6.2 Információk a kockázatmérésről, a kockázatértékelésről és a kockázatösszegzésről

Az illetékes hatóságoknak az ICAAP keretében alkalmazott kockázatmérésre, kockázatértékelésre és összegző módszertanokra vonatkozóan a következőket kell bekérniük az intézményektől:

• a. az intézmény irányító testülete által a módszertanok és modellek jóváhagyására alkalmazott számszerűsítési/mérési módszertanok és modellek – ideértve a kockázati kategóriák és alkategóriák vonatkozásában használatos mutatókat, kiinduló felt ételezéseket és paramétereket (pl. konfidencia intervallumok, tartási időszakok stb.) alapvető jellemzőinek általános ismertetése;
• b. az alkalmazott tényadatok meghatározása, beleértve annak magyarázatát, hogy az alkalmazott adatok hogyan tükrözik az ICAAP szerinti jogalanyok körét, ideértve az idősorok hosszát is;
• c. az ICAAP céljából és az 575/2013/EU rendelet szerinti kockázatok vonatkozásában a minimális szavatolótőke - követelmények kiszámítása céljából alkalmazott számszerűsítési/mérési módszertanok és modellek közötti főbb eltérések ismertetése (amennyiben az intézmény az illetékes hatóságok által jóváhagyott fejlett modelleket alkalmaz). Ilyen ismertetést kockázatonként kell készíteni, és ki kell térni többek között a Basel I - es átmeneti alsó korlát (az 575/2013/EU rendelet 500. cikke) eltérő alkalmazására, valamint a kockázati paraméterek, konfidencia intervallumok stb. tekintetében különböző kiinduló feltételezésekre vonatkozó információkra is;
• d. a jogalanyokra és az érintett kockázati kategóriákra vonatkozó belső tőkebecslések összegzése tekintetében alkalmazott megközelítés ismertetése, ideértve a kockázaton belüli és a kockázatok közötti diverzifikációs előnyöket és/vagy koncentrációkat érintő megközelítéseket, amennyiben az intézmény módszertana értelmében ilyeneket alkalmaznak.

6.2.2 Működési dokumentáció

Az illetékes hatóságoknak az ICAAP kockázatmérés, kockázatértékelés és az összegzési módszertanok végrehajtásának igazolására a következőket kell bekérniük az intézményektől:

• a. valamennyi kockázati kategória és a lkategória vonatkozásában belső tőkebecslések az ICAAP szerinti kockázati kategóriák és alkategóriák szerinti bontásban. Amennyiben az intézmények azt állítják, hogy az ICAAP szerinti egyes kockázati kategóriák vagy alkategóriák tekintetében a kvalitatív kockázatcsökkentő intézkedések célravezetőbbek, mint a belső tőke hozzárendelése, akkor ezt igazolniuk szükséges;
• b. a belső tőkebecslések fent említett számításának eredményei az ICAAP szerinti valamennyi materiális kockázati kategória és alkategória tekintetében kockázatonkénti bontásban. Amennyiben egyes kockázati alkategóriákat materiálisként azonosítanak, de az alkalmazott számítási módszertanok nem teszik lehetővé a belső tőkebecslés előírt részletezettségi szintű kiszámítását, és ezért az ilyen becslések et az érintett kockázati kategóriára vonatkozó belső tőkebecslés részeként kezelik, úgy az intézményeknek magyarázattal kell szolgálniuk arra vonatkozóan, hogyan veszik figyelembe az ilyen alkategóriákat a számítások (pl. egyes kockázati alkategóriákat lén yegesként azonosítottak, de az intézmény ilyen kockázatra nem tud belső tőkebecslést adni, ezért helyette az ilyen kockázat fedezetét a fő kockázati kategóriára meghatározott tőkebecslés keretében veszi figyelembe; ez esetben az illetékes hatóságnak magyar ázatot kell kérnie az intézménytől arra vonatkozóan, hogyan veszi figyelembe az érintett kockázatot a fő kockázati kategória keretében);
• c. a fentebb meghatározott kockázatonkénti adatszolgáltatáson kívül a jogalanyokra és kockázati kategóriákra – ezen belül a kockázaton belüli és a kockázatok közötti diverzifikációs előnyök és/vagy koncentrációk hatásaira – vonatkozó belső tőkebecslések összegzésének eredményei, amennyiben ezeket a szempontokat az alkalmazott módszertan keretében figyelembe veszik.