5.1 Az eladás előkészítése

A szanálási hatóságoknak a szanálási tervekben vagy az azokat alátámasztó dokumentációban meg kell határozniuk, hogyan tudják gördülékenyen és a lehető legátláthatóbb módon végrehajtani az 50 .a. bekezdésben említett eladási folyamatot.

Az SoB mint szanálási eszköz megvalósíthatóságának/hitelességének biztosítása érdekében a szanálási hatóságnak az intézmények támogatásával előre m eg kell határoznia azon kritériumok listáját, amelyeknek a potenciális vevőknek az átruházási hatókör jellemzői alapján és a meglévő piaci szereplők jellemzőire, valamint a külső tényezőkre (például a piaci koncentrációval kapcsolatos szabályozási megfontolásokra, az engedélyek és jóváhagyások szükségességére, valamint a piacra lépés esetleges akadályaira) tekintettel várhatóan meg kell felelniük. A szanálási hatóságoknak képeseknek kell lenniük arra, hogy felhasználják a felügyeleti szervek rendelkezésére álló és a helyreállítási tervekben szereplő információkat.

Bár az eladási stratégia az átruházási hatókör (intézmény - és helyzetspecifikus) meghatározásától függ, a szanálási hatóságoknak olyan eladási folyamatot kell kidolgozniuk, amely figyelembe veszi l egalább az alábbi elemeket:

• - az eladási folyamat időbeli ütemezése: ütemterv mérföldkövekkel és teljesítendő feladatokkal;
• - az operatív részfolyamatok meghatározása és a feladatok egyértelmű kiosztása a különböző csoportok és szakértők között, ideértve a szanálási hatóságokat, az intézményeket, a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és valamennyi érintett szereplőt, összhangban a 56 . és 57 . bekezdéssel;
• - a csoportok és testületek összetétele és szerepe;
• - az eladási keretrendszer t és az értékesítési folyamatot támogató dokumentáció (ideértve többek között – de nem kizárólagosan – a sze rződési feltételeket, a titoktartási megállapodást és az egyéb jogi dokumentumokat, az ajánlattevők rendelkezésére álló sablonokat, az ajánlatok értékelő lapjait, a kritériumlistát, a külső tanácsadóknak szóló közbeszerzési dokumentumokat és megbízásokat, valamint a médiakommunikáció sablonjait);
• - bizalmas kommunikációs csatorna (csatornák), kommunikációs terv(ek) és információk, adatok és jelentések.

Amikor a 2014/59/EU irányelv 10. cikke (7) bekezdésének d) és j) pontjával összhangban meghatározzák az időbeli ütemezést, a szanálási hatóságoknak figyelembe kell venniük az átruházások szempontjából releváns különböző mérföldköveket, és különösen a szanálás i tervezés referencia- időpontját¹¹ , az értékelés időpontját¹² , a szanálás időpontját¹³ és az átruházás időpontját (időpontjait).

¹¹ A 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálási terveihez történő adatszolgáltatáshoz kapcsolódó eljárásokra, valamint egységes formanyomtatványokra és táblákra vonatkozó végrehajtás- technikai standardok meghatározásáról és az (EU) 2016/1066 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23 - i (EU) 2018/1624 bizottsági végrehajtási rendelet (HL L 277, 2018.11.7., 1 –6. o.) 5. cikkének megfelelően.

¹² Ahogy azt az EBH szanálási célú értékelésről szóló kézikönyve (az EBH értékelési kézikönyve) bemutatja.

¹³ Az (EU) 2018/345 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikkének j) pontjában meghatározottak szerint.

A szanálási hatóságoknak azonosítaniuk kell azokat a jóváhagyásokat vagy hozzájárulásokat, amelyek nem esnek a 2014/59/EU irányelv 63. cikkének (2) bekezdésében említett kivételek körébe, és gondoskodniuk kell róla, hogy az eladási folyamat kitérjen ezekre. Ezek közé tartozhat az Európai Bizottság európai léptékű összefonódásra vonatkozó jóváhagyása a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20 - i 139/2004/EK tanácsi rendelettel¹⁴ (uniós összefonódás - ellenőrzési szabályok – EUMR) összhangban. A szanálási hatóságoknak fontolóra kell venniük a piaci hatóságokkal és az eladási folyamatba várhatóan beavatkozó egyéb hatóságokkal folytatandó együttműködést. A más hatóságokkal folytatandó együttműködésnek időben meg kell történnie, és nem vezethet ahhoz, hogy az értékesítés ütemezése a szanálhatóság szempontjából ne legyen megfelelő.

¹⁴ A Taná cs 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás- ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1 –22. o.).

