9.3.1 Végkielégítés

162.Az intézmények javadalmazási politikáinak meg kell határozniuk a végkielégítések lehetséges alkalmazását, beleértve az azonosított munkav állalóknak végkielégítésként megállapítható maximális összeget, vagy az ilyen összegek meghatározásának kritériumait. 163. Az intézményeknek rendelkezniük kell egy keretrendszerrel, amelyben a végkielégítést a szerződés intézmény általi idő előtti felmondásával összefüggésben megállapítják és jóváhagyják, beleértve a felelősségi körök és döntéshozatali hatáskörök egyértelmű meghatározását, valamint a kontrollfunkciók eljárásokba történő bevonását.

164.A végkielégítések nem biztosíthatnak aránytalan jutalmazást, hane m csak megfelelő kompenzációt a munkavállaló részére a szerződés idő előtti megszűnésének eseteire. A 2013/36/EU irányelv 94. cikke (1) bekezdésének h) pontjával összhangban a végkielégítéseknek az adott idő alatt elért teljesítményt kell tükrözniük, és ne m jutalmazhatják a teljesítmény elmaradását vagy a kötelezettségszegést.

165.A végkielégítés nem állapítható meg abban az esetben, ha nyilvánvaló a teljesítmény olyan elmaradása, amely lehetővé teszi a szerződés azonnali felmondását vagy a munkavállaló elbocsátását.

166. Nem állapítható meg végkielégítés, amennyiben a munkáltató önként lemond vagy kilép annak érdekében, hogy egy másik jogalanynál helyezkedjen el, kivéve, ha a végkielégítés megállapítását a nemzeti munkajog előírja.

167.A végkielégítések a következő megh atározott helyzetekben a rendes javadalmazáson túli további kifizetéseket foglalnak magukban:

• a. leépítési javadalmazás a munkahely elvesztése miatt a szerződés intézmény vagy leányvállalata általi idő előtti megszüntetése esetén;
• b. a megállapodás szerint a szerződés megszüntetése utáni várakozási időszakot bevezető, korlátozott időre megállapított javadalmazás, amely egy versenytilalmi kikötés függvénye;
• c. az intézmény megszünteti a munkavállalók szerződéseit az intézmény fizetésképtelenné válása vagy korai beavatkozási intézkedések miatt;
• d. az intézmény meg kívánja szüntetni a szerződést az intézmény azon tevékenységeinek lényeges csökkentését követően, amelyekben a munkavállaló aktívan részt vett, vagy ha más intézmények fe lvásárolnak egyes üzleti területeket, és a munkavállaló nem maradhat alkalmazásban a felvásárló intézménynél;
• e. az intézmény és a munkavállaló egyezségben állapodnak meg egy aktuális munkajogi vita esetén, amely máskülönben reálisan bírósági keresethez vezet hetne.

168.Amennyiben az intézmények végkielégítést állapítanak meg, igazolniuk kell az illetékes hatóságok felé a végkielégítés indokolását, a megállapított összeg megfelelőségét, valamint az összeg megállapításához használt kritériumokat, beleértve annak igazolását, hogy a végkielégítés az időarányos teljesítményhez kötődik, továbbá nem jutalmazza a teljesítmény elmaradását vagy a kötelezettségszegést. 169. A megítélendő végkielégítések összegének meghatározásakor az intézménynek figyelembe kell vennie az adott id ő során elért teljesítményt, valamint adott esetben értékelnie kell az esetleges teljesítményelmaradás súlyosságát. A megállapított kötelezettségszegések között az intézmény fizetésképtelenségének és az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseinek elkülönítése alapján különbséget kell tenni az alábbiak szerint:

• a. az intézmény fizetésképtelenségét akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállalókat megillető végkielégítések teljes összegét határozzák meg, figyelembe véve az intézmény tőkehelyzet ét; az ilye n végkielégítések összege nem lehet magasabb, mint a költségeknek a szerződések idő előtti megszüntetésével elért csökkentése;
• b. az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseinek a végkielégítések azon összegének csökkentő jellegű kiigazítását kell eredményezniük, amelyet egyébként akkor állapítanák meg, ha a végkielégítés becslésekor csak az időbeli teljesítményt vennék figyelembe, beleértve az összeg nullára történő csökkentésének lehetőségét.

