4. Az egyszerűségre vonatkozó kritériumok

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a mérleg fogalmát akként kell értelmezni, hogy az az értékpapírosítást kezdeményező szervezet vagy az értékpapírosítást kezdeményezővel azonos csoporthoz tartozó szervezet számviteli célokat szolgáló mérlege.

Kétszeres fedezés tilalma (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (4) bekezdése)

A hitelkockázati fedezeti megállapodás révén szerzett védelmen túli fedezés

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (4) bekezdése szerinti kritériumot úgy kell értelmezni, hogy – annak biztosítása érdekében, hogy az alapul szolgáló kitettségek halmazát egynél többször ne fedezzék – az kizárja a többszörös hitelkockázati fedezet alkalmazását az alapul szolgáló kitettségek halmazának hitelkockázata tekintetében, függetlenül attól, hogy a további hitelkockázati fedezet egy ügyletrészsorozat, egy ügyletrészsorozat valamely része vagy egy alapul szolgáló kitettség hitelkockázatával szembeni védelemhez kapcsolódik-e.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a különálló ügyletrészsorozatokra, ügyletrészsorozatok különálló részeire vagy különálló alapul szolgáló kitettségekre biztosított különálló hitelkockázati fedezet nem tekinthető a hitel kockázati fedezeti megállapodás révén szerzett fedezeten túlmutató fedezetnek.

Nyilatkozatok és szavatosságvállalások (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (6) bekezdése)

Azon csoporthoz tartozó szervezet, amelyhez az értékpapírosítást kezdeményező tartozik

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában „csoport" alatt azt a konszolidált csoportot kell érteni, amelyhez a szervezet számviteli vagy prudenciális célokból tartozik.

A konszolidált felügyeleti körbe tartozó szervezet

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (6) bekezdésének alkalmazásában a „konszolidált felügyeleti körbe tartozó szervezet” fogalmát az említett rendelet 26b. cikkének (3) bekezdése értelmében kell értelmezni.

Nem kevésbé szigorú hitelezési feltételek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (6) bekezdésének (e) pontja alkalmazásában az értékpapírosított kitettségekre alkalmazott hitelezési feltételeket össze kell hasonlítani a hasonló kitettségekre az értékpapírosított kitettségek keletkeztetése időpontjá ban alkalmazott hitelezési feltételekkel.

Az előző bekezdésnek való megfelelés nem jelenti azt, hogy az értékpapírosított kitettségek kiválasztásának időpontjában, vagy a kitettségek értékpapírosításának pontos időpontjában akár az értékpapírosítást kezdeményezőnek, akár az eredeti hitelezőnek has onló kitettségeket kellene mérlegén tartania, és nem követeli meg azt sem, hogy az értékpapírosított kitettségek keletkeztetésének időpontjában ténylegesen hasonló kitettségeket kellene keletkeztetni.

Az értékpapírosítást kezdeményező legjobb tudomása szerint

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (6) bekezdésének (f) pontja alkalmazásában a „legjobb tudomás” feltételét akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az értékpapírosítást kezdeményező az alábbi források és körülmények bármelyikéből, vagy e források és körülmények bármely kombinációjából származó információkat használ fel:

• a. a kötelezettekre vonatkozóan a kitettségek keletkeztetésének időpontjában szerzett információk;
• b. az értékpapírosítást kezdeményező által a kitettségei kezelése vagy a kockázatkezelési eljárásai során szerzett információk;
• c. az értékpapírosítást kezdeményezőnek valamely harmadik fél által küldött értesítések;
• d. nyilvánosan hozzáférhető információk, vagy a kedvezőtlen hiteltörténetű személyekre vonatkozóan egy vagy több hitelnyilvántartásban, az alapul szolgáló kitettségek keletkeztetése időpontjában található bejegyzésekkel kapcsolatos információk, amennyiben ezeket az információkat már figyelembe vették a fenti a., b., vagy c. pontban említett információkkal összefüggésben, továbbá az alkalmazandó szabályozási és felügyeleti követelményeknek megfelelően, beleértve az (EU) 2017/2402 rendelet 9. cikkében meghatározott, megalapozott hitelnyújtási kritériumokra vonatkozó követelményeket is.

