XXX. MELLÉKLET A piaci kockázatok sztenderd és belső módszer szerinti kezelésének nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos táblázatok és táblák: Útmutató

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

a

A kockázatkezelési célkitűzésekre és szabályokra vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének a) és d) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek ismertetniük kell a következőket:

b

A piacikockázat-kezelési részleg szerkezeti és szervezeti felépítésének leírására vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek fel kell tüntetniük a következőket:

c

A kockázatjelentési és -mérési rendszerek hatókörére és jellegére vonatkozó, a CRR 435. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek ismertetniük kell a piaci kockázat nyilvánosságra hozatalára és mérésére szolgáló rendszerek hatókörét és jellegét.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

Sima termékek

1

Kamatlábkockázat (általános és egyedi)

A forgalmazott, hitelviszonyt megtestesítő, nem opcionális értékpapírokban meglévő, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók általános és egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően, kivéve az értékpapírosításhoz kapcsolódó egyedi kockázatot

2

Részvénypiaci kockázat (általános és egyedi)

A kereskedési könyvben nyilvántartott részvénypozíciók általános és egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat

3

Devizaárfolyam-kockázat

Devizaárfolyammal kapcsolatos pozíciókockázatok a CRR harmadik része IV. címe 3. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat

4

Árukockázat

Árupozíciók kockázata a CRR harmadik része IV. címe 4. fejezetének megfelelően, kivéve az opcionális instrumentumokat

Opciós szerződések

5

Egyszerűsített megközelítés

A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket az egyszerűsített módszer alkalmazásával számítják ki (1)

6

Delta plusz módszer

A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kereskedési könyvben nyilvántartott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket a delta plusz módszer alkalmazásával számítják ki (2)

7

Forgatókönyvmódszer

A CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 329. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, kereskedési könyvben nyilvántartott opciók vagy opciós utalványok, amelyekre vonatkozóan az intézmények a nem delta kockázattal kapcsolatos szavatolótőke-követelményeket a forgatókönyvmódszer alkalmazásával számítják ki (3)

8

Értékpapírosítás (egyedi kockázat)

A kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírosítási pozíciók egyedi kockázata a CRR harmadik része IV. címe 2. fejezete 337. és 338. cikkének megfelelően

9

Összesen

Az e tábla 1–8 sorában levő értékek összege.

Oszlop betűjele

Magyarázat

a

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

Itt kell megadni a CRR 438. cikkének d) pontja szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyek kiszámításához a „b” oszlopban levő értéket meg kell szorozni 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

EU (a)

A CRR 455. cikkének c) pontjában említett, a CRR 104. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés mértékére és módszereire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek a következőket kell megadniuk:

EU (b)

A CRR 455. cikkének c) pontjában említett, a CRR 105. cikkében meghatározott követelményeknek való megfelelés mértékére és módszereire vonatkozó információk nyilvánosságra hozatala keretében az intézményeknek a következőket kell megadniuk:

A)

A CRR 365. cikke szerinti VaR- és SVaR-modelleket használó intézmények

a

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a VaR és SVaR modellek által lefedett tevékenységeket és kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

b

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a következőket:

A CRR 455. cikke a) pontjának i. alpontjában említett, a használt modell tulajdonságaira vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának ki kell terjednie a következőkre:

c

a szabályozási célú VaR- és SVaR-modellek általános leírása

d

az irányítási célból használt modell és a szabályozási célból használt modell (10 nap, 99 %) közötti fő különbségek bemutatása (amennyiben releváns) a VaR- és SVaR-modellek esetében

e

A VaR-modellek tekintetében:

i.

az adatfrissítési gyakoriság;

ii.

a modell kalibrálásához használt időszak hossza. Az alkalmazott súlyozási rendszer leírása (adott esetben);

iii.

Annak leírása, hogyan határozza meg az intézmény a 10 napos tartási időszakot (például az 1 napos VaR-t felszorozza 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t?)

iv.

az összesítési módszer leírása, amely az egyedi és általános kockázat összesítésének módszere (azaz az intézmények az egyedi követelményt önálló követelményként számítják-e ki, az általános kockázat kiszámítására használttól eltérő módszert alkalmazva, vagy egyetlen közös modellt használnak, amely különbséget tesz az általános és egyedi kockázatok között);

v.

Értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata);

vi.

