Belső jelentés

Az intézmények belső kockázatjelentési rendszerei nyújtsanak gyors, pontos és átfogó tájékoztatást az IRRBB- vel szembeni kitettségekről. A belső jelentések legalább negyedévente készüljenek.

Az információt a releváns aggregációs szinteken (konszolidációs szint és pénznem szerint) tartalmazó belső jelentések a vezető testület vagy annak megbízottjai számára készüljenek, és felülvizsgálatuk legyen rendszeres. A jelentések az adott irányítási szinthez (pl. vezető testület, felső vezetés), valamint az intézmény és a gazdasági környezet sajátos helyzetéhez igazított információkat tartalmazza.

Az IRRBB- ről szóló jelentések szolgáltassanak összesített információkat és elegendő részletet ahhoz, hogy a vezető testület vagy annak megbízottjai értékelni tudják, mennyire érzékeny az intézmény piaci feltételek és egyéb fontos kockázati tényezők változásaira. A jelentések tartalma tükrözze az intézmény kockázati profiljában és a gazdasági környezetben bekövetkezett változásokat, és hasonlítsa össze a jelenlegi kitettséget a szabályzatokban rögzített limitekkel.

Az IRRBB- ről szóló jelentések a lehetséges modellezési hiányosságok feltárása érdekében rendszeresen tartalmazzák a modell felülvizsgálatainak, ellenőrzésének eredményeit és a múltbeli előrejelzések vagy a kockázati becslések összehasonlítását. Az intézmények külön ösen a modellezett előtörlesztési veszteségeket értékeljék a múltbeli veszteségekhez képest. Tanácsos egyértelműen meghatározni azokat a portfóliókat, amelyek a piaci értéken történő értékelés miatt jelentős mozgásoknak lehetnek kitéve, és a hatást az inté zmény VIR rendszerében és a piaci kockázatnak kitett egyéb portfóliók felügyeletével összhangban monitorozni.

Bár a vezető testület vagy annak megbízottjai számára készített jelentések típusai az intézmény portfóliójának összetétele alapján változhat nak, a 65. és 66. bekezdésre tekintettel tartalmazzák a következőket:

• (a) Az intézmény IRRBB- ből származó összesített kitettségeinek összefoglaló bemutatását , beleértve a rés- , bázis - és az opciós kockázati kitettségekre vonatkozó információkat. Az IRRBB szintjét és irányát befolyásoló eszközöket, forrásokat, cash -flow-kat és stratégiákat tanácsos azonosítani és indokolni.
• (b) Jelentéseket, amelyek bemutatják, hogy az intézmény a szabályzatokat és a limiteket betartja.
• (c) Alapvető modellezési feltevéseket és paramétereket, például a lejárat nélküli betétek (NMD- k) jellemzőit, a fix kamatozású hitelek előtörlesztését, a lekötött betétek lejárat előtti felbontását, a kötelezettségvállalások lehívását, a devizák szerinti eredmények összesítését és a kereskedelmi felárak kezelését.
• (d) Az IRRBB- mérőszámokra vonatkozó fő modellezési feltevések hatásának részletei, beleértve a különböző kamatláb -forgatókönyvek feltevéseinek változásait is.
• (e) A kamatláb- derivatív áknak az IRRBB- mérőszámokra gyakorolt hatásának részletei.
• (f) A valós értékű instrumentumok, köztük a 3. szintű eszközök és kötelezettségek IRRBB - mérőszámokra gyakorolt hatásának részletei.
• (g) A 4.3.4. szakaszban említett stressztesztek eredményei, a 4.3.3. szakaszban említett sokkok, a 2013/36/EU irányelv 98. cikkének (5) bekezdésében említett felügyeleti kiugróérték - tesztek, valamint a kulcsfontosságú feltevésekkel és paraméterekkel szembeni érzékenység értékelése; és
• (h) Az IRRBB- vel kapcsolatos szabályzatokról, e ljárásokról és a mérési rendszerek megfelelőségének felülvizsgálatairól szóló összefoglalókat, beleértve a belső ellenőrzés és külső könyvvizsgálat vagy más egyenértékű külső felek (például tanácsadók) megállapításait is.

E jelentések alapján a vezető testület vagy megbízottjai legyenek képesek felmérni, hogy az intézmény mennyire érzékeny a piaci feltételek és más fontos kockázati tényezők változásaira, különös tekintettel azokra a portfóliókra, amelyeknél a piaci áron történő értékelés miatt esetleg jelen tős lehet az elmozdulás.

A kockázatmérési rendszer a beszámolókat olyan formátumban állítsa elő, amely az intézmény vezetésének különböző szintjei számára könnyen érthetővé teszik azokat, és így elősegítik a megfelelő döntések késedelem nélküli meghozatalá t. A jelentések szolgáltassák az alapot ahhoz a rendszeres monitorozáshoz, amelynek tárgya, hogy az intézmény a stratégiájával és kamatlábkockázatra vonatkozóan elfogadott limitekkel összhangban működik -e.