10 Vállalati értékek és magatartási kódex

A vezető testületnek szigorú etikai és szakmai normákat kell kidolgoznia, elfogadnia, betartania és előmozdítania, figyelembe véve az intézmény sajátos szükségleteit és jellemzőit, továbbá biztosítania kell a normák végrehajtását (magatartási kódex vagy hasonló eszköz segítségével). A vezető testületnek továbbá ellenőriznie kell, hogy a munkatársak betartják - e ezeket a normákat. A vezető testület adott esetben elfogadhatja és végrehajthatja az intézmény egész csoportra kiterjedő normáit, illetve az egyesületek vagy más érintett szervezetek által kiadott közös normákat.

Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a személyzetet ne érje megkülönböztetés nem, faj, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján.

Az intézmény politikáinak nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. Ez többek között magában foglalja a javadalmazást, a munkaerő - felvételi politikát, a karrierépítési és utódlási terveket, a képzéshez való hozzáférést és a belső álláslehetőségek megpályázásának lehetőségét. Az intézményeknek biztosítaniuk kell az esélyegyenlőséget²⁸ minden alkalmazott számára, nemtől függetlenül, többek között a karrierlehetőségek tekintetében, és törekedniük kell arra, hogy javítsák az alulreprezentált nemek képviseletét a vezető testületen belüli pozíciókban, valamint az Európai Bizottság Delegált Rendeletében (a kockázatvállalásra lényeges hatást gyakorló vezető állású személyekre és munkavállalókra vonatkozó szabályozástechnikai standardok) meghatározott, vezetői felelősséggel rendelkező alkalmazottak csoportjában.²⁹ Az intézményeknek külön kell nyomon követniük a nemek közötti bérkülönbség alakulását a meghatározott személyzeti körben (kivéve a vezető testület tagjait), valamint az irányítási feladatot ellátó vezető testületi tagok, a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületi tagok és az egyéb alkalmazottak tekintetében. Az intézményeknek olyan politikákkal kell rendelkezniük, amelyek megkönnyítik az alkalmazottak újrabeilleszkedését a szülési, apasági vagy szülői szabadságot követően.

²⁸ Lásd még: Az Európai Parlament és a Tanács 2006/54/EK irányelve (2006. július 5.) a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról.

²⁹ Lásd még a nemi szempontból semleges javadalmazási politikáról szóló EBH - iránymutatásokat.

A végrehajtott normáknak arra kell irányulniuk, hogy fokozzák az intézmény szilárd irányítási rendszerét és csökkentsék az intézményt érintő kockázatokat, különös tekintettel a működési és reputációs kockázatokra, amelyek pénzbüntetések, perköltségek, az illetékes hatóságok által elrendelt korlátozások, egyéb pénzügyi és büntetőjogi szankciók, valamint a márkaérték és a fogyasztói bizalom elvesztése révén jelentős káros hatást gyakorolhatnak az intézmény a nyereségességére és fenntarthatóságára.

A vezető testületnek egyértelmű és dokumentált irányvonalakkal kell rendelkeznie arra vonatkozóan, hogyan kell e normákat teljesíteni. Ezek a politikák:

• a. emlékeztetik az alkalmazottakat arra, hogy az intézmény tevékenységeit az alkalmazandó joggal és az intézmény vállalati értékeivel összhangban kell végezni;
• b. ezen iránymutatás 9. szakaszával összhangban álló erőteljes kockázatkezelési kultúra segítségével elősegítik a kockázattudatosságot, és továbbítják a vezető testület azon elvárását, amely szerint a tevékenységek nem haladják meg az intézmény által megállapított kockázatvállalási hajlandóságot és limiteket, valamint az egyes munkatársak felelősségi köreit;
• c. az elfogadható és az elfogadhatatlan viselkedésre vonatkozó elvek megállapítása és különösen a valótlan tartalmú pénzügyi beszámolókkal és kötelességszegéssel, valamint gazdasági és pénzügyi bűnözéssel kapcsolatos példák felsorolása, beleértve de nem kizárólagosan a csalást, a pénzmosást és terrorizmusfinanszírozást, az antitröszt - gyakorlatokat, a pénzügyi szankciókat, a vesztegetést és korrupciót, a piaci manipulációt, megtévesztő értékesítést, a fogyasztóvédelmi törvények egyéb megszegését, az adóbűncselekményeket, akár közvetlenül, akár közvetve követték el, ezen belül a jogszerűtlen vagy tiltott osztalékarbitrázs - rendszereket, de nem csak ezeket;
• d. tisztázzák, hogy a jogi és szabályozási követelményeknek és a belső politikáknak való megfelelésen túl a munkatársaktól elvárják, hogy saját maguk is becsületesen és tisztességesen járjanak el, feladataikat pedig kellő szaktudással, gondossággal és körültekintéssel végezzék; valamint
• e. biztosítják, hogy a munkatársak tisztában legyenek a lehetséges külső és belső fegyelmi intézkedésekkel, jogi intézkedésekkel és szankciókkal, amelyek a kötelességszegést és az elfogadhatatlan viselkedést követhetik.

Az intézményeknek figyelemmel kell kísérniük az ezeknek a normáknak való megfelelést, és gondoskodniuk kell a munkatársak tájékoztatásáról, pl. képzések révén. Az intézményeknek meg kell határozniuk a magatartási kódex vagy hasonló eszköz betartásának ellenőrzéséért és megszegésének értékeléséért felelős részleget, valamint a jogsértési ügyek kezelésére irányuló eljárást. Az eredményekről rendszeresen be kell számolni a vezető testületnek.