A kockázati tényezők lehetséges mozgásainak szimulálásakor abszolút vagy relatív hozamokat (vagy vegyes módszert) használnak-e (azaz az árak vagy ráták arányos változását vagy abszolút változását veszik-e figyelembe).

f

Az SVaR-modellek tekintetében:

i.

Annak leírása, hogyan határozzák meg a 10 napos tartási időszakot. Például az intézmény felszorozza az 1 napos VaR-t 10 négyzetgyökével, vagy közvetlenül modellezi a 10 napos VaR-t? Ha ugyanazt a módszert követik, mint a VaR-modellek esetében, az intézmény megerősítheti ezt, és utalhat az „e” pont iii. alpontja szerinti információkra;

ii.

Az intézmény által választott stresszidőszak és az e választás mögött meghúzódó okok leírása;

iii.

Az értékelési módszer (teljes körű átértékelés vagy közelítések használata) leírása.

g

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelést, az A) pont a) alpontjában feltüntetett információkkal összhangban (a csoportszinten a VaR- és SVaR-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

h

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell a belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszert.

B)

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. és 4. szakaszának megfelelően a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények (IRC) mérésére belső modelleket használó intézmények

a

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell az IRC-modellek által lefedett kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

b

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információknak ki kell terjedniük az illetékes hatóság által engedélyezett IRC-modell alkalmazási körének leírására, továbbá ezeket az információkat ki kell egészíteni a következőkkel: a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, valamint a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos aránya, illetve annak ismertetése, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat az IRC-modelleket használják-e.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett, a használt IRC-modell tulajdonságaira vonatkozó információknak ki kell terjedniük a következőkre:

c

a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra vonatkozó belső modellekhez használt módszertan általános leírása, többek között:

i.

az általános modellezési módszerre vonatkozó információk (különbözeten alapuló modellek vagy átmenetmátrixon alapuló modellek használata);

ii.

az átmenetmátrix kalibrálására vonatkozó információk;

iii.

a korrelációs feltevésekre vonatkozó információk;

d

Az intézményeknek ismertetniük kell a likviditási horizontok meghatározására használt módszert;

e

Ismertetniük kell az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertant;

f

le kell írniuk a modellek validálása során használt módszert.

g

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelésre, a B) pont a) alpontjában feltüntetett információkkal összhangban (a csoportszinten az IRC-modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

h

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a belső IRC-modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére és validálására alkalmazott módszerre

C)

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakaszának megfelelően a korrelációkereskedési portfólióhoz kapcsolódó szavatolótőke-követelmények mérésére belső modelleket (átfogó kockázatmérő módszer) használó intézmények

a

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában és 455. cikkének b) pontjában említett információk nyilvánosságra hozatalakor az intézményeknek ismertetniük kell az átfogó kockázatmérő modellek által lefedett kockázatokat, részletesen megadva, hogy ezek hogyan oszlanak meg azon portfóliókon/részportfóliókon belül, amelyekre az illetékes hatóság engedélyt adott.

b

A CRR 455. cikkének b) pontjában említett információknak ki kell terjedniük az illetékes hatóság által engedélyezett átfogó kockázatmérő modellek alkalmazási körének leírására. Ezt ki kell egészíteni arra vonatkozó információkkal, hogy a csoporton belül mely szervezetek használják ezeket a modelleket, és e modellek hogyan képviselik a csoportszinten használt összes modellt, beleértve a modellek által lefedett tőkekövetelmények százalékos arányát, illetve azzal, hogy a piaci kockázati kitettséggel rendelkező valamennyi szervezet esetében ugyanazokat a modelleket használják-e.

A CRR 455. cikke a) pontjának ii. alpontjában említett, az átfogó kockázatmérő modellek tulajdonságaira vonatkozó információknak ki kell terjedniük a következőkre:

c)

a korrelációkereskedéshez használt módszertan általános leírása, többek között:

i.

Az általános modellezési módszerre vonatkozó információk (a nemteljesítés (default)/átminősítések és a különbözet közötti modellkorreláció megválasztása: i. az átminősítés/nemteljesítés (default) és a különbözet mozgását meghatározó különálló, de egymással korreláló sztochasztikus folyamatok; ii. a különbözet átminősítést/nemteljesítést (default) mozgató változásai; vagy iii. a különbözet változásait mozgató nemteljesítés (default)/átminősítés);

ii.

