10. A nemteljesítő kitettségek és átstrukturált kitettségek kezelésének felügyeleti értékelése

A SREP keretében a hitelintézetekkel kapcsolatos folyamatos szerepvállalásuk részeként a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak nyomon kell követniük a jelen iránymutatások hitelintézetek általi alkalmazását, különösen a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiák kidolgozását és végrehajtását, valamint a kapcsolódó irányítási és működési keretrendszerek et a 4. és 5. szakaszban leírtak szerint. A hatáskörrel rendelkező hatóságok értékeléseinek tartalmazniuk kell többek között azt, hogy a hitelintézet nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiája:

• a) be van- e ágyazva a hitelintézet átfogó stratégiájába, és a nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos megfelelő irányítás alá esik -e, beleértve a kockázatkezelési és kontroll keretrendszert;
• b) a hitelintézet belső képességeinek hiteles önértékelésére támaszkodik - e;
• c) megfelelően figyelembe veszi - e a hitelintézet működési környezetét, külső körülményeit és tőkehelyzetét;
• d) nem csupán rövid időtávot, hanem közepes és/vagy hosszú időtávot is lefed - e;
• e) határidőhöz kötött, reális mégis ambiciózus, számszerűsített célokat tartalmaz -e a nemteljesítő kitettségekkel és a végrehajt ás alá vont eszközökkel kapcsolatban, ahol erre szükség van, és működési terv támasztja -e alá.

Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság megállapítja, hogy a hitelintézet nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiájából egyértelműen hiányzik a 236. bekezdés a) – e) pontjaiban felsorolt egy vagy több elem, azt a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégia komoly hiányosságának kell tekinteni. Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak elő kell írniuk a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégia azonnali felülvizsgálatát.

Ha a hatáskörrel rendelkező hatóság értékelése szerint a 235. bekezdés a) – e) pontjaiban foglalt követelményeket a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégia nagyjából teljesíti, de bizonyos hiányosságokat azonosítanak, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak gondoskodnia kell róla, hogy a hitelintézetek cselekvési tervet nyújtsanak be a hiányosságok kezelésére, továbbá egy hatékony és időszerű nemteljesítő kitettség irányítási keretrendszer létrehozására vonatkozóan.

A hatásk örrel rendelkező hatóságoknak a felügyeleti értékelést arányosan kell alkalmazniuk, figyelembe véve az intézmények sajátosságait (mint például a méret, a jelleg és az összetettség szempontjából). A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiák SREP szeri nti értékelésében, valamint a támogató irányítási és működési megállapodásokban a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak figyelembe kell venniük az intézmények üzleti modelljeit is, különösen, ha az intézmény kizárólagos tevékenysége a nemteljesítő kitettségek megvásárlása és értékesítése.

Egy kisebb és kevésbé összetett hitelintézet (például egy SREP 3. vagy 4. kategóriába tartozó intézmény³⁴ ) nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiájának felügyeleti értékelése tekintetében az arányosság az értékelésnek a SREP kötelezettségvállalási modellhez való igazítása révén érhető el, ami biztosítja a felügyelet kockázatalapú megközelítését, és figyelembe veszi a globális és hazai intézmények rendszerszintű fontosságát.

³⁴ Részletesen az EBH SREP-re vonatkozó iránymutatásai „2.1.1 Intézmények besorolása” című szakasza ismerteti (EBA/GL/2014/13).

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell kérdőjelezniük a hitelintézetek:

