Szervezeti és irányítási intézkedések

Adott esetben rendszerszintű koordinációt kell folytatni annak biztosítása érdekében is, hogy az ESG- stressztesztek figyelembe vegyék a szélesebb körű pénzügyi stabilitási kockázatokat és az ágazatokon átnyúló lehetséges továbbgyűrűző hatásokat.

Beépítés a felügyeleti folyamatba

Az ESG- stresszteszt eredményeit lehetőség szerint be kell építeni a szélesebb körű felügyeleti folyamatba. Mivel a módszertani szempontok és az adatok rendelkezésre állása idővel változik, az illetékes hatóságoknak a megállapításokat fel kell használniuk a kockázatértékelések, a tőkemegfelelőségi felülvizsgálatok és/vagy a pénzügyi szervezetekkel folytatott stratégiai megbeszélések megalapozásához.

Az eredményeknek iránymutatást kell adniuk a felügyeleti nyomonkövetési intézkedésekhez és a szakpolitikai ajánlásokhoz is, amennyiben az ESG- kockázatok valószínűsíthetően jelentős veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra. Az információk nyilvánosságra hozatala

Az eredmények közzétételének összhangban kell állnia a vonatkozó ágazati szabályozással és felügyeleti gyakorlattal. Az eredmények közzétételekor az illetékes hatóságoknak mérlegelniük kell az egyedi vagy összesített eredmények közzétételének komparatív el őnyeit. A nyilvánosságra hozatal szintjét a módszertan megbízhatósága és az adatok minősége alapján kell kalibrálni. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az átláthatóság fokozza a piaci fegyelmet, az érdekelt felek bizalmát és az elszámoltathatóságot. Gondoskodniuk kell arról is, hogy az információkat helyesen értelmezzék, és azok ne vezessenek nem kívánt piaci torzulásokhoz. A közzététel mértéke növekedhet, ahogy az eredmények egyre megbízhatóbbá válnak.

Az ESG-stressztesztek rendszeres felülvizsgálata és alakulása

Tekintettel az ESG-kockázatok és a stressztesztelési módszerek változó jellegére, az illetékes hatóságoknak rendszeresen felül kell vizsgálniuk és finomítaniuk kell stresszteszt-keretrendszereiket. A korábbi gyakorlatokból levont tanulságokat be kell építe ni a következő gyakorlatokba, és a frissítéseknek tükrözniük kell a kialakuló legjobb gyakorlatokat, az új szabályozási követelményeket, valamint az ESG-adatok és modellezési technikák terén elért fejlődést.

Ezek a közös iránymutatások 2027. január 1- jétől alkalmazandók.

A rigorous quality assurance process should be implemented to verify the accuracy, consistency, and reliability of stress test results. Competent authorities should establish review mechanisms (e.g. benchmarking or peer reviews) to assess data quality, methodology robustness, and, where appropriate, scenario adequacy. Where necessary, expert judgment should complement quantitative findings to mitigate model limitations.

Effective dialogue with financial entities

Competent authorities should maintain effective and structured dialogue with financial entities throughout the stress testing process. This includes providing clear guidance on expectations, facilitating engagement at key stages, and ensuring that financial entities have the opportunity to clarify methodological aspects. Regular interaction will enhance the credibility of the exercise and improve financial entities’ ability to incorporate ESG risk considerations into their own risk management frameworks.

Cross-border and system-wide coordination

Where relevant and possible, competent authorities should coordinate across jurisdictions to allow a harmonised approach to ESG stress testing for cross-border financial groups. This includes collaboration with other supervisory authorities to align methodologies, share best practices, and avoid regulatory fragmentation.

When relevant, system-wide coordination should also be pursued to ensure that ESG stress tests account for broader financial stability risks and potential spillover effects across sectors.

Integration into the supervisory process

ESG stress test results should be, to the extent possible, integrated into the broader supervisory process. As methodological aspect and availability of data develop over time, competent

14 authorities should use the findings to inform risk assessments, capital adequacy reviews, and/or strategic discussions with financial entities.

The results should also guide supervisory follow-up measures and policy recommendations where ESG risks are identified as likely to pose material threats to financial stability.

Public disclosure of information

Publication of results should be in line with relevant sectoral regulation and supervisory practice. When choosing to publish results, competent authorities should weigh up the comparative benefits of publishing individual or aggregate results. The level of disclosure should be calibrated based on the reliability of the methodology and the quality of the data. Competent authorities should consider that transparency enhances market discipline, stakeholder confidence, and accountability. They should also ensure that information is interpreted correctly and does not lead to unintended market distortions. Disclosure can increase as results become more robust.

Regular review and evolution of ESG stress testing

Given the evolving nature of ESG risks and stress testing methodologies, competent authorities should regularly review and refine their stress testing frameworks. Lessons learned from previous exercises should be incorporated into the following ones, and updates should reflect emerging best practices, new regulatory requirements, and advancements in ESG data and modelling techniques.