Értékpapírosítási feltételek, aktív portfóliókezelés (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (7) bekezdése)

Aktív portfóliókezelés

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában az aktív portfóliókezelés alatt olyan portfóliókezelés értendő, amelyre a következők egyike vonatkozik:

• a. a portfóliókezelés az értékpapírosítás teljesítményét az alapul szolgáló kitettségek teljesítményétől és az értékpapírosítás portfóliókezelésének teljesítményétől egyaránt függővé teszi, ezáltal megakadályozza a befektetőket abban, hogy az alapul szolgáló kitettségek hitelkockázatát a portfóliókezelő portfóliókezelési stratégiájának figyelembevétele nélkül modellezzék;
• b. a portfóliókezelést jobb teljesítmény, magasabb hozam vagy általában nagyobb pénzügyi megtérülés elérése, illetve más, tisztán pénzügyi vagy gazdasági haszon szerzése érdekében spekulatív céllal végzik.

Az aktív portfóliókezelésnek nem minősülő portfóliókezelési módszerek közé a következők tartoznak:

• a. a szabályozási vita vagy vizsgálat tárgyát képező alapul szolgáló kitettségek helyettesítése, amennyiben a helyettesítés célja az adott vita rendezésének elősegítése vagy a vizsgálat befejezése;
• b. új alapul szolgáló kitettségek vásárlása a „felfutási” időszak alatt azzal a céllal, hogy az alapul szolgáló kitettségek értékét legfeljebb az értékpapírosítási kötelezettségek értékéig növeljék.

Egyértelmű értékpapírosítási feltételek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (7) bekezdésének alkalmazásában az értékpapírosítási feltételek alatt olyan „egyértelmű” kritériumokat kell érteni, amelyek esetében a bíróságoknak jogilag és/vagy ténylegesen módjukban áll megállapítani azok teljesítését.

Az ügylet lezárásának napját követően felvett kitettségek esetében teljesítendő értékpapírosítási feltételek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (7) bekezdése alkalmazásában az „olyan értékpapírosítási feltételek teljesítése, amelyek nem kevésbé szigorúak az alapul szolgáló kitettségek eredeti kiválasztása során alkalmazottaknál” úgy értendő, hogy az értékpa pírosítási feltételek nem kevésbé szigorúak, mint az ügylet lezárásakor az eredeti alapul szolgáló kitettségekre alkalmazott értékpapírosítási feltételek.

Az alapul szolgáló kitettségekre az előző bekezdés szerint alkalmazandó értékpapírosítási feltételeket rögzíteni kell az ügyleti dokumentációban, és azoknak a kitettség szintjén alkalmazott értékpapírosítási feltételekre kell hivatkozniuk.

Engedélyezett eltávolítások

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (7) bekezdésének negyedik albekezdése kimerítően felsorolja azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén az alapul szolgáló kitettség eltávolítható az ügyletből. Homogenitás, az alapul szolgáló kitettségek által tartalmazott kötelezettségek, rendszeres kifizetések, az átruházható értékpapírok tilalma (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (8) bekezdése)

Szerződés alapján kötelező és végrehajtható kötelezettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában a „szerződés alapján kötelező és végrehajtható kötelezettségek, amelyekért az adósok és adott esetben a garanciavállalók korlátlan felelősséggel tartoznak” kitétel alatt az alapul szolgá ló kitettségek szerződéses specifikációjában szereplő valamennyi olyan kötelezettség értendő, amely a befektetők szempontjából lényeges, mivel érinti az adós és – adott esetben – a garanciavállaló fizetési vagy biztosítéknyújtási kötelezettségeit.

Rendszeres kifizetésekkel járó kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (8) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában a meghatározott rendszeres kifizetésekkel járó kitettségeknek a következőket kell magukban foglalniuk:

• a. rulírozó értékpapírosítás esetében egy összegben törlesztendő kitettségek, az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (12) bekezdése (a) pontjában említettek szerint;
• b. hitelkártya-hitelkeretekkel kapcsolatos kitettségek;
• c. olyan kitettségek, amelyek esetében a törlesztőrészletek csak a kamatot fedezik, a tőkeösszeget pedig a lejáratkor fizetik vissza, beleértve az olyan jelzáloghiteleket is, amelyek esetében a törlesztőrészletek csak a kamatot fedezik;
• d. olyan kitettségek, amelyek esetében a törlesztőrészletek tartalmazzák a kamatot és a tőkeösszeg egy részének törlesztését, amennyiben az alábbi feltételek valamelyike teljesül:

• e. olyan kitettségek, amelyek esetében az adós és a hitelező közötti szerződéses megállapodás alapján átmenetileg szüneteltetik a törlesztést.

