4.1 A bemeneti adatok pontossága

Az intézményeknek meg kell felelniük a 13., 14. és 15. bekezdésben szereplő követelményeknek annak érdekében, hogy az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett bemeneti adatok pontosak legyenek. Emellett meg kell felelniük a következők mindegyikének, amennyiben relevánsak:

• (a) az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett, az adott időszakból származó bemeneti adatokra vonatkozó követelmények, a 4.1.1. szakaszban részletesebben meghatározottak szerint;
• (b) az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, meghatározott pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó bemeneti adatokra vonatkozó követelmények, a 4.2.1. szakaszban részletesebben meghatározottak szerint;
• (c) a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyvek meghatározásának céljából a béta - approximációban vagy más véletlenszerű adatgenerálási módszertanokban használt bemeneti adatokra vonatkozó követelmények, a 4.1.3. szakaszban részletesebben meghatározottak szerint; HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁSOKRÓL
• (d) a két vagy több kockázati tényező összekapcsolásával nyert adott kockázati tényezőhöz használt bemeneti adatokra vonatkozó követelmények, amelyek esetleg nincsenek beépítve az intézmény belső modelljébe, a 4.1.4. szakaszban részletesebben meghatározottak szerint.

Az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett bemeneti adatok kalibrálásához használt múltbeli adatoknak pontosan tükrözniük kell a piacon megfigyelt vagy jegyzett árakat.

Az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett bemeneti adatoknak pontosan tükrözniük kell azon kockázati tényezők eloszlásainak jellemzőit, amelyekre a jövőbeli sokkok forgatókönyvei vonatkoznak.

Az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett bemeneti adatoknak pontosan tükrözniük kell az azon kockázati tényezők eloszlásai közötti függőségi struktúrát, amelyekre a jövőbeli sokkok forgatókönyvei vonatkoznak.

4.1.1 Az adott időszakból származó bemeneti adatok

Annak érdekében, hogy megfeleljenek a 12. bekezdésben említett, az adott időszakból származó, az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett bemeneti adatokra vonatkozó követelménynek, az intézményeknek meg kell felelniük a 17. vagy a 18. bekezdésben meghatározott megközelítésnek.

Az első megközelítés értelmében az intézményeknek egyeztetniük kell az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett, az adott időszakból származó bemeneti adatokat a következők egyikével:

• (a) az ellenőrizhető árakból kikövetkeztetett megfelelő adatokkal, az 575/2013/EU rendelet 325be. cikke értelmében elfogadandó szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerint;
• (b) az intézmények front office vagy back - office rendszerei által használt megfelelő adatokkal.

A második megközelítés értelmében az intézményeknek egyeztetniük kell a belső kockázatmérési modelljeik által előállított, és az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett, az adott időszakból származó bemeneti adatokon alapuló árakat a következők egyikével:

• (a) az 575/2013/EU rendelet 325be. cikke értelmében elfogadandó szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerinti ellenőrizhető árakkal;
• (b) az intézmények front office vagy back - office rendszerei által előállított árakkal. HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁSOKRÓL

Az e bekezdésben említett egyeztetés elvégzése érdekében az egyeztetés eredményének észszerűen összehangoltnak kell lennie azzal az eredménnyel, amelyet a 17. bekezdésben szereplő egyeztetés elvégzésével nyertek volna.

Ahol nem lehetséges a 17. és 18. bekezdésben említett egyeztetések elvégzése bemeneti adatok használatával, az intézményeknek a bemeneti adatok 17. bekezdés céljából történő kalibrálásához használt múltbeli adatokat, valamint a 18. bekezdés céljából a múltbeli adatokból nyert árakat kell használniuk.

Az intézmények által a jelen iránymutatások követelményeinek való megfelelés bemutatása érdekében vezetett nyilvántartások részeként az intézményeknek dokumentálniuk kell a 17 – 19. bekezdésben említett egyeztetésekkel kapcsolatos megközelítéseiket, beleértve a 19. bekezdés alkalmazásának indokait is, ahol releváns.

