Az általános helyreállási képesség besorolása

Az illetékes hatóságoknak úgy kell értékelniük a 39. és 40. bekezdéssel összhangban meghatározott „kiigazított általános helyreállási képességet”, hogy a „releváns RP -indikátorok” küszöbértékei és a kapcsolódó szabályozási követelmények figyelembevételével a következő szintek valamelyikét rendelik hozzá:

• a. „kielégítő” – azokban az esetekben, amikor a „kiigazított általános helyreállási képesség” figyelembevételét követően az intézmények „releváns RP -indikátorainak” értékei meghaladják a helyreállítási terv indikátorairól szóló iránymutatásokkal összhangban m eghatározott küszöbértékeket;
• b. „megfelelő, de potenciálisan fejleszthető” – azokban az esetekben, amikor a „kiigazított általános helyreállási képesség” figyelembevételét követően az intézmények „releváns RP - indikátorainak” értékei nem haladnák meg a helyreállítási tervek indikátorairól szóló iránymutatásokkal összhangban meghatározott küszöbértékeket, de az összes alkalmazandó szabályozói puffer figyelembevétele után még mindig megegyeznének az intézmények tőkéjére (a tőkeáttételt is beleértve) és likviditására vonatkozó, a 2 0. bekezdésben említett szabályozói követelményekkel, vagy meghaladnák azokat;
• c. „gyenge” – azokban az esetekben, amikor az intézmények „releváns RP -indikátorainak” értékei a „kiigazított általános helyreállási képesség” és az összes alkalmazandó szabályozói puffer figyelembevétele után sem felelnének meg az intézmények tőkéjére (a tők eáttételt is beleértve) és likviditására vonatkozó, a 2 0 . bekezdésben említett szabályozói követelményeknek.

Azokban az esetekben, amikor a „kiigazított általános helyreállási képesség” a 4 1. bekezdés szerinti különböző szintek között alakulna, az illetékes hatóságoknak a legmegfelelőbb besorolást kell kiválasztaniuk, figyelembe véve különösen a forgatókönyvek súlyosságát és a különböző szinteken a „releváns RP -indikátorok” számát.

Az általános helyreállási képességre vonatkozóan végzett értékelésük kiegészítése érdekében az illetékes hatóságoknak az általános helyreállási képességgel kapcsolatos olyan általános minőségi megfontolásokat is figyelembe kell venniük, amelyek nem tükröző dnek a „kiigazított általános helyreállási képességben”. Ez azt eredményezheti, hogy az illetékes hatóságoknak felfelé vagy lefelé módosítaniuk kell a 4 1 . bekezdés szerinti indikatív besorolást, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az nem tükrözi teljes mértékb en az intézmények általános helyreállási képességét, figyelembe véve különösen a következő elemeket:

• a. az intézmények által meghatározott „általános helyreállási képesség” és az illetékes hatóságok által meghatározott „kiigazított általános helyreállási képesség” közötti eltérés;
• b. átfogó bizonyítékok vagy a korábbi végrehajtási tapasztalatok hiánya;
• c. bármilyen előkészítő intézkedés megléte vagy hiánya az intézkedési lehetőségek végrehajtását megelőzően;
• d. a koncentráció mértékével, a végrehajtás időkeretével, a helyreállítási intézkedési lehetőségek megvalósíthatóságával és hitelességével, valamint az intézmények által alkalmazott stresszhelyzet súlyossági szintjével kapcsolatos további információk;
• e. az intézmények képességei az adatok rendelkezésre állása, minősége és összesítése tekintetében, valamint az intézmények által a válságkezelési felkészültség tekintetében gyakorolt irányítás.

Az általános helyreállási képesség „gyenge” minősítése esetén az illetékes hatóságok az értékelésükben vagy a 2014/59/EU irányelv 6. cikkével összhangban lényeges hiányosságot állapítanak meg az adott intézmény helyreállítási tervében, vagy az általános he lyreállási képességgel kapcsolatban fejlesztésre szoruló konkrét területet azonosítanak.

Az általános helyreállási képesség „megfelelő, de potenciálisan fejleszthető” minősítésének esetén az illetékes hatóságok az adott intézmény helyreállítási tervének az értékelésében az általános helyreállási képességgel kapcsolatban fejlesztésre szoruló konkrét területet azonosíthatnak.

Az általános helyreállási képességgel kapcsolatos lényeges hiányosság megállapításával vagy fejlesztésre szoruló konkrét terület azonosításával járó, a 4 4. és 4 5 . bekezdés szerinti értékeléskor az illetékes hatóságoknak a következő helyzeteket kell figyelembe venniük (a teljesség igénye nélkül):

• a. az intézmény már jelenleg is súlyos stresszhelyzet által jellemzett körülmények között működik - e, beleértve azt is, ha a 2013/36/EU irányelv 142. cikkével összhangban tőkefenntartási terv benyújtását írták elő;
• b. az intézménynek a korábbi helyreállítási tervekhez képest sikerült -e már javítania az általános helyreállási képességét, és az intézmény méretét, üzleti modelljét és kockázati profilját figyelembe véve van - e további lehetőség az általános helyreállási képe sség potenciális javítására;
• c. az intézmény tőke - , tőkeáttételi és/vagy likviditási pozíciója megfelelő mozgásteret biztosít - e a szabályozói követelmények tekintetében, ezért az intézmény által alkalmazott forgatókönyvek rendkívül súlyosak és így túlságosan büntető jellegűek -e a versenytársakhoz viszonyítva.

A 41–43. bekezdésben említett besorolásnak alá kell támasztania az általános helyreállási képességnek az illetékes hatóságok által elvégzett értékelését, amely a helyreállítási terv átfogó értékelésének releváns elemét képezi.