170. Az intézmények fizetésképtelenné válása többek között az alá bbi esetekben állapítható meg:

• a. amennyiben az intézményeket kormányzati beavatkozással segítik, vagy korai beavatkozási vagy helyreállítási intézkedések alá vonják a 2014/59/EU irányelvvel összhangban³² ;
• b. amennyiben az intézményre vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítására irányuló keresetet a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 47. pontjával összhangban benyújtották;
• c. amennyiben jelentős veszteségek azt a helyzetet eredményezik, hogy az intézmény már nem rendelkezik stabil tőkehelyze ttel , és ezt követően az üzleti területet eladják vagy az üzleti tevékenységet csökkentik.

171.Az azonosított munkavállalók kötelezettségszegéseit eseti alapon kell értékelni, és az alábbi esetek tartoznak ide:

• a. amennyiben a vezető testület valamely tagja már nem felel meg a vonatkozó alkalmassági és szabályszerűségi sztenderdeknek;
• b. amennyiben az azonosított munkavállaló olyan magatartást tanúsított, vagy olyan magatartásért felelős, amely jelentős veszteségeket o kozott az intézmény számára az intézmény javadalmazási politikájában meghatározottak szerint;
• c. amennyiben az azonosított munkavállaló szándékosan vagy súlyos gondatlanságból a belső szabályokkal, értékekkel vagy eljárásokkal ellentétesen cselekszik.

172. A végki elégítéseket változó javadalmazásnak kell tekinteni, és ezért – ha azokat azonosított munkavállalók számára állapítják meg – általános elvként a 2013/36/EU irányelv 94. cikke szerinti összes követelménynek alkalmazandónak kell lennie. Az alábbi körülmények esetén azonban a végkielégítéseket nem kell figyelembe venni az arány kiszámításához, valamint a halasztás és az instrumentumok formájában történő kifizetés alkalmazásához:

• a. a nemzeti munkajog értelmében kötelező végkielégítések és a bírósági határozat nyo mán kötelező végkielégítések;
• b. az i. és az ii. pont szerinti végkielégítések, amennyiben az intézmény bizonyítani tudja a végkielégítés okait és összegének megfelelőségét:
• (i) a 167. bekezdésben meghatározott esetekben a javadalmazási politikában előre meghatározott általános képlet alapján kiszámított végkielégítések (pl. kihűlési periódus előírása esetén gardening leave);
• (ii) a szerződésben rögzített versenytilalmi kikötés alkalmazása miatti pótlólagos összegnek megfelelő végkielégítések, amelyeket jövőbeli idősza kokban fizetnek ki a rögzített javadalmazás azon összegéig, amelyet a versenytilalmi időszakban fizetnének ki abban az esetben, ha a munkavállaló még mindig alkalmazásban állna;
• c. a 167. bekezdésben felsorolt, a 172. bekezdés b) pontjának i. alpontjában megh atározott feltételnek meg nem felelő végkielégítések, amennyiben az intézmény igazolta az illetékes hatóság felé a végkielégítés összegének indokait és megfelelőségét.

173.A javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti arány kiszámítása során figyelemb e nem vett összeg kiszámításakor abból a tényből, hogy a szerződés versenytilalmi záradékot tartalmaz, nem következik szükségszerűen, hogy a szerződés idő előtti megszüntetéséért fizetett teljes összeget azért fizetik ki, hogy az azonosított munkavállalót kompenzálják azért, mert vállalja, hogy bizonyos időn át nem versenyez. Csak az egyezségnek a szerződésben kifejezetten a versenytilalmi záradék miatti kompenzációként azonosított összege felelhet meg a 172. bekezdésnek. Amennyiben a nemzeti jogszabályok korlátozzák a versenytilalmi záradékok hosszát, az ezen időkorláton túl teljesített bármely fizetés nem tekinthető „a versenytilalmi záradék ellenében kötött egyezségnek”, és az ezért nem zárható ki a változó és a rögzített összetevők közötti arányból.

174. A te ljes javadalmazás változó és rögzített összetevői közötti arány kiszámításakor az alábbi végkielégítési összegeket kell változó javadalmazásként figyelembe venni az utolsó teljesítmény-időszakra vonatkozó arány kiszámításához:

• a. a 172. bekezdés b. pontja ii. alpontjának értelmében a jövőbeli időszakokra vonatkozó rögzített javadalmazásnál magasabb összegek;
• b. a 172. bekezdésben fel nem sorolt bármely egyéb végkielégítés.

³² Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irá nyelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/