Hitelezési feltételek, az értékpapírosítást kezdeményező szakértelme (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (10) bekezdése)

Tájékoztatás a korábbi hitelezési feltételekhez képest történt lényeges változásokról

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdésének első albekezdése alkalmazásában a „hitelezési feltételekhez képesti lényeges változások, amelyekről teljes körű tájékoztatást kell nyújtani” megfogalmazás alatt a 20. és 21. bekezdésben említett feltöltés, illetve portfóliókezelés keretében, az alapul szolgáló kitettségek halmazához az értékpapírosítás lezárását követően hozzáadott kitettségekre alkalmazott hitelezési feltételek lénye ges változásait kell érteni.

Az ilyen hitelezési feltételekben bekövetkező változásokat lényegesnek kell tekinteni abban az esetben, ha azok a hitelezési feltételek alábbi típusú módosításainak egyikére vonatkoznak:

• a. olyan változtatások, amelyek érintik a hitelezési feltételekkel való hasonlóság tekintetében az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdésének b) pontjában részletesebben meghatározott követelményt;
• b. olyan változtatások, amelyek lényeges hatással vannak az alapul szolgáló kitettségek halmazának általános hitelkockázatára vagy várható átlagos teljesítményére, anélkül, hogy lényegesen eltérő megközelítést eredményeznének az alapul szolgáló kitettségekhez kapcsolódó hitelkockázatok értékelését illetően.

A hitelezési feltételekben bekövetkező valamennyi változásról tájékoztatást kell adni, és ennek keretében magyarázattal kell szolgálni az említett változások céljáról is.

A nem hitel formájában keletkezett vevőkövetelések tekintetében az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikk (10) bekezdése első albekezdésében szereplő, a hitelezési feltételekre való hivatkozást azokra a hitelezési feltételekre való hivatkozásként kell értelmezni, amelyeket az eladó az értékpapírosított kitettségeket keletkeztető, azonos típusú, rövid lejáratú hitelekre alkalmaz azon fizetési célokkal összefüggésben, amelyekben az ügyfeleivel a termékei és szolgáltatásai értékesítésével kapcsolatosan megállapodik.

Lakáshitelek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdésének második albekezdésével összhangban az alapul szolgáló kitettségek halmaza nem tartalmazhat olyan lakáshitelt, amelyet azt feltételezve hirdettek és nyújtottak, hogy a hitelkérelmező vagy a közvetítő t ájékoztatást kapott arról, hogy a közölt információkat a hitelező nem feltétlenül ellenőrzi.

Úgy kell tekinteni, hogy ez a követelmény nem vonatkozik olyan lakáshitelre, amelyet úgy nyújtottak, hogy nem azt feltételezve hirdették, hogy a hitelkérelmező vagy a közvetítő tájékoztatást kapott arról, hogy a közölt információkat a hitelező nem feltétlenül ellenőrzi, illetve hogy a hitelkérelmező vagy a közvetítő a hitelnyújtást követően szerez tudomást erről.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy a megadott „információ” csak releváns információkat tartalmaz. Az információ relevanciájának azon kell alapulnia, hogy az információ releváns kockázatvállalási mérőszám - e, mint amilyenek például a hitelfelvevő hitelképességének értékelése szempontjából, a biztosítékhoz való hozzáférés értékelése szempontjából, vagy a csalás kockázatának csökkentése szempontjából relevánsnak tartott információk.

Az általános, nem jövedelemtermelő lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatos releváns információk körébe általában a jövedelemnek kell tartoznia, a jövedelemtermelő lakossági jelzáloghitelekkel kapcsolatos releváns információk körébe pedig általában a bérleti jövedelemnek kell tartoznia. Azok az információk, amelyek nem használhatók kockázatvállalási mérőszámként, mint például a mobiltelefonszámok, nem tekintendők releváns információnak.

Egyenértékű követelmények harmadik országokban

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdése harmadik albekezdésének alkalmazásában a harmadik országbeli hitelfelvevők hitelképességének vizsgálatát az alábbi elvek alapján kell elvégezni, adott esetben a 2008/48/EK és a 2014/17/EK irányelvben rögzítettek szerint:

• a. a hitelszerződés kellő információk alapján történő megkötése előtt a hitelező olyan kellő információk alapján végzi a hitelfelvevő hitelképességének értékelését, amelyeket adott esetben a hitelfelvevőtől, szükség esetén pedig a vonatkozó adatbázis lekérdezése útján szerez meg;
• b. ha a felek a hitelszerződés megkötése után megállapodnak abban, hogy megváltoztatják a hitel teljes összegét, akkor a hitelezőnek frissítenie kell a hitelfelvevőre vonatkozóan rendelkezésére álló pénzügyi információkat, és a hitel teljes összegének jelentős növelése előtt értékelnie kell a hitelfelvevő hitelképességét;
• c. a hitelezőnek a hitelszerződés megkötése előtt alaposan értékelnie kell a hitelfelvevő hitelképességét, megfelelően figyelembe véve azokat a tényezőket, amelyekkel ellenőrizhető, hogy a hitelfelvevő várhatóan teljesíti - e a hitelszerződés szerinti kötelezettségeit;
• d. az értékelés alapjául szolgáló eljárásokat és információkat dokumentálni kell, valamint meg kell őrizni;
• e. a hitelképesség értékelése nem alapulhat túlnyomórészt azon, hogy a lakóingatlan értéke meghaladja a hitel összegét, vagy azon a feltételezésen, hogy a lakóingatlan értéke növekedni fog, kivéve, ha a hitelszerződés célja lakóingatlan építése vagy felújítása;
• f. a hitelezőnek nem állhat módjában, hogy a hitelszerződést annak megkötését követően azon az alapon megszüntesse vagy a hitelfelvevő kárára módosítsa, hogy a hitelképességi vizsgálatot helytelenül végezték el;
• g. a hitelező csak akkor bocsáthatja a hitelt a hitelfelvevő rendelkezésére, ha a hitelképesség értékelésének eredménye azt jelzi, hogy a hitelszerződésből eredő kötelezettségeket az adott szerződésben előírt módon valószínűleg teljesíteni fogják;
• h. a hitel teljes összegének a hitelszerződés megkötését követően végrehajtott jelentős növelése előtt, frissített információk alapján újra értékelni kell a hitelfelvevő hitelképességét, kivéve, ha a további hitelt a hitelképesség eredeti értékelésében tervbe vették és szerepeltették.

Az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező szakértelmének meghatározására vonatkozó kritériumok

Annak megállapítása céljából, hogy – az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdésének negyedik albekezdésével összhangban – az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező rendelkezik -e szakértelemmel az értékpapírosított kitettségekhez h asonló jellegű kitettségek kihelyezése terén, mindkét alábbi szempontot alkalmazni kell:

• a. az értékpapírosítást kezdeményező, illetve az eredeti hitelező vezetőtestületének

kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek keletkeztetése terén megfelelő ismeretekkel és készségekkel rendelkezzenek;

• b. a szakértelem minőségére vonatkozóan az alábbi elvek közül kell valamelyiket figyelembe venni:

Az értékpapírosítást kezdeményezőt vagy az eredeti hitelezőt akkor kell úgy tekinteni, hogy rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha az alábbiak egyike érvényes:

• a. a szervezet vagy azon konszolidált csoport üzleti tevékenysége, amelyhez a szervezet számviteli vagy prudenciális célból tartozik, legalább öt éve kiterjed az értékpapírosított kitettségekhez hasonló jellegű kitettségek keletkeztetésére;
• b. amennyiben a fenti a. pontban említett követelmény nem teljesül, akkor mindkét alábbi szempontnak megfelelnek:

A szakmai tapasztalat vonatkozásában az évek számának igazolása céljából a releváns szakértelmet kellő részletességgel és az alkalmazandó titoktartási követelményekkel összhangban kell ismertetni annak érdekében, hogy a befektetők teljesíthessék az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke szerinti kötelezettségeiket.

Hasonló jellegű kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (10) bekezdésének negyedik albekezdése alkalmazásában a kitettségeket akkor kell hasonló jellegűnek tekinteni, ha az alábbi feltételek egyike teljesül:

• a. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának i–iii. alpontjában vagy a) pontjának v–vii. alpontjában említett eszközkategóriák egyikébe tartoznak;
• b. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett eszközkategóriába és az említett rendelet 2. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett azonos típusú kötelezetthez tartoznak;
• c. a kitettségek az (EU) 2019/1851 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikke első bekezdése a) pontjának viii. alpontjában említett eszközkategóriába tartoznak, és az említett rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében említett homogenitási tényezők bármelyike tek intetében hasonló jellemzőkkel rendelkeznek.