• a) Működési tervét és szervezeti intézkedéseit, ha a következő feltételek bármelyike teljesül:
• i. A nemteljesítő kitettségek és az átstrukturált kitettségek azonosításának, mérésének, kezelésének, nyomon követésének és mérséklésének keretrendszerét – beleértve a nemteljesítő kitettségek korai felismerését és a megfelelő behajtási tevékenységeket is – a hatáskörrel rendelkező hatóságok nem tekintik megfelelőnek figyelemmel a hitelintézet nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos problémájának nagyságára és összetettségére.
• ii. Az nem rendeli hozzá a szükséges emberi és technikai erőforrásokat, vagy nem rendelkezik azok jövőbeli hozzárendeléséről, valamint a belsőkontroll - funkció k által történő megfelelő lefedettség biztosításáró l.
• iii. Nem írja le megfelelően a nemteljesítő kitettségek monitoring folyamatának működőképessé tételét.
• b) A nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiáját, ha a különböző portfóliókra és szegmensekre vonatkozó stratégiai lehetőségeinek kombinációja – ideértve adott esetben a végrehajtás alá vont eszközöket is – a hatóság véleménye szerint nem eredményezi a nemteljesítő kitettségek csökkentésének leghatékonyabb és leghatásosabb stratégiáját.
• c) Tőkeszükségletre vonatkozó tervét, ha az nem határozza meg megfelelő módon a nemteljesítő kitettségek tervezett csökkentését a mérlegben a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégia szerint, és nem tartalmaz megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy elegendő tőke és tőkepuffer álljon rendelkezésre, valamint hogy időben és megfelelő értékvesztések és leírások történjenek.
• d) Teljesítményértékelési rendszerét, ha a vezető testület és a megfelelő vezetők és alkalmazottak ösztönzése nem tartalmazza a hitelintézet nemteljesítő kitettségekre vonatkozó stratégiájában meghatározott nemteljesítő kitettség csökkentési célokhoz kapcsolódó konkrét számszerűsített elemeket.

Figyelembe véve a romló hitelminőség korai felismerésének és megakadályozásának fontosságát, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak értékelniük kell, hogy a korai figyelmeztető mechanizmusok megvalósításra kerültek - e a hitelintézetek belső eljárásaiban.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak értékelniük kell, hogy a hitelintézetek:

• a) rendelkeznek-e átstrukturálási intézkedési szabályzattal és kapcsolódó eljárásokk al az átstrukturálási intézkedések megvalósíthatóságának felmérésére és az átstrukturálási intézkedések hatékonyságának és hatásosságának nyomon követésére vonatkozóan;
• b) a nemteljesítő kitettségeket és az átstrukturált kitettségeket – beleértve a belépési és kilépési feltételeket – a csoport egészében következetesen tartják - e nyilván és sorolják -e be a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében szereplő meghatározások alapján;
• c) rendelkeznek-e olyan szabályzatokkal és módszertanokkal, amelye k biztosítják az értékvesztések és a leírások mérését az értékvesztések és leírások megfelelő időben történő elszámolásához.

A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a hitelintézetek rendelkezzenek az ingatlanok értékelésére vonatkozó megfelelő írásos szabályzatokkal és eljárásokkal a 9. pontban leírtak szerint. Így különösen, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy ezek a szabályzatok lefedik -e az összes olyan ingatlan és ingó vagyontárgy típust, amelyeket a hitelkitettségek biztosítására használnak, az egyéni kontra indexált értékelés alkalmazásának feltételeit, valamint a jogosult értékbecslőkre vonatkozó követelményeket.

Ha a hitelintézetek a működési tervtől való lényeges eltéréseket jelentenek a 4.4. szakasszal összhangban, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak értékelniük kell, hogy a javasolt orvosló intézkedések elegendőek - e a tervtől való eltérés kiküszöböléséhez. A hatáskörrel rendelkező hatóságnak további intézkedéseket kell előírnia a hitelintéz et számára, amennyiben nincs meggyőződve a javasolt intézkedések hatékonyságáról.

A nemteljesítő kitettségek és átstrukturált kitettségek kezelésének felügyeleti értékelésével kapcsolatban fentebb megfogalmazott követelmények kiegészítik és részletesebben meghatározzák a nemteljesítő kitettségek és az átstrukturált kitettségek a hitelkockázatok kezelésének részeként történő értékelését, a SREP közös eljárásaira és módszereire vonatkozó EBH iránymutatásokban leírtak szerint. Ennek a felügyeleti értékelésnek a megállapításai belekerülnek a hitelkockázati értékelésbe a SREP közös eljárásaira és módszereire vonatkozó EBH iránymutatások 6.2. címe szerint, és információként szolgálnak a hitelkockázati minősítésekhez.