmény

3. Kapcsolódó szabványok

Szabványok
Forrás Követelmény
  • EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/