III. melléklet – Szabványos kamatlábsokk - forgatókönyvek

Az tőke gazdasági értéke standard kiugróértékteszttel való méréséhez kapcsolódó hat kamatlábsokk - forgatókönyv a következő:

• (i) párhuzamos sokkszerű emelkedés;
• (ii) párhuzamos sokkszerű csökkenés;
• (iii) meredekségi sokk (rövidlejáratú kamatok csökkennek, a hosszú lejáratúak emelkednek);
• (iv) lapulási sokk (rövidlejáratú kamatok emelkednek, a hosszú lejáratúak csökkennek);
• (v) a rövid kamatlábak sokkszerű emelkedése; és
• (vi) a rövid kamatlábak sokkszerű csökkenése.

Az intézmények az EVE párhuzamos és nem párhuzamos réskockázatának kimutatására fent említett hat kamatláb - sokkforgatókönyvet alkalmazzák. E forgatókönyveket a banki könyvből eredő kamatlábkockázati kitettségekre alkalmazzák külön - külön minden olyan pénznemben, amelyre az intézmény lényeges pozíciókkal rendelkezik¹⁰ .

A hat kamatláb - sokk mértéke a múltbeli kamatlábakon alapul. Pontosabban, a helyi kamatlábkörnyezet és ciklus leképzése érdekében a különböző futamidőkre 2000 és 2015¹¹ közötti historikus idősort használnak a párhuzamos, a rövid - („rövid”) és a hosszú távú („hosszú”) sokkok adott pénznemre történő kiszámításához. A fent említett 16 éves időszaktól azonban megengedett az eltérés, ha ezáltal az adott joghatóságra egyedileg jellemző sajátos körülményeket jobban le lehet képezni.

Az 1. táblázat a kiválasztott pénznemekre vonatkozóan mutatja a párhuzamos, rövid és hosszú kamatsokkokra kiszámított értékeket. A sokkok a különböző országok heterogén gazdasági környezetét tükrözik. Ezek alapján lehet a következő lépésben a hozamgörbe különböző futamidejére vonatkozó sokkokat kiszámítva az alábbiakban ismertetett módszer szerint kamatlábsokk - forgatókönyveket létrehozni.

¹⁰ Az anyagpozíciók meghatározása a 4.5. szakaszban található, „A felügyeleti kiugró érték vizsgálata”.

¹¹ Az EBH megfelelő időben újrakalibrálást tervezhet.

A kamatláb - sokk méretének további pénznemekre történő kalibrálására a következő eljárást kell alkalmazni:

Mivel a „kockázatmentes” kamatlábra gyakorolt párhuzamos, rövid és hosszú azonnali sokkhatás meghatározott nagyságrendje minden egyes c pénznem esetében adott, a hat kamatlábsokk - forgatókönyv esetében tanácsos az alábbi paraméterezést alkalmazni:

• (i) A c pénznem párhuzamos sokkja : Emelkedést vagy csökkenést okozó konstans párhuzamos sokk minden időintervallumban:
• (ii) A c pénznem rövid sokkja : Emelkedést ∆𝑅𝑅 𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝 , 𝑐𝑐 vagy ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 )= csökkenést ± 𝑅𝑅� 𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝 okozó , 𝑐𝑐 sokk, amely a legrövidebb lejárat középső pontjában a legnagyobb. Ez a sokk a hozamgörbe leghosszabb pontjához

tartozó futamidőnél az −𝑡𝑡 k szorzótényezőn keresztül, amelyben , zérus felé tart¹³ . Ahol t k a k th intervallum 𝑥𝑥 (időbeli) középpontja, t K pedig az utolsó intervallum ) (időbeli) középpontja: 𝑆𝑆 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑜𝑜𝑡𝑡 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) = 𝑒𝑒 𝑥𝑥 = 4

𝐾𝐾 k

• (iii) A c pénznem ∆𝑅𝑅 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 hosszú , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 sokkja 𝑘𝑘 )= : ± Ezt 𝑅𝑅� 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 a sokkhatást , 𝑐𝑐 ∙ 𝑆𝑆 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 csak ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 )= a rotációs ± 𝑅𝑅� 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 sokkokra , 𝑐𝑐 ∙𝑒𝑒 𝑥𝑥 alkalmazzuk. A sokk a leghosszabb futamidő középső pontjában a legnagyobb, és a következő rövid léptéktényezőhöz szerint kapcsolódik:

𝑆𝑆 𝑙𝑙𝑜𝑜𝑙𝑙𝑙𝑙 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) = 1 − 𝑆𝑆 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑜𝑜𝑡𝑡 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 )

∆𝑅𝑅 𝑠𝑠𝑜𝑜𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑝𝑙𝑙𝑝𝑝𝑝𝑝 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 )= − 0.65 ∙ ∣ ∆𝑅𝑅 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) ∣ +0.9 ∙ ∣ ∆𝑅𝑅 𝑝𝑝𝑜𝑜𝑙𝑙𝑙𝑙 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) ∣

Példák: ∆𝑅𝑅 𝑓𝑓𝑝𝑝𝑝𝑝𝑜𝑜𝑜𝑜𝑝𝑝𝑙𝑙𝑝𝑝𝑝𝑝 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 )= +0.8 ∙ ∣ ∆𝑅𝑅 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) ∣ − 0.6 ∙ ∣ ∆𝑅𝑅 𝑝𝑝𝑜𝑜𝑙𝑙𝑙𝑙 , 𝑐𝑐 ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ) ∣ .

Rövid kamatsokk : Tegyük fel, hogy a bank idősávot és t K = 25 évet (a leghosszabb lejárati intervallum (időbeli) középpontját) használja, ahol a k intervallum (időbeli) középpontja. Ha 𝐾𝐾 = 19 és t k 𝐾𝐾 = 3,5 év, a rövid távon ható sokk skaláris kiigazítása 𝑡𝑡 𝑘𝑘 ez lesz: −3 .⁵ = 0,417. A bankok ezt a rövid kamatlábsokk értékével szoroznák meg, hogy megkapják azt az⁴ összeget, amelyet 𝑘𝑘 = 10 hozamgörbéhez a futamidő adott pontján hozzá kell adni vagy 𝑆𝑆 𝑠𝑠ℎ𝑜𝑜𝑝𝑝𝑜𝑜 abból ( 𝑡𝑡 𝑘𝑘 le )= kell 𝑒𝑒 vonni. Ha a

rövid kamatlábsokk + 250 bp volt, a hozamgörbe növekedése t k = 3,5 időpontban 104.2 bp lenne.

Elhajlító sokkhatás: Tegyünk fel hozamgörbén egy a fentivel azonos pontot, t k = 3,5 év. Ha (az euro esetében) a rövid kamatlábsokk abszolút értéke 250 bp, a hosszú kamatlábsokké pedig 100 bp lenne, a t k = 3,5 év időpontban a hozamgörbe változása bázispontokban kifejezve egyenlő lenne a rövid és a hosszú kamatlábsokk hatásának összegével: . − 0.65 ∙ 250 bps ∙ 0.417+0.9 ∙ 100 bps ∙ (1 − 0.417)= − 15.3 bps Lapító sokkhatás: A fenti példában t k = 3,5 időpontban a hozamgörbe sokkhatásból következő változása a következő lenne: .

+ 0.8 ∙ 250 bps ∙ 0.417 − 0.6 ∙ 100 bps ∙ (1 − 0.417)= 48.4 bps

¹³ A −𝑡𝑡 k függvény nevezőjében a értéke a sokk lefutásának mértékét kontrollálja. 𝑥𝑥 𝑒𝑒 𝑥𝑥 47