7. Általános elvek az ágazati kitettségek valamely alcsoportjának azonosítása során

Az ágazati kitettségek valamely alcsoportjának a 4 – 6. szakasszal összhangban történő azonosításakor az érintett hatóságnak biztosítania kell a megcélzott alcsoportból eredő makroprudenciális vagy rendszerkockázatok kezelése és a rendsz erkockázati tőkepuffer ezen alcsoportra történő alkalmazásának nem kívánt következményei közötti megfelelő egyensúlyt.

Az ágazati kitettségek azon alcsoportjai megfelelő azonosításának megkönnyítése érdekében, amelyekre rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazható, és különösen az átfedések és a kockázatok kétszeres számbavételének elkerülése céljából az érintett hatóságoknak együtt kell működniük az illetékes hatóságokkal, amennyiben azok eltérnek.

7.1. Indokolatlan kölcsönhatások más makroprudenciális intézkedésekkel

A 32. bekezdés alkalmazásában az érintett hatóságoknak különösen:

• a. biztosítaniuk kell, hogy az iránymutatásokkal összhangban meghatározott ágazati rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazásával kezelendő kockázatokat egyértelműen és átfogóan meghatározzák;
• b. figyelembe kell venniük és meg kell határozniuk az egyéb aktív makroprudenciális intézkedésekkel való kölcsönhatást az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer bevezetésének tervezésekor, annak elkerülése érdekében, hogy a rendszerkockázati tőke puffert indokolatlanul aktiválják olyan kockázatokra, amelyeket már kezeltek az említett makroprudenciális intézkedésekkel;
• c. el kell kerülniük azokat az indokolatlan kölcsönhatásokat, amelyek akkor alakulhatnak ki a rendszerkockázati tőkepufferek között, ha ugyanazokra a rendszerkockázatokra több rendszerkockázati tőkepuffer (ágazati és/vagy szélesebb körű rendszerkockázati tőkepuffer) irányul, vagy ha az ágazati kitettségek valamely alcsoportjának azonosítására szolgáló ugyanazon elemet több ágazati rendsze rkockázati tőkepufferben használják.

7.2. Viszonosság

Az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjának azonosításakor, amelyre az érintett hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak, figyelembe kell venniük a következőket:

• a. az ágazati rendszerkockázat i tőkepuffer túlzott alábontású alkalmazása vissza fogja tartani a többi hatóságot attól, hogy a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének megfelelően viszonosságot biztosítsanak, ha az intézkedés intézmények által történő végrehajtása és az érintett hatóságok ált al történő későbbi ellenőrzés valószínűleg magas költségekkel jár,
• b. a joghatóságok között a nem harmonizált fogalommeghatározásokból eredő adathiányok lehetnek, ami kihívásokat jelent az intézkedés tekintetében a viszonosság biztosítása, és így az intézkedés hatékonysága szempontjából. Az ilyen adathiányok csökkentése érdekében az érintett hatóságoknak a már meglévő adatforrások felhasználására kell törekedniük..

Annak érdekében, hogy a viszonosság a lehető legegyszerűbbé váljon a viszonosságot biztosító hat óságok számára, az aktiváló tagállam érintett hatóságainak arra kell törekedniük, hogy az általuk lényegesnek tartott és a többi tagállam számára nem elérhető összes információt (beleértve a fogalommeghatározásokat és a vonatkozó számításokat is) rendelkez ésre bocsássák annak érdekében, hogy a viszonosságot biztosító hatóságok megfelelően értékelhessék, hogy viszonosságot biztosítsanak - e a rendszerkockázati tőkepufferráta tekintetében.

Az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló 2015/2. ERKT- ajánlást, és adott esetben viszonosságot kell biztosítaniuk a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozóan a többi t agállamban bevezetett intézkedések tekintetében.

7.3. Közzététel

Az érintett hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy nyilvánosságra hozzanak minden olyan szabályt vagy általános iránymutatást, ideértve adott esetben az ezen iránymutatások 5. szakaszában említett lényegességi küszöböket is, amelyet az iránymutatásokban megállapított rendelkezések végrehajtása érdekében adtak ki, feltéve, hogy az ilyen információk közzététele nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását.