5.7 Nyomon követés

Az intézményeknek az ESG- kockázatokat olyan hatékony belső beszámolási keretrendszerek segítségével kell nyomon követniük, amelyek megfelelő információkat és összesített adatokat továbbítanak a felső vezetés és a vezető testület számára, például az ESG -kockázatok rendszeres kockázati jelentésekbe való beépítésével, vagy a hatékony felügyeletet támogató mérőszámokat tartalmazó eredménytáblák formájában.

Az intézményeknek folyamatosan nyomon kell követniük az ESG -kockázatokat, és az ESG-kockázatokkal szembeni sebezhetőségük tekintetében gondoskodniuk kell az intézmény egészére kiterjedő áttekintés fenntartásáról, amely megfelelően figyelembe veszi tevékenységeik jellegét, méretét és összetettségét, valamint gondoskodniuk kell a lényegességi értékelés alapján meghatározott legjelentősebb portfóliók esetében a portfólióra vonatkozó áttekintés fenntartásáról. Az intézményeknek továbbá részletesen és gyakran nyomon kell követniük a partnereket, a kitettségeket és az ESG -kockázatoknak lényegesen kitettként értékelt portfóliókat, többek között oly módon, hogy az ESG - kockázatokkal kapcsolatos megfontolásokat beépítik a lakossági partnerek hitelkockázat - monitorozási folyamatába, valamint a közepes és nagy méretű partnerek rendszeres hitelfelülvizsgálatába, és/vagy oly módon, hogy az ESG - kockázatok miatt gyakoribbá és részletesebbé teszik ezeket a felülvizsgálatokat.

Az intézményeknek korai előrejelző mutatókat és küszöbértékeket kell meghatározniuk, továbbá a riasztások, az eltérések és a jogsértések magasabb szintre történő felterjesztésére, a határértékek túllépése esetén pedig korrekciós és/vagy mérséklési intézked ések meghozatalára szolgáló eljárásokkal kell rendelkezniük, többek között az üzleti stratégia és a kockázatkezelési eszközök kiigazításával.

Az intézményeknek számos visszamenőleges és előretekintő ESG - kockázati mérőszámot és mutatót kell nyomon követniük. A nagy intézményeknek legalább a következő mutatókat kell nyomon követniük:

• a) A 2020/1818/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) preambulumbekezdésével összhangban az éghajlatváltozáshoz jelentős mértékben hozzájáruló ágazatokban – azaz az 1893/2006/EK rendelet I. mellékletének A– H. szakaszában és L. szakaszában felsorolt ágazatokban – működő partnerekkel létesített üzleti kapcsolatokból származó kitettségek és bevételek (kamatok, díjak és jutalékok) összege és aránya.

Az intézményeknek a lehető legrészletesebb ágazati differenciálást kell alkalmazniuk. A részletesség fokának lehetővé kell tennie az intézmények számára különösen azt, hogy nyomon követhessék az egyes konkrét partnerekkel – például a fosszilistüzelőanyag - ágazati szervezetekkel és/vagy a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókból kizárt vállalatokkal – fennálló kapcsolatoknak való kitettségek és az azokból származó bevételek összegét és arányát¹⁷ .

• b) A portfóliókiigazítási mérőszámok, amelyek ágazati szinten jelzik, hogy a kitettségek és az ügyfelek által működtetett termelési kapacitások – a kiválasztott ágazatokra vonatkozó igazodási mérőszámok alapján és a 4.2.3. szakasz b) pontjában ismertetett módszerek alkalmazásával – milyen mértékben vagy várhatóan milyen mértékben (nem) igazodnak az alkalmazandó jogi és szabályozási klímacélhoz, például a nettó zéró ÜHG - kibocsátás 2050 - ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel összhangban lévő pályához.

Az intézményeknek ki kell egészíteniük ezeket a mutatókat az igazodás hiányából fakadó potenciális pénzügyi kockázati hatások értékelésével kapcsolatos információkkal.

• c) A finanszírozott ÜHG - kibocsátások az abszolút értékben kifejezett, 1., 2. és 3. alkalmazási körbe tartozó kibocsátások szerinti bontásban, valamint – adott esetben
• – a termelési vagy bevételi egységekhez viszonyított intenzitás szerinti bontásban, ágazatonként részletezve, a lehető legrészletesebb ágazati differenciálás alkalmazásával, legalább a lényegességi értékelés alapján meghatározott, kiválasztott ágazatok esetében.

Az intézményeknek ezeket a mérőszámokat ki kell egészíteniük olyan minőségi vagy mennyiségi információkkal és kritériumokkal, amelyek alátámasztják az időbeli alakulásuk értelmezését, többek között például az ÜHG - intenzív partnereknek nyújtott átállási finanszírozás miatti ideiglenes növekedést, és amelyek konkretizálják a kibocsátások változásának hátterében álló kiváltó tényezőket.

E mérőszámok kiszámításakor az intézményeket esetlegesen támogató módszerekre vagy adatbázisokra példaként említhető többek között a Partnership for Carbon Accounting Financials elnevezésű partnerség által kidolgozott globális ÜHG - elszámolási és -jelentést ételi szabvány a pénzügyi szektor számára (Global GHG Accounting and Reporting Standard for the Financial Industry), valamint a szén - dioxid- kibocsátási adatszolgáltatási projekt (Carbon Disclosure Project).

