6.3 Összetett struktúrák és nem szabványos vagy nem átlátható tevékenységek

Az intézményeknek el kell kerülniük az összetett és potenciálisan nem átlátható struktúrák létrehozását. Az intézményeknek döntéshozatali folyamatuk során figyelembe kell venniük a kockázatértékelés eredményeit, amelynek célja annak megállapítása, hogy e struktúrákat fel lehet - e használni pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással vagy egyéb pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos célokra, ahogy figyelembe kell venniük az ezzel kapcsolatban bevezetett ellenőrzéseket és jogi keretet is²³ . E célból az intézményeknek legalább a következőket figyelembe kell venniük:

• a. a struktúra létrehozásának helye szerinti joghatóság milyen mértékben felel meg ténylegesen az adózási átláthatósággal, a pénzmosás elleni küzdelemmel és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós és nemzetközi előírásoknak²⁴ ;
• b. a struktúra mennyire szolgál nyilvánvaló gazdasági és jogszerű célt;
• c. a struktúrát mennyire lehet felhasználni a tényleges tulajdonos személyazonosságának elrejtésére;
• d. az ügyfélnek egy adott struktúra lehetséges létrehozására irányuló kérése mennyire ad okot aggodalomra;
• e. a struktúra akadályozhatja - e az intézmény vezető testületének tényleges felügyeleti tevékenységét vagy az intézménynek a kapcsolódó kockázat kezelésére irányuló k épességét; továbbá
• f. a struktúra akadályozhatja - e az illetékes hatóságok által ellátott hatékony felügyeletet.

²³ Az országkockázat és az egyes termékekkel és ügyfelekkel kapcsolatos kockázatok értékelését illetően az intézményeknek ismerniük kell a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati tényezőkről szóló közös iránymutatásokat is (EBA GL JC/2017/37), amelyek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van.

²⁴ Lásd még: https://eba.europa.eu/regulation - and - policy/anti - money - laundering - and - e - money/rts - on - the - implementation - of - group - wide - aml/cft - policies - in - third - countries

Mindenesetre az intézményeknek nem szabad homályos vagy szükségtelenül bonyolult struktúrákat létrehozniuk, amelyeknek nincs egyértelmű gazdasági alapja vagy jogi célja, illetve nem alakíthatnak ki olyan struktúrákat, amelyek aggályokat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy e struktúrákat pénzügyi bűncselekményekkel kapcsolatos célokra hozhatták létre.

E struktúrák létrehozásakor a vezető testületnek értenie kell ezeket a struktúrákat és céljukat, valamint a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat, és biztosítania kell, hogy a belsőkontroll - részlegeket kellő mértékben bevonják. E struktúrákat jóvá kell hagyni, és csak akkor szabad fenntartani azokat, ha céljukat egyértelműen meghatározták és megértették, és ha a vezető testület meggyőződött arról, hogy valamennyi lényeges kockázatot – a reputációs kockázatokat is beleértve – azonosítottak, hogy minden kockázatot hatékonyan lehet kezelni és megfelelően be lehet jelenteni, és hogy biztosított a tényleges felügyelet. Minél összetettebb és homályosabb a szervezeti és működési struktúra, és minél nagyobb a kockázat, annál intenzívebb felügyeletet kell a struktúra felett gyakorolni.

Az intézményeknek dokumentálniuk kell döntéseiket, és az illetékes hatóságok részére meg kell tudniuk indokolni azokat.

A vezető testületnek biztosítania kell, hogy ezeken a struktúrákon belül a tevékenységekkel járó kockázatok elkerülése vagy csökkentése céljából megfelelő intézkedéseket hozzanak. Ez magában foglalja a következők biztosítását:

• a. az intézmény megfelelő szabályokkal és eljárásokkal, valamint dokumentált folyamatokkal (pl. alkalmazandó határértékek, információáramlás) rendelkezik az ilyen tevékenységek vizsgálatára, megfelelésére, jóváhagyására és kockázatkezelésére vonatkozóan, figyelembe véve a csoport szervezeti és működési struktúráját, kockázati profilját és reputációs kockázatát;
• b. az ezekre a tevékenységekre és a belőlük származó kockázatokra vonatkozó információk a konszolidáló intézmény és a belső és külső könyvvizsgálók rendelkezésére állnak, és ezen információkat a felügyeleti feladatot ellátó vezető testület, valamint az engedélyt megadó illetékes hatóság részére is továbbítani kell; továbbá
• c. az intézmény rendszeresen vizsgálja, hogy szükséges - e fenntartani ezeket a struktúrákat.

E struktúrákat és tevékenységeket – beleértve a jogszabályoknak és szakmai előírásoknak való megfelelésüket – a belső ellenőrzési részlegnek rendszeresen, kockázatalapú megközelítés alapján kell vizsgálnia.

Az intézményeknek ugyanazokat a kockázatkezelési intézkedéseket kell meghozniuk, mint az intézmény saját üzleti tevékenységeinél, amikor nem szokványos vagy nem átlátható tevékenységeket végeznek ügyfeleik számára (pl. segítenek az ügyfeleknek eszközök offshore joghatósági területen történő létrehozásában, összetett struktúrákat alakítanak ki, helyettük finanszíroznak ügyleteket vagy vagyonkezelői szolgáltatásokat nyújtanak részükre), amelyek hasonló belső irányítási kihívásokat jelentenek, és jelentős működési és reputációs kockázatokat hordoznak magukban. Az intézményeknek különösen azt kell vizsgálniuk, hogy az ügyfél miért akar egy bizonyos struktúrát létrehozni.