5.1 Általános megfontolások

Az illetékes hatóságoknak ki kell értékelniük, hogy a befektetési vállalkozás belső irányítási rendszerei megfelelőek -e és arányosak- e a befektetési vállalkozás kockázati profiljával, üzleti modelljével, jellegével, méretével és összetettségével. Meg kell határozniuk, hogy a befektetési vá llalkozás milyen mértékben felel meg a megbízható belső irányítási rendszerekre vonatkozó uniós és nemzeti követelményeknek, és azonosítaniuk kell az esetleges hiányosságokat. Az illetékes hatóságoknak különösen azt kell értékelniük, hogy a belső irányítás i rendszerek biztosítják- e a hatékony és eredményes kockázatkezelést, és magukban foglalják - e a megfelelő belső ellenőrzéseket és felügyeletet. Az illetékes hatóságoknak meg kell állapítaniuk, hogy vannak- e lényeges kockázatok a nem megfelelő belső irányítási rendszerek miatt, és hogy azok milyen potenciális hatást gyakorolhatnak a befektetési vállalkozás kockázati profiljának fenntarthatóságára.

A SREP esetében a befektetési vállalkozás belső irányításának és kontrollmechanizmusainak értékelése során – tekintettel az arányosság elvének alkalmazására – a következő területeket kell értékelni:

• a. az átfogó belső irányítási keret, amelynek egyértelmű szervezeti struktúrát és megfelelő vállalati kockázati kultúrát kell magában foglalnia;
• b. a vezető testület és – amennyiben létrehozták – bizottságainak összetétele, szervezete és működése;
• c. javadalmazási politikák és gyakorlatok;
• d. a belső ellenőrzési keretrendszer, amelynek magában kell foglalnia a független megfelelést, valamint adott esetben a belső kockázatkezelési és belső ellenőrzési funkciókat;
• e. kockázatkezelési keretrendszer, beleértve az ICARAP - ot is;
• f. Információs és kommunikációs technológiák; és
• g. üzletmenet-folytonossági tervezés.

A belső irányítás értékelésének alapul kell szolgálnia a kockázatkezelés és kontrollok 6. és 8. címben meghatározott egyedi értékeléséhez, valamint a 7. cím szerinti SREP tőkeértékeléshez és a 9. cím szerinti SREP likviditási értékeléshez. Hasonlóképpen, a 7. cím szerint felülvizsgált belső tőkemegfelelés és belső kockázatértékelési folyamat kockázatonkénti elemzésének és az

31 abban feltárt hiányosságoknak alapul kell szolgálniuk az e cím alapján értékelt általános kockázatkezelési keretrendszer értékeléséhez.

A belső irányításról¹³ szóló EBH- iránymutatásokkal összhangban a belső irányítási keret értékelésének magában kell foglalnia az irányítási rendszerek és mechanizmusok meglétének ellenőrzését annak biztosítására, hogy a befektetési vállalkozás megfeleljen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos alkalmazandó követelményeknek, és figyelembe kell vennie a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságoktól az említett rendszerek és mechanizmusok értékelésével kapcsolatban kapott kiegészítő információkat.

A pénzügyi szolgáltatások következetes befektetővédelmének biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak egyeztetniük kell a piaci hatóságokkal, és figyelembe kell venniük az ilyen hatóságoktól az irányítási rendszerek és a vállalat egészére kiterjedő kontrollok értékelése céljából kapott releváns információkat.

Az arányosság elve

Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az arányosság elvét annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások által – többek között a befektetésivállalkozás-csoportok összefüggésében – létrehozott belső irányítási rendszerek összhangban legyenek a vállalkozás és a csoport egyedi kockázati profiljával, méretükkel és belső szervezeti felé pítésükkel, üzleti modelljük szempontjából relevánsak, alkalmasak tevékenységeik jellegére, nagyságrendjére és összetettségére, és elegendőek legyenek a vonatkozó szabályozási követelmények célkitűzéseinek hatékony eléréséhez.

A fenti bekezdés alkalmazásában és tekintettel a befektetési vállalkozások és befektetésivállalkozás- csoportok működésének különböző üzleti modelljeire, meg kell vizsgálni, hogy az összetettebb vagy nagyobb léptékű befektetési vállalkozásoknak kifinomultabb irányítási rendszerrel kell- e rendelkezniük, míg az egyszerűbb szervezeti felépítésű, kisebb léptékű vagy kevésbé összetett tevékenységeket folytató befektetési vállalkozások egyszerűbb irányítási rendszereket alkalmazhatnak.

A belső irányítás értékelése során figyelembe kell venni az arányosság elvének alkalmazása során figyelembe veendő kritériumokat, például a következőket, az EBH belső irányításról szóló iránymutatásaival összhangban:

• a. a prudenciális konszolidáció körébe tartozó befektetési vállalkozás és leányvállalatai mérleg sz erinti mérete;
• b. a kezelt eszközök összege;
• c. hogy a befektetési vállalkozásnak van-e engedélye az ügyfelek pénzének vagy eszközeinek tartására;

13 Az EBH iránymutatásai az (EU) 2019/2034 irányelv szerinti belső irányításról (EBA/GL/2021/14). 32

• d. az őrzött és kezelt eszközök;
• e. a kezelt ügyfélmegbízások mennyisége;
• f. a napi kereskedési forgalom volumene;
• g. a befekt etési vállalkozások földrajzi jelenléte és műveleteinek mérete az egyes joghatóságokban, beleértve a harmadik országbeli joghatóságokat is;
• h. a befektetési vállalkozás jogi formája, beleértve azt is, hogy a befektetési vállalkozás csoport tagja- e, és ha igen, a csoportra vonatkozó arányossági értékelést is;
• i. a befektetési vállalkozás számára engedélyezték- e, hogy az (EU) 2019/2033 rendelet 22. cikkében említett belső modelleket alkalmazzon a tőkekövetelmények mérésére;
• j. az engedélyezett tevékenységek típusa, a befektetési vállalkozás által a 2014/65/EU irányelv I. mellékletének A. és B. szakaszában meghatározott szolgáltatások és a befektetési vállalkozás által nyújtott egyéb szolgáltatások;
• k. az alapvető üzleti modell és stratégia; az üzleti tevékenységek jellege és összetettsége, valamint a befektetési vállalkozás szervezeti felépítése
• l. a befektetési vállalkozás kockázati stratégiája, kockázatvállalási hajlandósága és tényleges kockázati profilja, figyelembe véve a SREP tőkeértékelés és a SREP likviditási értékelé s eredményét is;
• m. a befektetési vállalkozás tulajdonosi és finanszírozási struktúrája;
• n. az ügyfél típusa;
• o. a pénzügyi eszközök vagy szerződések összetettsége;
• p. kiszervezett tevékenységek és az értékesítési csatornák;
• q. a meglévő információs és kommunikációs rendszerek és technológiák (IKT), beleértve a folytonossági rendszereket és a kiszervezési funkciókat ezen a területen;

A 2. címmel összhangban a 3. kategóriába sorolt befektetési vállalkozások esetében a SREP megfelelő alkalmazása érdekében a kiigazított minimumkövetelményeket e cím megfelelő szakaszai tartalmazzák.

Azon befektetési vállalkozások esetében, amelyek teljesítik az (EU) 2019/2033 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében a kis méretű és össze nem kapcsolt befektetési vállalkozásként való minősítés feltételeit (3. osztályba tartozó vállalkozások), az illetékes hatóságoknak felül kell vizsgálniuk szervezeti rendszerüket, amennyiben azt az alkalmazandó szabályozási követelmények figyelembevételével megfelelőnek tartják.

33