Alkalmazási kör

Az iránymutatások az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott intézményekre vonatkoznak. Amikor a hitel a 2014/17/EU irányelv (a jelzáloghitel- irányelv) hatálya alá tartozik, az 5. szakasz – a 9 3. bekezdés kivételével – az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti hitelezőkre vonatkozik. Amikor a hitel a 2008/48/EK irányelv (a fogyasztói hitelről szóló irányelv) hatálya alá tartozik, az 5. szakasz – a 93. bekezdés kivételével – az irányelv 3. cikkének b) pontjában meghatározott hitelezőkre vonatkozik.

Ezek az iránymutatások az intézmények hitelnyújtási folyamattal kapcsolatos belső irányítási rendszereire és eljárásaira vonatkoznak a hiteleszközök teljes életciklusa alatt. Ezenkívül az iránymuta tások a hitelnyújtással és a teljesítő kitettségek monitorozásával kapcsolatos kockázatkezelési gyakorlatokra, szabályzatokra, folyamatokra és eljárásokra, valamint azok általános irányítási és kockázatkezelési keretrendszerbe való integrálására vonatkoznak.

A 4 . és a 8. szakasz az intézmények által vállalt összes hitelkockázatra vonatkozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a származtatott eszközök és értékpapírfinanszírozási ügyletek kivételével.

Az 5. és a 6. szakasz a fogyasztóknak, mikro- és kisvállalkozásoknak, valamint a közép- és nagyvállalatoknak nyújtott hitelekre vonatkozik. Az 5. és a 6. szakasz nem vonatkozik a hitelintézeteknek, a befektetési vállalkozásoknak, a pénzügyi intézményeknek, a biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozásoknak, továbbá a központi bankoknak nyújtott hitelekre és előlegekre, valamint az államoknak – ezen belül is a központi kormányzatoknak, a regionális és helyi önkormányzatoknak, illetve a közintézményeknek – nyújtott hitelekre és előlegekre. Az 5. és a 6. szakasz nem vonatkozik az átstrukturált és a nem teljesítő hitelekre.

Az illetékes hatóságok mérlegelhetik a 6. és 7. szakasz azon hitelezőkre való alkalmazását, akik a 2014/17/EU irányelv és a 2008/48/EK irányelv hatálya alá tartoznak és nem hitelintézetek.

Abban az esetben, ha ingatlanhoz kapcsolódó hitelezéssel összefüggésben az ingatlan vegyes használatú, például lakáscélú és kereskedelmi célú felhasználással is rendelkezik, az ingatlant va gy annak elsődleges felhasználásával összhangban kell besorolni, vagy külön ingatlannak kell tekinteni az egyes felhasználásoknak szentelt alapterület alapján. Amennyiben ilyen értékelés objektíven nem végezhető el (pl. az ingatlan egyes részei mindenki által közös használatúak), az ingatlan az elsődleges felhasználásával összhangban sorolható be.

Az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az intézmények a 2013/36/EU irányelv 109. cikkének megfelelően egyedi, szubkonszolidált és konszolidált alapon alkalmazzák ezeket az irányelveket, kivéve, ha az illetékes hatóság él a 2013/36/EU irányelv 21. és 109. cikke szerinti eltérések lehetőségével. Az illetékes hatóságoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy az intézmények szubkonszolidált és egyedi szinten alkalmazzák ezeket az irányelveket a konszolidált csoportszintű szabályzatokkal és gyakorlatokkal összhangban, figyelembe véve ezen intézmények és hitelportfólióiknak jellemzőit.