4.1 Általános rendelkezések

Az intézmények a banki könyvből eredő kamatlábkockázatot kezeljék fontos kockázatként, és azt kockázatkezelési és belső tőkeértékelési folyamataikban minden esetben kifejezetten és átfogóan értékeljék. Az ettől esetleg eltérő megközelítést az intézmények a felügyeleti párbeszéd keretében teljeskörűen dokumentálják és igazolják.

Az intézmények határozzák meg a banki könyvből eredő kamatlábkockázatnak való kitettségeiket, és gondoskodjanak annak megfelelő méréséről, monitorozásáról és ellenőrzéséről.

Az intézmények kezeljék és csökkentsék a banki könyvből eredő kamatlábkockázatnak való kitettségeiből eredő, nyereségüket és a gazdasági értéket egyaránt érintő kockázatokat.

Amikor az intézmények a kamatmozgásoknak a nyereségre gyakorolt hatását számolják, ne csak a kamatbevételekre - és ráfordításokra gyakorolt hatásokat vegyék figyelembe, hanem – a számviteli módszertől függően – az eszközök piaci értékének változása folytán bekövetkező hatásokat, amelyeket az eredménykimutatásban vagy (pl. az egyéb átfogó jövedelem alapján) közvetlenül a saját tőkében tanácsos kimutatniuk. Az intézmények vegyék rövid és középtávon figyelembe az eredmény és a tőke kamatmozgásokból eredő növekedését vagy csökkenését.

Folyamatosságot feltételezve az eredmény változása legyen azonos az alapforgatókönyv szerint várható eredmény és az alternatív, károsabb sokkhatást vagy stresszt feltételező forgatókönyv alapján várható eredmény közötti különbséggel.

Az intézmények a (céltartalékok nélkül számított) nemteljesítő kitettségeket⁶ a várható cash flow - kat és azok időzítését tükröző kamatlábérzékeny instrumentumként vegyék figyelembe.

⁶ A 680/2014/EU rendelet V. mellékletében meghatározott nemteljesítő kitettségek.

Az intézmények a származtatott kamatügyleteket és a mérlegen kívüli tételeket, például a kamatláb - érzékeny hitelnyújtási elkötelezettségeket kamatláb - érzékeny eszközként vegyék figyelembe.

Az intézmények a nem kereskedési könyv eszközoldalára való hivatkozással kísérjék figyelemmel és értékeljék azokat a kitettségeiket, amelyeket a nem kereskedési könyvi tevékenységekből származó hitelfelár - kockázat érint, ha e kockázat az intézmény kockázati profilja szempontjából releváns.

Az iránymutatások végrehajtása során az intézmények üzleti modelljüket, stratégiáikat és azt az üzleti környezetet figyelembe véve, amelyben működnek vagy működni szándékoznak, arányos módon határozzák meg a banki könyvből eredő kamatlábkockázattal szemben a létező nem kereskedési könyvi pozíciók szintjétől, összetettségétől és kockázatosságától, vagy a növekvő kockázati profiltól függően fennálló illetve várható kitettségüket.

Az intézmények a banki könyvből eredő kamatlábkockázattal szemben fennálló és várható kitettség értékelése alapján vegyék figyelembe az ebben a bekezdésben, valamint a tőke azonosításáról, kiszámításáról és allokációjáról (4.2. bekezdés), az irányításról (4.3. bekezdés) és a mérésről (4.4. bekezdés) szóló bekezdésekben meghatározott elemeket és elvárásokat, és ezeket a banki könyvből eredő kamatlábkockázattal szemben fennálló és várható kitettséggel arányos módon hajtsák végre.

A banki könyvből eredő kamatlábkockázattal szemben fennálló és várható kitettségen kívül az iránymutatások végrehajtása során az intézmények vegyék figyelembe kifinomultságuk általános szintjét és kockázatkezelés belső megközelítését is annak biztosítása érdekében, hogy a banki könyvből eredő kamatlábkockázat kezelésére vonatkozó megközelítések, folyamatok és rendszerek összhangban legyenek a kockázatkezelés általános megközelítésével, valamint az egyéb kockázatok kezelése céljából alkalmazott sajátos megközelítésekkel, folyamatokkal és rendszerekkel.