Nincs nemteljesítő kitettség és kedvezőtlen hiteltörténetű adósokkal/garanciavállalókkal szembeni kitettség (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (11) bekezdése) Nemteljesítő kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdésének alkalmazásában a nemteljesítő kitettségeket az 575/2013/EU rendelet 178. cikkének (1) bekezdése értelmében kell értelmezni, a késedelmes hitelkötelezettségre vonatkozóan az említett rendelet 178. cikkének (6) bekezdésével összhangban kidolgozott lényegességi küszöb tekintetében a felhatalmazáson alapuló rendeletben, a nemteljesítésre vonatkozóan az említett rendelet 178. cikkének (7) bekezdésével összhangban kidolgozott fogalommeghatározás alkalmazása tekintetében pedig az EBH iránymutatásokban részletesebben meghatározottak szerint.

Amennyiben az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező nem intézmény, és ezért nem tartozik az 575/2013/EU rendelet hatálya alá, akkor az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy az eredeti hitelezőnek meg kell felelnie az előző bekezdésben fo glalt iránymutatásnak, amennyiben az ilyen alkalmazás nem tekinthető indokolatlanul megterhelőnek. Ebben az esetben az értékpapírosítást kezdeményezőnek vagy az eredeti hitelezőnek alkalmaznia kell a kialakított folyamatokat, továbbá fel kell használnia a kitettségek keletkeztetésekor az adósoktól szerzett információkat, a kitettségek kezelése során vagy a kockázatkezelési eljárások során az értékpapírosítást kezdeményezőtől szerzett információkat, illetve az értékpapírosítást kezdeményező részére harmadik fél által jelentett információkat.

Kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal vagy garanciavállalóval szembeni kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdésének alkalmazásában az említett bekezdés a)– c) pontjában meghatározott körülményeket a kedvezőtlen hiteltörténet fogalommeghatározásaiként kell értelmezni. A kedvezőtlen hiteltörténet egyéb, az a) –c) pontokban nem szereplő lehetséges körülményeit úgy kell értelmezni, hogy azok nem tartoz nak e követelmény hatálya alá.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (11) bekezdésében említett, „kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal vagy garanciavállalóval” szembeni alapul szolgáló kitettségeknek az alapul szolgáló kitettségek halmazába történő felvételének tilalma alatt az a követ elmény értendő, hogy a kiválasztás időpontjában az értékpapírosított kitettség teljes összege tekintetében legalább egy nem kedvezőtlen hiteltörténetű fél számára rendelkezésre kell álljon a visszkereset lehetősége, függetlenül attól, hogy az adott fél adó s vagy garanciavállaló-e. Ennélfogva az alapul szolgáló kitettségek nem foglalhatják magukban a következők egyikét sem:

• a. kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal szembeni kitettségek, ha nincs garanciavállaló az értékpapírosított kitettség teljes összegére;
• b. olyan kedvezőtlen hiteltörténetű adóssal szembeni kitettségek, aki kedvezőtlen hiteltörténetű garanciavállalóval rendelkezik.

Az értékpapírosítást kezdeményező vagy az eredeti hitelező legjobb tudomása szerint

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdésének alkalmazásában a „legjobb tudomása szerint” kitételt csak a források és körülmények alábbi kombinációinak bármelyikéből származó információk alapján lehet teljesítettnek tekinteni:

• a. az adós, a kitettségek keletkeztetése vonatkozásában;
• b. az értékpapírosítást kezdeményező, a kitettségei kezelése vagy a kockázatkezelési eljárása során;
• c. az értékpapírosítást kezdeményezőnek valamely harmadik fél által küldött értesítések;
• d. nyilvánosan hozzáférhető információk, vagy a kedvezőtlen hiteltörténetű személyekre vonatkozóan egy vagy több hitelnyilvántartásban, az alapul szolgáló kitettségek keletkeztetése időpontjában található bejegyzésekre vonatkozó információk, amennyiben ezeket az információkat már figyelembe vették a fenti a., b., vagy c. ponttal összefüggésben, továbbá az alkalmazandó szabályozási és felügyeleti követelményeknek megfelelően, beleértve az (EU) 2017/2402 rendelet 9. cikkében meghatározott, megalapozott hitelnyújtási kritériumokra vonatkozó követelményeket is. Ez nem terjed ki a nem hitel formájában keletkeztetett vevőkövetelésekre, amelyeknek nem kell hitelnyújtási kritériumoknak megfelelniük.