A 14. bekezdésben említett, az adott időszakból származó, az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett bemeneti adatokra vonatkozó követelmények teljesítése érdekében az intézményeknek értékelniük kell, hogy nincs lényegi különbség aközött, ha egy kockázati tényező volatilitásának becslése a bemeneti adatok alapján történik, illetve ha az adott kockázati tényező volatilitásának becslése a következők egyike alapján történik:

• (a) az 575/2013/EU rendelet 325be. cikke értelmében elfogadandó szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerinti ellenőrizhető árak;
• (b) az intézmények front office vagy back - office rendszerei által használt megfelelő árak.

A 15. bekezdésben említett, az adott időszakból származó, az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett bemeneti adatokra vonatkozó követelmények teljesítése érdekében az intézményeknek értékelniük kell, hogy nincs lényegi különbség aközött, ha a kockázati tényezők közötti korrelációk becslése a bemeneti adatok alapján történik, illetve ha az adott kockázati tényezők közötti korrelációk becslése a következők egyike alapján történik:

• (a) az 575/2013/EU rendelet 325be. cikke értelmében elfogadandó szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerinti ellenőrizhető árak;
• (b) az intézmények front office vagy back - office rendszerei által használt megfelelő árak.

A 17., 18., 21. és 22. bekezdésekben szereplő egyeztetések és értékelések céljából az intézményeknek a 17. bekezdés a) pontjában, a 18. bekezdés a) pontjában, a 21. bekezdés a) pontjában és a 22. bekezdés a) pontjában említett adatokat vagy ellenőrizhető árakat kell használniuk, ahol az intézmény számára elérhető ár értékében az ellenőrizhető árak száma elegendő az adott egyeztetések és értékelések pontos elvégzéséhez. Ahol nem érhetők el ellenőrizhető árak, vagy az intézmény számára elérhető ár értékében az ellenőrizhető árak száma nem elegendő az adott egyeztetések és értékelések pontos elvégzéséhez, az HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁSOKRÓL

intézményeknek az intézmények front - office vagy back - office rendszerei által használt vagy előállított adatokat vagy árakat kell használniuk, a 17. bekezdés b) pontjában, a 18. bekezdés

• b) pontjában, a 21. bekezdés b) pontjában és a 22. bekezdés b) pontjában említettek szerint.

Az intézményeknek a 17., 18., 21. és 22. bekezdésben említett értékeléseket legalább negyedévente kell elvégezniük, vagy gyakrabban, ha a belső modellek kiterjesztései vagy módosításai ezt megkövetelik.

4.1.2 Az azonosított pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó bemeneti adatok

Az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, meghatározott pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó bemeneti adatokat az intézmény által az adott cikkel összhangban meghatározott, 12 hónapos folyamatos pénzügyi stresszhelyzetből származó múltbeli adatokra kell kalibrálni. Ahol – kivételes esetekben – az intézmények az azonosított pénzügyi stresszhelyzet időszakából származó közvetett adatokat használnak az adott bemeneti adatok kalibrálása céljából annak érdekében, hogy azok tükrözzék a pénzügyi eszköz jellemzőiben bekövetkezett alapvető változások hatását, összehasonlítva az azonosított pénzügyi stresszhelyzet időszakában meglévő jellemzőkkel, az e megközelítés eredményeként nyert adatok csak akkor tekinthetők pontosnak, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

• (a) ezt a megközelítést meggyőző empirikus bizonyítékok és objektív adatok támasztják alá, amelyek indokolják a közvetett adatok használatát az adott bemeneti adatok kalibrálásához;
• (b) az adott bemeneti adatok pontosan tükrözik a hasonló eszközök árában bekövetkezett változásokat a meghatározottpénzügyi stresszhelyzet időszakában;
• (c) az adott bemeneti adatok nem becsülik alá a kockázatokat.