Határokon átnyúló tevékenységű csoportok, határokon átnyúló átruházási hatókör vagy határokon átnyúló ügyletek esetében a szanálási hatóságoknak adott esetben meg kell vitatniuk értékesítési keretrendszerüket más szanálási hatóságokkal és hatáskörrel rendelkező hatóságokkal annak érdekében, hogy megállapodjanak a feladatok kiosztásáról, az információcseréről és az időbeli ütemezésről, továbbá hogy rendszeresen frissítsék az értékesítési keretrendszert, valamint hogy biztosítsák a bizalmas kommunikációs csatornák meglétét. Az egyeztetésekre sor kerülhet például a szanálási kollégiumokban, ha léteznek ilyen testül etek, vagy a válságkezelési csoportokban (globálisan rendszerszinten jelentős intézmények esetében), illetve eseti és kevésbé formális alapon.

A szanálási hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy eladási folyamatuk legalább két forgatókönyv szerint alka lmazható legyen: a 2014/59/EU irányelv 39. cikke szerinti értékesítési folyamatot követő eladás (amely „stratégiai SoB - nek” minősíthető) és a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (3) bekezdése szerinti , értékesítési folyamat nélküli eladás (amely „gyorsított S oB-nek” minősíthető).

A szanálási hatóságnak fel kell készülnie arra, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb addig az időpontig, amikor egy intézményt fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló intézménynek (FOLTF) nyilvánítanak, elvégezze a z értékesítési folyamat megvalósíthatóságának értékelését a vagyonértékesítési eszköz hatékonyságáról szóló EBH-iránymutatásoknak¹⁵ megfelelően.

¹⁵ Az EBH iránymutatásai a 2014/59/EU irányelv 39. cikkének (4) bekezdése értelmében azon tényszerű körülményekről, amelyek lényegi veszélyt jelentenek a pénzügyi stabilitásra, valamint a vagyonértékesítési eszköz hatékonyságához kapcsolódó elemekről (EBA/GL/2015/04).

Az eladási folyamatnak biztosítania kell a gyorsított SoB gördülékeny végrehajtását a szanálási hétvége alatt. Ennek érdekében a szanálási hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy (például a piac figyelő tevékenységek elvégzésén, a naprakész releváns piaci adatokhoz való, meglévő hozzáférésen vagy a kérdésben szakértői támogatás igénylését lehetővé tevő meglévő el járásokon keresztül) a FOLTF időpontjában fennálló piaci feltételekkel és az átruházási hatókörrel összhangban ezen iránymutatások 19 . bekezdése alapján aktualizálja a potenciális v evők által teljesítendő kritériumok listáját és a potenciális vevők előre meghatározott listáját. A szanálási hatóságnak a lehető legkorábban fel kell mérnie a gyorsított SoB lehetséges következményeit a tiltott állami támogatásra vonatkozó szabályok tükrében, és biztosítania kell a gyorsított értékesítés olyan módon történő végrehajtását, amely minimalizálja ezeket a következményeket¹⁶ .

¹⁶ Az EBH 2015_2339. sz. végleges Q&A dokumentumával összhangban.

Stratégiai SoB esetében a szanálási hatóságoknak képeseknek kell lenniük aktualizálni a potenciális vev ők által teljesítendő kritériumok listáját ezen iránymutatás 4.1. szakasza és 19 . bekezdése alapján. Az eladási folyamatnak biztosítania kell a stratégiai SoB gördülékeny végrehajtását, garantálva a nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes értékesítési folyamatot (értékesítési követelmények), amelynek célja az eladási ár maximalizálása és az esetleges összeférhetetlenségek feltárása. Az említett kritériumok közé kell, hogy tartozzon többféle mutató, amelyek a potenciális v evők pénzügyi, jogi és működési erejére vonatkoznak; a mutatóknak kapcsolódniuk kell az átruházás hatóköréhez, és nem alakíthatók ki úgy, hogy előnyben részesítsék az előzetesen meghatározott potenciális v evőket . A szanálási hatóság megkövetelhet olyan terveket, amelyek meghatározzák az átruházási hatókör potenciális v evő általi integrálásának folyamatát, és bemutatják a szükséges képességeket.

A szanálási hatóságoknak fel kell készülniük arra, hogy az eladási folyamat keretében vagy az értékesítési folyamat delegálása céljából külső támogatást kérjenek (beleértve a tanácsadókat, jogi tanácsadókat vagy könyvvizsgálókat). A szanálási hatóságra háruló felelősség nem ruházható át, és a szanálási ha tóságnak eljárást kell kidolgoznia a külső tanácsadók előre meghatározott kritériumok szerinti, meghatározott megbízás keretében történő kiválasztására és kinevezésére, továbbá az ellenőrzésükre és közreműködésük felülvizsgálatára, az összeférhetetlenség kiküszöbölésére, valamint a titoktartás szavatolására. A megbízásban világosan meg kell határozni többek között a célkitűzéseket és a teljesítendő eredményeket, az elvárt szakértelmet és erőforrásokat, az időbeli ütemezést, illetve a díjakat.