Az alapkorreláció paramétereinek kalibrálásához használt információk: Az ügyletrészsorozatok LGD-árazása (állandó vagy sztochasztikus);

iii.

Az annak megválasztására vonatkozó információk, hogy korosítják-e a pozíciókat (a modellben a szimulált piaci mozgáson alapuló nyereségeket és veszteségeket az egyes pozíciók esetében az egyéves tőkehorizont végén a lejáratig hátralévő futamidő alapján vagy a számítás időpontjában a lejáratig hátralévő futamidő alapján számítják-e ki);

d

Az intézményeknek ismertetniük kell a likviditási horizontok meghatározására használt módszert.

e

Ismertetniük kell az előírt megbízhatósági standarddal összhangban álló tőkeértékelés eléréséhez használt módszertant.

f

Az intézményeknek le kell írniuk a modellek validálása során használt módszert.

g

A CRR 455. cikke a) pontjának iii. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük a modellezési paraméterekre alkalmazott stressztesztelésre (a csoportszinten az átfogó kockázatmérő modellek hatálya alá tartozó portfóliók jellemzőinek megragadására kidolgozott fő forgatókönyvek).

h

A CRR 455. cikke a) pontjának iv. alpontjában említett információknak ki kell terjedniük az átfogó kockázatmérő belső modellekhez és modellezési folyamatokhoz használt adatok és paraméterek pontosságának és belső következetességének utótesztelésére vagy validálására alkalmazott módszer leírására.

i.

Az intézményeknek a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatra, valamint a korrelációkereskedési portfóliókra vonatkozó belső modellekkel kapcsolatban nyilvánosságra hozott információkat ki kell egészíteniük a 455. cikk f) pontjában említett, a részportfóliókra vonatkozó likviditási horizont súlyozott átlagával kapcsolatos információkkal, összhangban az EU MRB táblázat B) pontjának „a” és „d” sorában, valamint C) pontjának „a” és „d” sorában szereplő leírással.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor jelölése

Magyarázat

1

VaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)

a

előző napi VaR (VaRt-1)

a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően számított, előző napi kockáztatott érték (VaRt-1)

b

szorzótényező (mc) x előző 60 munkanap átlaga (VaRavg)

a megelőző 60 munkanapra vonatkozóan a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően kiszámított napi kockáztatott értékek átlaga (VaRavg), megszorozva a CRR 366. cikke szerinti szorzótényezővel (mc)

2

SVaR (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)

a

legfrissebb rendelkezésre álló SVaR (SVaRt-1)

a CRR 365. cikke (2) bekezdésének megfelelően számított, legfrissebb rendelkezésre álló stresszhelyzeti kockáztatott érték (sVaRt-1)

b

szorzótényező (ms) x előző 60 munkanap átlaga (sVaRavg)

a CRR 365. cikkének (2) bekezdésében meghatározott módon és gyakorisággal az e–lőző hatvan munkanapra kiszámított stresszhelyzeti kockáztatott értékek átlaga (sVaRavg), megszorozva a CRR 366. cikke szerinti szorzótényezővel (ms)

3

IRC (az „a” és „b” érték közül a nagyobb)

a

a legfrissebb IRC-érték

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakaszának megfelelően számított, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó legfrissebb kockázati mérőszám

b

12 hetes átlagos IRC-érték

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakasza szerinti, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó kockázati mérőszám megelőző 12 hétre számított átlaga

4

Átfogó kockázati mérőszám (az „a”, „b” és „c” érték közül a legnagyobb)

a

az átfogó kockázati mérőszám legfrissebb értéke

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakaszának megfelelően számított, a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó legfrissebb kockázati mérőszám

b

az átfogó kockázati mérőszám 12 heti átlaga

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakasza szerinti, a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó kockázati mérőszám megelőző 12 hétre számított átlaga

c

átfogó kockázati mérőszám – alsó küszöbérték

azon szavatolótőke-követelmény 8 %-a, amely az e tábla a) sorában említett legfrissebb kockázati mérőszám kiszámításának időpontjában, a CRR 338. cikkének (4) bekezdése szerint került volna kiszámításra a korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó belső modellbe beépített valamennyi pozíció tekintetében

5

Egyéb

Ez a sor a piaci kockázathoz a belső modell módszert használó intézmények számára a felügyeletek által előírt kiegészítő szavatolótőke-követelményre (pl. a 2013/36/EU irányelv 101. cikkének megfelelő többlettőke-követelmény) vonatkozik.