4.1.3 A béta - approximációkban vagy egyéb véletlenszerű adatgenerálási módszertanokban használt bemeneti adatok

Ahol egy intézmény béta - approximációkat vagy egyéb véletlenszerű adatgenerálási módszertanokat használ a jövőbeli sokkokra vonatkozó forgatókönyvek meghatározásának céljából, az adott béta - approximációkban vagy egyéb véletlenszerű adatgenerálási módszertanokban használt bemeneti adatok pontossága érdekében a béta - együtthatók értékeinek vagy a véletlenszerű adatgenerálási módszertanok paramétereinek meghatározása kizárólag az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett, múltbeli adatokra kalibrált bemeneti adatok alapján történhet. Ahol – kivételes esetekben – az intézmény nem kizárólag az adott bemeneti adatok alapján határozza meg a béta - együtthatók értékét vagy a véletlenszerű adatgenerálási módszertanok paramétereit, de kiigazításokat végez az adott HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁSOKRÓL

béta - együtthatók vagy paraméterek értékében, az adott béta - közelítésekben vagy egyéb véletlenszerű adatgenerálási módszertanokban használt bemeneti adatok csak akkor tekinthetők pontosnak, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

• (a) a béta - együtthatók vagy a véletlenszerű adatgenerálási módszertanok paraméterei nem határozhatók meg kizárólag az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett múltbeli adatokra kalibrált bemeneti adatok alapján;
• (b) az intézmény szabályzatában leírja az ilyen esetben a béta - együtthatók vagy a véletlenszerű adatgenerálási módszertanok paramétereinek előállítására használt módszertant, beleértve bármely, a kizárólag az 575/2013/EU rendelet 325bc. cikkében említett múltbeli adatokra kalibrált bemeneti adatok alapján meghatározott béta - együtthatók vagy paraméterek értékében tett kiigazítást is;
• (c) a béta - együtthatók vagy a véletlenszerű adatgenerálási módszertanok paramétereinek kiválasztott értéke nem becsüli alá a kockázatokat.

4.1.4 A kockázati tényezők kombinációja során használt bemeneti adatok

Ahol az intézmény belső modelljében egy adott kockázati tényezőt két vagy több olyan kockázati tényező kombinációjaként állítottak elő, amelyek esetleg nincsenek beépítve az intézmény belső modelljébe, és az intézmény az adott kockázati tényezőknek megfelelő bemeneti adatokat úgy kapcsolja össze, hogy olyan bemeneti adatokat nyerjen, amelyek megfelelőek a belső modell adott kockázati tényezőjéhez, a kapott bemeneti adatok csak akkor tekinthetők pontosnak, ha az összekapcsolt bemeneti adatok megfelelnek azoknak a kockázati tényezőknek, amelyek teljesítették vagy teljesítenék az 575/2013/EU rendelet 325be. cikkében említett modellezhetőségi értékelést.

Ahol az intézmény belső modelljében egy adott kockázati tényezőt olyan kockázati tényezők extrapolálásából nyertek, amelyek esetleg nincsenek beépítve az intézmény belső modelljébe, és a belső modellben az adott kockázati bemeneti adatait az adott kockázati tényezőknek megfelelő bemeneti adatok extrapolálásából nyerték, a nyert bemeneti adatok csak akkor tekinthetők pontosnak, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

• (a) az extrapoláció a legközelebbi modellezhető kockázati tényező bemeneti adataira alapul az adott kockázati tényező minden dimenziójában;
• (b) az extrapoláció legalább két modellezhető kockázati tényező bemeneti adataira alapul az adott kockázati tényező minden dimenziójában;
• (c) maguk a b) pontban említett két modellezhető kockázati tényezőnek megfelelő bemeneti adatok, beleértve a legközelebbi modellezhető kockázati tényező bemeneti adatai, nem nyerhetők extrapolációval. HASZNÁLATÁRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEKRŐL SZÓLÓ IRÁNYMUTATÁSOKRÓL

A 28. bekezdés céljából a legközelebbi modellezhető kockázati tényező olyan kockázati tényezőt jelent, amelyet a következő kategóriák egyikéhez rendeltek hozzá, az 575/2013/EU rendelet 325be. cikke értelmében elfogadandó szabályozástechnikai standardokban meghatározottak szerint:

• (a) ugyanahhoz a kategóriához, mint az extrapolált kockázati tényező, ahol az extrapolált kockázati tényező a kategórián belül nem az egyetlen kockázati tényező;
• (b) az extrapolált kockázati tényező kategóriája melletti kategóriához, ahol az extrapolált kockázati tényező a kategórián belül az egyetlen kockázati tényező.