A vizsgálat szempontjából releváns tényezők

Annak vizsgálatakor, hogy egy ügylet a 11. bekezdésben megállapítottak szerint nem támogatás nyújtására irányul-e, minden releváns körülményt figyelembe kell venni, ideértve többek között a következő kritériumokat.

Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett tényezőt (a visszavásárlási ár) a visszavásárlástól eltérő ügyletekre is alkalmazni kell, és ilyen esetekben az értékpapírosítást kezdeményező intézmény vagy a szponzor intézmény által kifizetendő összegeket vagy adott esetben azok követeléseit kell figyelembe venni. Valamennyi ügylet esetében a piaci érték mutatószámait kell figyelembe venni, ideértve a hasonló ügyletekre vonatkozóan az aktív piacokon jegyzett árakat, amelyekhez az intézmény a mérés időpontjában hozzáfér. Amennyiben ilyen mutatószámok nem azonosíthatók, akkor az adott eszköz esetében közvetetten vagy közvetlenül ellenőrizhető, a jegyzett áraktól eltérő bemeneti adatokat kell figyelembe venni; és amennyiben ilyen bemenő adatok nem azonosíthatók, akkor az eszközre vonatkozó, nem ellenőrizhető bemeneti adatokat kell figyelembe venni. Amennyiben a bemeneti adatok ellenőrizhetetlenek, az értékpapírosítást kezdeményező intézménynek vagy a szponzor intézménynek bizonyítékot kell szolgáltatnia hatáskörrel rendelkező hatósága részére arról, hogy hogyan értékelték a követeléseket vagy a kifizetendő összegeket, és milyen bemeneti adatokat használtak. Az értékpapírosítást kezdeményező vagy szponzor intézménynek azt is bizonyítania kell, hogy a vizsgálat összhangban van hitelfelülvizsgálati és -jóváhagyási folyamatával. Egy ügyletet akkor kell nem egyenlő piaci feltételek mellett végrehajtott ügyletnek tekinteni, amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező intézmény vagy adott esetben a szponzor intézmény követelése lényegesen alacsonyabb, vagy az értékpapírosítást kezdeményező intézmény vagy a szponzor intézmény által kifizetendő összeg lényegesen magasabb, mint az érintett piaci érték.

Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett tényezőt (az intézmény tőke- és likviditási pozíciója a visszavásárlás előtt és után) szintén relevánsnak kell tekinteni a visszavásárlástól eltérő ügyletek esetében. A jelentős kockázatátruházás feltételei akkor tekintendők többé már nem teljesülő feltételeknek, amennyiben az ügylet eredményeképpen a kockázattal súlyozott kitettségértékeknek az értékpapírosítást kezdeményező intézmény által eredetileg elért csökkentését már nem indokolja a hitelkockázat harmadik félre történő, a csökkentésnek megfelelő mértékű átruházása, ami akkor fordul elő, ha az ügylet az értékpapírosítást kezdeményező intézmény tőke- vagy likviditási pozícióját közvetlenül vagy közvetetten, lényegesen és hátrányosan befolyásolja. Ilyen értékelés elkészítése során figyelembe kell venni többek között az ügyletben részt vevő felek által az ügylettel kapcsolatban rögzített könyvelési tételeket, valamint a likviditási pozíciójukban bekövetkezett változásokat.

Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett tényezőt (az értékpapírosított kitettségek teljesítménye) illetően, amennyiben az ügyletben érintett, alapul szolgáló kitettségek más értékpapírosított kitettségekhez képest alulteljesítettek vagy beszámolók szerint nem teljesítő kitettségek, akkor kell az ügyletet nem egyenlő piaci feltételek mellett végrehajtott ügyletnek tekinteni, amennyiben az említett alulteljesítés vagy a kitettségeknek az alulteljesítést okozó körülmények következtében várható jövőbeni teljesítménye nem megfelelően tükröződik a vételi vagy a visszavásárlási árban.

Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett tényezőt (az értékpapírosítási pozíciók teljesítménye) illetően, amennyiben az ügyletben érintett értékpapírosítási pozíciók más értékpapírosítási pozíciókhoz képest alulteljesítettek vagy beszámolók szerint nem teljesítő pozíciók, akkor mérlegelni kell, hogy i. az értékpapírosítási pozíciók teljesítményének javítása érdekében hozott intézkedések költségeit teljes egészében az érintett értékpapírosítási befektetők viselték-e és ii. az ügylet közvetlenül vagy közvetetten negatívan érinti-e az ügyletben részt vett intézményt.

Az 575/2013/EU rendelet 248. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett tényezőt (a támogatások hatása az értékpapírosítást kezdeményezőnél a befektetők vonatkozásában várhatóan felmerülő veszteségekre) illetően mérlegelni kell, hogy egy adott értékpapírosítási pozíció várható veszteségei lényegesen növekedtek vagy csökkentek-e, tekintettel többek között a pozíció piaci árában, a kockázattal súlyozott kitettségértékekben és az értékpapírosítási pozíciók minősítéseiben bekövetkezett változásokra.