• d) Az intézmény által az ESG- kockázatokkal szembeni ellenállóképessége és a fenntarthatóbb gazdaságra való átállásra való felkészültségének biztosítása érdekében meghatározott kulcsfontosságú finanszírozási stratégiák végrehajtása terén elért előrehaladás szintje, például azon pénzügyi eszközök vagy partnerek felé irányuló pénzügyi mozgások nyomon követésével, amelyek az intézmény célértékei vagy az ESG - kockázatokkal kapcsolatos kockázatvállalási hajlandósága szempontjából releváns közös jellemzőkkel rendelkeznek.
• e) A következőkről információt szolgáltató ügyfélbevonási mérőszámok:
• i. azon partnerek százalékos aránya, amelyek esetében sor került az ESG - kockázatok értékelésére, többek között az átállási stratégiáik és – amennyiben rendelkezésre állnak – az átállási terveik tekintetében, valamint ezeknek az intézmény célkitűzéseivel való összhangja tekintetében, az értékelések tárgykörébe tartozó kiválasztott ágazatok, termékek és üzletágak körének megadásával;
• ii. az ügyfélbevonás eredményei, például e partnerek fenntartható gazdaságra történő átálláshoz való alkalmazkodóképességének és ellenállóképességének pozitív (vagy az adott kategórián belüli bármely albesorolás) vagy negatív (vagy az adott kategórián belüli bármely albesorolás) értékelése, az intézmény célértékeihez és célkitűzéseihez való igazodás terén elért eredmények, valamint az intézmény által hoz ott nyomon követési intézkedések.
• f) Az ingatlanfedezetű portfóliók bontása a biztosíték energiahatékonysági szintje szerint.
• g) Az alacsony szén-dioxid- kibocsátású energiaellátási technológiák finanszírozásának aránya a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiaellátási technológiák finanszírozásához viszonyítva.
• h) Azoknak a környezeti szempontból fenntartható kitettség - finanszírozási tevékenységeknek az aránya, amelyek hozzájárulnak vagy lehetővé teszik az (EU) 2020/852 rendelet¹⁸ 9. cikkének a) pontjában említett, az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos környezetvédelmi célkitűzés elérését az ÜHG - intenzív kitettségek összefüggésében.
• i) Az intézmény kitettségeihez kapcsolódó fizikai kockázatok szintje, valamint e kockázatoknak a pénzügyi kockázatokra gyakorolt hatása, több forgatókönyv és az intézmény tevékenysége szempontjából releváns összes veszély figyelembevételével, a kockázatcsökke ntési intézkedések végrehajtása terén elért előrehaladásra vonatkozó kiegészítő információkkal.
• j) A fizikai kockázati tényezőkhöz kapcsolódó koncentrációs kockázat mérése (pl. a kitettségek és/vagy biztosítékok mérése a magas árvízkockázatú, vízhiányos vagy erdőtűzveszélyes területeken) és az átállási kockázati tényezők (pl. a magas átállási kockázatoknak kitett ágazatokkal szembeni kitettségek), a kitettségek kellően részletes földrajzi felosztásának alkalmazásával.
• k) Az ESG- kockázatokhoz kapcsolódó múltbeli veszteségek összege, valamint az ESG - kockázatokhoz kapcsolódó kockázati kitettségek és a potenciális jövőbeli pénzügyi veszteségek – forgatókönyv - típusokat figyelembe vevő módszereken alapuló – előretekintő becslése(i).
• l) Az ESG- vonatkozású reputációs kockázat mérése, amely azt követi nyomon, hogy a jelenlegi és jövőbeli üzleti tevékenységekkel kapcsolatos szabályozás, kommunikáció, kötelezettségvállalások vagy nyilvános viták hogyan hatnak közvetlenül vagy közvetve az inté zményre, figyelembe véve a működési kockázattal, valamint a stratégiai és üzleti modellel kapcsolatos kockázatokkal – például az üzleti lehetőségek vagy a stratégiai partnerségek elvesztésével – való kölcsönhatásokat.
• m) Bármely ESG- vonatkozású perbeli követelés, amelyben az intézmény – a rendelkezésre álló információk alapján – érintett volt vagy érintetté válhat.
• n) Az ESG-kockázatokkal kapcsolatos kapacitásépítés helyzete, például a speciális képzésben részesült alkalmazottak százalékos aránya.
• o) Nem éghajlattal kapcsolatos tényezőkhöz, például a portfóliószintű függőségekhez és az ökoszisztéma- szolgáltatásokra gyakorolt hatásokhoz, vagy a lényeges függőségekkel rendelkező vagy a biológiai sokféleségre negatív hatással lévő partnerekkel szembeni kitettségekhez kapcsolódó mérőszámok, figyelembe véve az ágazati és a földrajzi elhelyezkedésre vonatkozó információkat is.
• p) Az intézmény ESG-kockázatokkal és ESG- célkitűzésekkel kapcsolatban megállapított összes célértékéhez viszonyított előrehaladás, többek között az intézmény 6. szakaszban említett terve vagy az intézmény által tett egyéb fenntarthatósági kötelezettségvállalások keretében.

¹⁷ Az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra vonatkozó szabályokról szóló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének d) – g) pontjával és 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban.

¹⁸ Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).

A kis méretű és nem összetett intézményeknek és más, nem nagy intézményeknek nyomon kell követniük a 81. bekezdés szerinti, a lényegességi értékelés eredményei alapján kiválasztott mutatók széles körét, és lépéseket kell tenniük a nyomon követett mutatók jegyzékének későbbi bővítése érdekében.

Az intézményeknek egyértelmű és jól dokumentált módszertanokkal kell rendelkezniük a nyomon követési mérőszámaikra és mutatóikra vonatkozóan. A mérőszámok kiszámításához szükséges adatok kezdeti hiánya esetén az intézményeknek a 26., 27. és 29. bekezdésben meghatározott lépéseket kell követniük.