7. A kollektív alkalmasság kritériumai

A vezető testületnek képesnek kell lennie arra, hogy kollektíven megértse az intézmény tevékenységét, az azzal járó főbb kockázatokkal együtt. Az e pontban rögzített ellenkező értelmű rendelkezés hiányában ezeket a kritériumokat az irányítási feladatot ellátó vezető testületre és a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületre külön - külön kell alkalmazni.

A vezető testület tagjainak kollektíven képesnek kell lenniük arra, hogy az intézmény üzleti modelljét, kockázati étvágyát, stratégiáját és piacait figyelembe véve megfelelő döntéseket hozzanak.

A felügyeleti feladatot ellátó vezető testület tagjainak képesnek kell lenniük arra, hogy építő jelleggel megkérdőjelezzék az irányítási feladatot ellátó vezető testület döntéseit, és figyelemmel kísérjék e döntéseket.

A vezető testületnek kollektíven, a tagjai által képviselt elegendő tapasztalat révén le kell fednie az intézmény üzleti tevékenységeihez szükséges összes tudásterületet. Minden területet illetően elegendő számú olyan tagnak kell lennie, aki az adott területen ismeretekkel rendelkezik, hogy a meghozandó döntéseket meg lehessen vitatni. A vezető testület tagjainak kollektíven rendelkezniük kell a nézeteik ismertetéséhez és a vezető testületen belüli döntéshozatal folyamatának befolyásolásához szükséges készségekkel.

A vezető testület összetételének tükröznie kell a feladatainak ellátásához szükséges tudást, készségeket és tapasztalatot. Ennek részeként a vezető testületnek kollektíven megfelelő tájékozottsággal kell rendelkeznie azokról a területekről, amelyekért a tagok kollektíven elszámoltathatók, és rendelkeznie kell az intézmény eredményes irányításához és felügyeletéhez szükséges készségekkel, ideértve az alábbi tényezőket:

• a. az intézmény üzleti tevékenysége és a hozzá kapcsolódó főbb kockázatok;
• b. az intézmény minden egyes lényeges tevékenysége;
• c. az érintett ágazati/pénzügyi szakterületek, így a pénzügyi és tőkepiacok, a szolvencia és modellek, a környezeti, irányítási és társadalmi kockázatok és kockázati tényezők;
• d. pénzügyi elszámolás és beszámolás;
• e. kockázatkezelés, megfelelés (compliance) és belső ellenőrzés;
• f. informatika és biztonság;
• g. helyi, regionális és adott esetben globális piacok;
• h. jogi és szabályozási környezet;
• i. vezetési készségek és tapasztalat;
• j. a stratégia tervezés képessége;
• k. a nemzet(köz)i csoportok irányítása és a csoport felépítésével járó kockázatok, adott esetben.

Míg az irányítási feladatot ellátó vezető testületnek kollektíven magas szintű vezetési készségekkel kell rendelkezni, addig a felügyeleti feladatot ellátó vezető testületnek kollektíven elegendő irányítási készséggel kell rendelkeznie ahhoz, hogy feladatait eredményesen meg tudja szervezni, és képes legyen értelmezni és megkérdőjelezni az irányítási feladatot ellátó vezető testület gyakorlatait és döntéseit.