5.1.2 Belső elkülöní tés

A 2014/59/EU irányelv mellékletének C. szakaszában említett szanálhatósági értékelés a következőkre épül: az intézmény jogi és vállalati struktúrájának értékelése (a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 2. pontja), e struktúra összetettségének , illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó szervezetek egymáshoz rendelésével kapcsolatos nehézségeknek az értékelése (a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 16. pontja), valamint e struktúra és a választott szanálási eszköz(ök) összeegyeztethetőségének értékelése (a 2014/59/EU irányelv melléklete C. szakaszának 21. pontja). Ezért a szanálási hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, hogy miként lehet a legjobban felkészülni az AST-re, tekintettel arra, hogy az átruházás hatókörének számos eleme nem feltétlenül egy jogalanyon vagy egy üzletágon belül található, és szükség esetén – továbbá a 2014/59/EU irányelv 17. cikke szerinti hatáskörök sérelme nélkül – elő kell mozdítaniuk a portfóliók szétválasztását, mégpedig a következők révén:

• a. megkövetelik az i ntézményektől, hogy rendelkezzenek olyan szabálykönyvekkel (lásd a 75 . bekezdést), amelyek meghatározzák, hogyan tudják az értékcsökkenést elszenvedett eszközöket¹⁷ egy üzletágba vagy egy jogi személybe elkülöníteni, amikor a szanálási stratégiában az AST-t veszik fontolóra, és amikor az AST-re alkalmas portfóliók szét vannak szóródva a csoporton belül;
• b. értékelik, hogy a 2014/59/EU irányelv melléklete A. szakaszának 14. pontja szerinti helyreállítási intézkedési lehetőségek hogyan támogathatják az értékcsökkenést elszenvedett eszközök elkülönítését a csoport többi részétől.

¹⁷ Ez en iránymutatások alkalmazásában az értékcsökkenést elszenvedett eszközök a 2014/59/EU irányelv (59) preambulumbekezdésében említett értékvesztett vagy alulteljesítő eszközök.

Amikor az intézményektől azt kérik, hogy mutassák be, hogyan tudják elkülöníteni az értékcsökkenést elszenvedett eszközöket, akkor azoknak ki kell fejteniük, hogy intézkedéseik hogyan fogják:

• - elősegíteni azokat a diagnosztikai gyakorlatokat, amelyeket az EBH azon tesztekről, vizsgálatokról vagy eljárásokról szóló iránymutatásai¹⁸ említenek, amelyek támogató intézkedéseket vonhatnak maguk után, mivel az értékcsökkenést elszenvedett eszközök többsége egy erre a célra létrehozott üzleti egységben lenne központosítva;
• - lehetővé tenni a szerződéses akadályoknak, az érték csökkenést elszenvedett eszközökhöz kapcsolódó jogi követelményeknek és az átruházás egyéb akadályainak megfelelő azonosítását;
• - biztosítani az értékcsökkenést elszenvedett eszközök könnyebb értékelését (és következésképpen az az értékcsökkenést nem elszenvedett üzletágak könnyebb értékelését a kiegészítő szanálási eszköz kiválasztásá nak támogatása érdekében );
• - magas szintű szakértelmet biztosítani az üzleti egységen belül az értékcsökkenést elszenvedett eszközök kezeléséhez;
• - elvezetni egy olyan, erre a célra rendelt adatkészlet kidolgozásához, amely az értékcsökkenést elszenvedett eszközökkel kapcsolatos biztosítékokat és jogokat érintő kérdésekre terjed ki;
• - bemutatni az ezekhez a tételekhez szükséges konkrét szolgáltatásokat, és megkezdeni a kezelésükhöz szükséges intézkedések végrehajtását;
• - elvezetni a szükséges erőforrások (beleértve a pénzügyi vagy személyzeti erőforrásokat is) elkülönítéséhez, amelyeket így később a szanálás időpontjában könnyebben át lehet ruházni, különösen a szolgáltatási megállapodások segítségével.

¹⁸ Az EBH iránymutatásai azon tesztek, vizsgálatok vagy eljárások típusairól, amelyek a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdése d) pontjának iii. alpontja szerinti támogató intézkedéseket vonhatnak maguk után (EBA/GL/2014/09).

Adott esetben az intézményeknek azt is be kell mutatniuk, hogy ezen iránymutatások 48 . bekezdésének megfelelően képesek jogalanyokat létrehozni.