6

Összesen (1+2+3+ 4+5)

Oszlop betűjele

Magyarázat

a

Kockázattal súlyozott kitettségértékek

Itt kell megadni a CRR 438. cikkének d) pontja szerinti kockázattal súlyozott kitettségértékeket, amelyek kiszámításához a „b” oszlopban levő értéket meg kell szorozni 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.

b

Szavatolótőke-követelmények

A piaci kockázat CRR harmadik része IV. címének 5. fejezetében meghatározott szavatolótőke-követelménye az 1–4. sorra vonatkozó útmutatónak megfelelően.

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

1

Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző időszak végén

Kockázattal súlyozott kitettségértékek az előző időszak végén, a következőképpen kiszámítva: a CRR 364. cikke szerinti (kivéve a 364. cikke (2) bekezdésének a) pontját) szavatolótőke-követelmények és a piaci kockázatra vonatkozó belső modell módszert alkalmazó intézmények számára a felügyeleti hatóságok által előírt további szavatolótőke-követelmények összege, szorozva 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint.

2

A kockázati szintek mozgása

A pozíciók – szabályozási politika miatti változásoktól eltérő – változásaiból eredő változások

3

A modell változásai

A modell közelmúltbeli tapasztalatok figyelembevétele céljából elvégzett jelentős frissítései (pl. kalibrálás), valamint a modell hatályának jelentős változásai. Ha egynél több modellfrissítésre került sor, további sorokra lehet szükség.

4

Módszertan és politika

A számítások módszertani változásai, amelyek mögött a szabályozási politika változásai állnak.

5

Felvásárlások és elidegenítések

Az üzletágak/termékcsaládok vagy szervezetek felvásárlásával és elidegenítésével összefüggő módosítások.

6

Devizaárfolyam-mozgások

A devizaárfolyam-mozgások miatt felmerülő változások.

7

Egyéb

Ebben a sorban kell feltüntetni az olyan változásokat, amelyek az e tábla 2–6. sorában szereplő tényezők egyikéhez sem rendelhetők hozzá, továbbá a kísérő szöveges tájékoztatásban magyarázatot kell adni a változásokat előidéző tényezőkre.

8

Kockázattal súlyozott kitettségértékek a nyilvánosságra hozatali időszak végén

Kockázattal súlyozott kitettségértékek az időszak végén, a következőképpen kiszámítva: a CRR 364. cikke szerinti (kivéve a 364. cikke (2) bekezdésének a) pontját) szavatolótőke-követelmények és a piaci kockázatra vonatkozó belső modell módszert alkalmazó intézmények esetében a felügyeleti hatóságok által előírt további szavatolótőke-követelmények, szorozva 12,5-del a CRR 92. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint

1a /1b/ 8a/8b

Az 1a./1b. és a 8a./8b. sort akkor kell használni, ha az e tábla a–d oszlopainak bármelyikéhez tartozó kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény a 60 napos átlagos mérőszám (a VaR és az SVaR esetében), vagy a 12 hetes átlagos mérőszám, illetve az alsó korlát szerinti mérőszám (az IRC és az átfogó kockázatmérő módszer esetében), nem pedig a meghatározott (előző vagy nyilvánosságra hozatali) időszak végi kockázattal súlyozott kitettségérték / tőkekövetelmény a CRR 364. cikke (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjával és b) pontjának i. alpontjával, 364. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjával, valamint 364. cikke (3) bekezdésének a) alpontjával összhangban. A további, 1a. és 8b. sorban szereplő összeg az e tábla 1., illetőleg 8. sorában megadott, az átlagos mérőszámmal számított végleges kockázattal súlyozott kitettségérték és az e tábla 1b/8a. sorában szereplő modellekből közvetlenül levezetett értékek különbsége. Ezekben az esetekben a szabályozási kiigazítást tartalmazó további sorok (e tábla 1a. és 8b. sora) biztosítják, hogy az intézmény meg tudja adni a kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény változásainak forrását az e tábla 1b. és 8a. sorában megadott (előző vagy a nyilvánosságra hozatali) időszak végi utolsó kockázattal súlyozott kitettségérték / szavatolótőke-követelmény mutató alapján. Ebben az esetben e tábla 2., 3., 4., 5., 6. és 7. sora egyezik az e tábla 1b. és 8a. sorában szereplő értékkel (1).

