6.3.1.1 Definition of economic loss and realised LGD

Az 575/2013/EU rendelet 181(1) a) pontja értelmében az LGD értékek becsléséhez az intézmény a hivatkozott rendelet 4(1) bekezdésének 55. pontja szerint a nemteljesítés időpontjára vonatkoztatva a gazdasági veszteség és a hitelkötelezettség kintlévőségének hányadosaként számítsa ki minden egyes kitettség realizált LGD-értékét, a számításban figyelembe véve a tőke, a kamat és a díj összegét.

A 131. bekezdés értelmében az intézmény az alábbiak különbsége alapján számítsa ki az eszközön (azaz a nemteljesítő ügyleten) realizált és az 575/2013/EU rendelet 5. cikkének 2. pontjában meghatározott gazdasági veszteséget:

• (a) a hitelkötelezettségnek a nemteljesítés időpontjában fennálló, tőkét, kamatokat és díjakat egyaránt tartalmazó, az adott eszközzel kapcsolatos behajtás lényeges közvetlen és közvetett költségeivel növelt, a nemteljesítés időpillanatára diszkontált kintlévősége, a 140. bekezdés sérelme nélkül; és
• (b) a nemteljesítés időpillanata után realizált, a nemteljesítés időpillanatára diszkontált összes megtérülés.

Az intézmény a kitettségen realizált gazdasági veszteség 132. bekezdésnek megfelelő kiszámításához vegye figyelembe az összes realizált megtérülést, beleértve az ismeretlen forrásból származó megtérüléseket és azokat is, amelyek olyan biztosítékból származnak, amely nem felel meg az 575/2013/EU rendelet 181(1) bekezdés f) pontjában rögzített követelménynek.

Ahol egy nemteljesítési eseménnyel kapcsolatosan a kitettség egy részét a nemteljesítés időpontjában vagy azt megelőzően az intézmény elengedte vagy leírta, és az elengedett vagy leírt összeget a hitelkötelezettség a nemteljesítés időpillanatában már nem tartalmazza, a kitettség elengedett vagy leírt összegét az intézmény adja hozzá a nemteljesítés időpillanatában fennálló hitelkötelezettség összegéhez, amikor a realizált LGD számlálójában a 132. bekezdés szerint kiszámítja a gazdasági veszteséget, és akkor is, amikor annak nevezőjében a hitelkötelezettség kintlévőségét számítja ki.

A teljesítő állapotba visszatérő kitettségek esetében az intézmény ugyanúgy számolja ki a gazdasági veszteséget, mint az összes többi nemteljesítő kitettségnél azzal az eltéréssel, hogy a számításhoz adja hozzá a többletként behajtott pénzáramot, mintha az ügyfél a kintlévőséggel azonos összegű, tőkét, kamatot és díjat is tartalmazó fizetést teljesített volna a teljesítő állapotba való visszatérés időpontjában („mesterséges pénzáram“). Az intézmény az összes megfigyelt pénzáram diszkontálásával azonos módon diszkontálja a mesterséges pénzáramot a nemteljesítés időpontjára. Ahol a kitettség megfelel a 1. bekezdésben rögzített kritériumoknak, a realizált LGD értékét az intézmény az első nemteljesítési esemény napjára vonatkoztatva számolja ki figyelembe véve az első nemteljesítési esemény után megfigyelt összes pénzáramot, beleértve azokat is, amelyeket az intézmény az első és a második nemteljesítő állapot közötti időszakban figyel meg, de mesterséges pénzáramot ezekhez ne adjon hozzá.

Ahol az intézmény a korábban nemteljesítő ügyletek helyett az átstrukturálás részeként vagy technikai okokból új ügyleteket nyit, az eredeti nemteljesítő ügyletek alapján számolja ki a realizált LGD-értékeket. Ennek érdekében az intézmény rendelkezzen olyan megbízható mechanizmussal, amellyel a megfigyelt költségeket, megtérüléseket és a további esetleges lehívásokat az eredeti ügyletekhez tudja rendelni.