4.5 Hitelkockázat-kez elési és belső ellenőrzési keret rendszerek

A belső irányításról szóló EBH - iránymutatásokkal összhangban az intézményeknek kellőképpen hatékony és átfogó belső ellenőrzési keret rendszert kell alkalmazniuk, ideértve a hitelkockázat-kezelést is, tiszteletben tartva többek között az elszámoltathatóság, a feladatkörök és felelősségek szétválasztásának és függetlenségének, valamint az eredmények vitatásának és biztosításának elvét.

A hitelkockázat estében a kockázatkezelést és a belső ellenőrzést be kell építeni az intézmény általános kockázatkezelési és belső ellenőrzési keret rendszerébe, valamint a szervezeti és a döntéshozatali struktúrába. Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a belső ellenőrzési keretrendszer – beleértve a hitelkockázat-kezelést is – kel lőképpen hatékony és megfelelő hitelkockázat-vállalást, -elemzést és nyomon követést támogasson a hiteleszköz teljes életciklusa alatt, ideértve a konkrét termék megtervezését és fejlesztését, az értékesítést és az adminisztrációt is.

Az intézményeknek rendszeres és átlátható jelentéstételi mechanizmusokat kell kialakítaniuk annak érdekében, hogy a vezető testület, annak kockázatkezelési bizottsága, ha van ilyen, és az összes érintett egység vagy terület időben, pontosan és tömören megfogalmazott jelentések et kapjon, és saját megbízatásuk keretén belül tájékozott és hatékony intézkedéseket tehessenek a hitelkockázat azonosításának, mérésének vagy értékelésének, monitorozásának és kezelésének biztosítása érdekében (lásd még a 8 . szakaszt).

Az intézményeknek egyértelmű és átlátható módon kell meghatározniuk a felelősségek és a hatáskörök szervezeten belüli, azon belül pedig az üzletágakon, egységeken és műk ödési területeken belüli, valamint azok közötti megosztását, beleértve a kockázatkezelést is. E célból az intézményeknek egyértelműen meg kell határozniuk a hitelkockázat -vállalással és a hitelezési döntéshozatali folyamattal kapcsolatos különféle feladatok elvégzéséért felelős területeket, mégpedig oly módon, ami nem vezet érdekkonfliktusokhoz és biztosítja a hitelkockázat hatékony kezelését.

Elsődlegesen a hitelkockázatot keletkeztető üzletágaknak és egységeknek kell felelniük a tevékenységük által generált hitelkockázat kezeléséért a hitel teljes élettartama alatt. Ezeknél az üzletágaknál és egységeknél megfelelő belső ellenőrzésnek kell érvényben lennie a belső politikák és a vonatkozó külső követelmények betartásának biztosítása érdekében.

Az inté zményeknek a belső irányításról szóló EBH -iránymutatásokkal összhangban kockázatkezelési területtel kell rendelkezniük, amelynek feladata a hitelkockázat megfelelő ellenőrzésének biztosítása. A kockázatkezelési területnek függetlennek kell lennie az ügylet eket keletkeztető egységektől.

A 75. bekezdés alkalmazásában az intézményeknek a következő területeket/feladatokat kell megvizsgálniuk:

• a. a hitelnyújtás és monitorozás folyamatainak és eljárásainak kidolgozása és fenntartása;
• b. a hitelkockázat-vállalási hajlandóság, a hitelkockázati stratégia és a hitelkockázati politikák tekintetében folyamatok, mechanizmusok és módszertanok meghatározása és kidolgozása, ideértve a politikák és eljárások alsóbb szinteken való általános érvényesítési folyamatát és az üzleti str atégiát;
• c. a megfelelő hitelezési döntéshozatali keret rendszer megtervezése és végrehajtása ezen iránymutatásokkal összhangban;
• d. a hitelkockázat-figyelés és jelentéstétel megtervezése, meghatározása és végrehajtása, ideértve a korai figyelmeztető rendszereket , a hitelportfólió- és összesített kockázatfigyelést, többek között az ICAAP és bármely alkalmazandó szabályozási mutatók, pl. nagy kitettségekre vonatkozó szabályok vonatkozásában;
• e. hitelképességi vizsgálat és hitelkockázat-elemzés végzése pontozásos hitelbírálat vagy minősítési célokból;
• f. független/második vélemény nyújtása a hitelképességi vizsgálatra és hitelkockázat - elemzésre vonatkozóan a hitelezési döntéshozatal céljából, meghatározva, hogy – figyelemmel a hiteleszköz sajátosságaira, nagyságára és a hi telfelvevő kockázati profiljára – mely körülmények között helytálló ez a független/második vélemény;
• g. a leírások megfelelőségének értékelése a vonatkozó számviteli keret rendszerrel összhangban;
• h. új hiteltermékek fejlesztése, figyelembe véve az új termékek jóváhagyási folyamatának követelményeit is, valamint a hiteltermékek megfelelőségének folyamatos monitorozása;
• i. a korai hátralékok és nem teljesítő kitettségek kezelése, valamint átstrukturálási intézkedések biztosítása és nyomon követése a nemteljesítő és át strukturált kitettségek kezeléséről szóló EBH -iránymutatásokkal¹⁷ , valamint a 2014/17/EU irányelv szerinti fizetési késedelemről és a kényszerértékesítésről szóló EBH - iránymutatásokkal¹⁸ , továbbá az intézmény belső szabályzataival összhangban – a fogyasztóknak nyújtott hitelezés vonatkozásában adott esetben ezek a feladatok kiterjedhetnek a független adósság -tanácsadói és hiteltanácsadási szolgáltatókkal való kapcsolattartásra is;
• j. stressztesztek végzése az összesített hitelportfólióval, valamint a megfelelő részportfóliókkal és a földrajzi szegmensekkel kapcsolatban;
• k. a 8. szakaszban meghatározott követelményekkel összhangban az egyedi kitettségek monitorozása rendszeres hitelfelülvizsgálatok útján, ideértve a hitelkeretek szúrópróbaszerű felülvizsgá latát is;
• l. adott esetben a belső minősítésen alapuló módszer alkalmazására vonatkozó engedéllyel rendelkező intézmények esetében a belső minősítésbesorolási folyamat integritásának és megbízhatóságának biztosítása az 575/2013/EU rendelet 173. cikkében foglaltak szerint, a sztenderd módszert alkalmazó intézmények esetében pedig az intézmény által alkalmazott hitelminősítési rendszer minősítésbesorolási folyamata integritásnak és megbízhatóságának biztosítása;
• m. a hitelminősítések minőségbiztosításának elvégzése a minta megfelelő nagyságának figyelembevételével, valamint annak biztosítása, hogy az intézmény üzleti szervezetének tevékenységén belül megfelelően azonosítsák, mérjék, monitorozzák és kezeljék a hitelkockázatot, valamint rendszeresen jelentsenek az int ézmény vezető testülete felé.

¹⁷ EBA/GL/2018/06.

¹⁸ EBA/GL/2015/12.