Oszlop betűjele

Magyarázat

a

VaR – A CRR 364. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményből a kockáztatott érték alapján számított kockázattal súlyozott kitettségértékek e tábla 2–7. sorához kapcsolódó változásainak fő mozgatórugói (észszerű becslés alapján)

b

SVaR

Az időszak során a CRR 364. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett stresszhelyzeti kockáztatott értéken alapuló kockázattal súlyozott kitettségértékekben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke

c

IRC

Az időszak során a CRR 364. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázaton alapuló, kockázattal súlyozott kitettségértékben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke

d

Átfogó kockázati mérőszám

Az időszak során a CRR 364. cikkének (3) bekezdése szerinti szavatolótőke-követelményekből levezetett, korrelációkereskedési portfólióra vonatkozó kockázattal súlyozott kitettségértékben bekövetkezett változások fő okai e tábla 2–7. sorának megfelelően (észszerű becslés alapján), valamint a felügyeleti hatóságok által előírt kiegészítő szavatolótőke

e

Egyéb

A kockázattal súlyozott kitettségértékek adott időszakbeli, e tábla 2–7. sora szerinti változásainak fő mozgatórugói az a)–d) oszlopokban szereplőtől eltérő modellek alapján

f

Kockázattal súlyozott kitettségértékek összesen (a + b + c + d + e)

g

Teljes szavatolótőke-követelmény (f x 8 %)

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Sor száma

Magyarázat

VaR (10 nap 99 %)

A CRR 365. cikke (1) bekezdése szerinti napi kockáztatott érték mérőszám

Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (például a szorzóhoz kapcsolódóan).

1–4

A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos napi kockáztatott érték mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám

SVaR (10 nap 99 %)

A CRR 365. cikke (2) bekezdése szerinti stresszhelyzeti kockáztatott érték mérőszám

Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (szorzó).

5–8

A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos napi stresszhelyzeti kockáztatott érték mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám

IRC (99,9 %)

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 3. szakasza szerinti, a járulékos nemteljesítési és átminősítési kockázatokhoz kapcsolódó kockázati mérőszám

Ezek az összegek nem foglalhatják magukban a felügyeleti hatóság mérlegelése alapján meghatározott további szavatolótőke-követelményeket (szorzó).

9–12

A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos IRC mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám

Átfogó kockázati mérőszám (99,9 %)

A CRR harmadik része IV. címe 5. fejezete 5. szakasza szerinti, a korrelációkereskedési portfóliókhoz kapcsolódó érték

13–16

A legmagasabb / legalacsonyabb / átlagos korrelációkereskedési portfólió mérőszám az adott időszak vonatkozásában és az időszak végi napi kockáztatott érték mérőszám

Oszlop betűjele

Magyarázat

a

Az e tábla 1–16. sorának megfelelő legmagasabb/legalacsonyabb/átlagos értékek a nyilvánosságra hozatali időszak vonatkozásában és az időszak végi értékek

Jogszabályi hivatkozások és útmutató

Magyarázat

A CRR 455. cikkének g) pontjában említett információk közé tartozik a szabályozási célból használt kockázati mérőszám értéke a CRR 365. cikke (1) bekezdésének megfelelően, 1 napos tartási időszakhoz kalibrálva, hogy 99 %-os megbízhatósági szinttel össze lehessen hasonlítani az intézmény kereskedési eredményeivel.

Az intézményeknek ismertetniük kell az utótesztelési eredményeken belüli kiugró értékek (az utótesztelés során mutatkozó, a CRR 366. cikke szerinti kivételek) elemzését, és meg kell adniuk a vonatkozó időpontokat és a megfelelő túllépést (VaR-P&L). Az elemzésnek meg kell határoznia legalább a kivételek fő mozgatórugóit.

Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk a tényleges eredményre és a feltételezett eredményre vonatkozó, a CRR 366. cikke szerinti hasonló összehasonlításokat (vagyis a portfólió értékének változatlan nap végi pozíciók mellett bekövetkezett feltételezett változása alapján).

Az intézményeknek ezeket az információkat ki kell egészíteniük a tényleges nyereségekre/veszteségekre vonatkozó információval, és különösen arra vonatkozó magyarázattal, hogy ezek tartalmaznak-e tartalékokat, és ha nem, hogyan integrálják a tartalékokat az utótesztelési folyamatba.