A nemteljesítő kitettségeik tekintetében adósságátütemezési eljáráson átesett, kedvezőtlen hiteltörténetű adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a nemteljesítő kitettségeik tekintetében adósságátütemezési eljáráson átesett, kedvezőtlen hiteltörténetű adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségek kizárására vo natkozó követelményt úgy kell értelmezni, mint amely egyaránt vonatkozik az adott adós vagy garanciavállaló átütemezett kitettségeire és azon kitettségeire is, amelyek maguk nem képezték átütemezés tárgyát. E bekezdés alkalmazásában azok az átütemezett kit ettségek, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában foglalt feltételeknek, nem vezethetnek ahhoz, hogy az adóst vagy a garanciavállalót kedvezőtlen hiteltörténetűvé nyilvánítják.

Hitelnyilvántartás

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdésének b) pontjában említett követelmény úgy értendő, hogy az az adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni azon kitettségekre korlátozódik, amelyekre az alapul szolgáló kitettségek keletkeztetése időpontjá ban mindkét alábbi feltétel érvényes:

• a. az adóst vagy garanciavállalót a hitelnyilvántartásban kifejezetten olyan szervezetként jelölik meg, amely negatív státusz vagy a hitelnyilvántartásban tárolt negatív információk miatt kedvezőtlen hiteltörténettel rendelkezik;
• b. az adós vagy a garanciavállaló a hitelkockázat-értékelés szempontjából releváns okokból szerepel a hitelnyilvántartásban.

Jelentősen magasabb a kockázata a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint a hasonló kitettségek esetében

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (11) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a kitettségek kedvezőtlen hiteltörténetű adósa vagy garanciavállalója nem tekintendő úgy, hogy „olyan hitelminősítéssel vagy hitelbírálati pontszámmal rendelkezik, amely azt jelzi, hogy jelentősen magasabb a kockázata a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségek teljesítése elmaradásának, mint az értékpapírosítás kezdeményezőjének tulajdonában álló hasonló, nem értékpapírosított kitettségek esetében”, ha mindkét alábbi felté tel érvényes:

• a. az alapul szolgáló kitettségek és az azokhoz hasonló kitettségek várható teljesítményét meghatározó legfontosabb tényezők hasonlóak;
• b. A fenti a. pontban említett hasonlóság miatt észszerűen elvárható volt – például a múltbeli teljesítmény vagy az alkalmazandó modellek alapján – , hogy az ügylet élettartama alatt, illetve – amennyiben az ügylet futamideje négy évnél hosszabb
• – legfeljebb n égy éven keresztül az alapul szolgáló kitettségek teljesítménye nem lesz lényegesen rosszabb, mint a hasonló kitettségeké.

Az előző bekezdésben foglalt feltételeket akkor kell teljesítettnek tekinteni, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• a. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan kitettségeket, amelyek kétes, értékvesztett vagy nemteljesítő minősítésűek, vagy amelyek a vonatkozó számviteli elvek alapján ehhez hasonló minősítésűek;
• b. az alapul szolgáló kitettségek nem tartalmaznak olyan adósokkal vagy garanciavállalókkal szembeni kitettségeket, amelyek hitelminősége a hitelminősítések vagy más hitelminőségi küszöbértékek alapján jelentősen rosszabb, mint az értékpapírosítást kezdeménye ző által a szokásos hitelezési műveletei és hitelkockázati stratégiája során keletkeztetett hasonló kitettségek adósainak vagy garanciavállalóinak hitelminősége.

Legalább egy alkalommal történő kifizetés (az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikkének (12) bekezdése).

A kritérium alkalmazási köre

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában egy adott kitettséghez kapcsolódó további előlegeket és lehívásokat, illetve egy adott hitelfelvevővel szembeni ugyanazon kitettség átütemezését nem kell úgy tekinteni, mint amely az ad ott kitettség tekintetében újonnan kiváltja a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában az ugyanazon hitelfelvevővel szembeni eltérő, különálló kitettség tervezett kiválasztásának az ilyen kitettség tekintetében újonnan ki kell váltania a „legalább egy alkalommal történő kifizetés” követelményét.

Legalább egy alkalommal történő kifizetés

Az (EU) 2017/2402 rendelet 26b. cikke (12) bekezdésének alkalmazásában az abban a követelményben említett kifizetésnek, amely szerint „legalább egy alkalommal történő kifizetésnek” meg kellett történnie az alapul szolgáló kitettségek ügyletbe történő felvé telének időpontjáig, bérleti díj fizetésének, tőketörlesztésnek, kamatfizetésnek, vagy a kitettséghez kapcsolódó szerződéses megállapodásban meghatározott bármely más típusú, hagyományos kifizetésnek kell lennie.