1. A vezető testület szerepe és felelősségi körei

Az (EU) 2023/1114 rendelet 34. cikkével összhangban az eszközalapútoken- kibocsátók vezető testületének olyan megbízható irányítási rendszert kell kialakítania – továbbá felügyelnie kell azt és elszámoltatható annak működéséért –, amely biztosítja a kibocsátó hatékony és prudens irányítását és az eszközalapútoken-birtokosok érdekeinek védelmét, beleértve a feladatok elkülönítését és az (EU) 2023/1114 rendelet 32. cikkével összhangban az eszközalapútoken-kibocsátókon belüli összeférhetetlenségek azonosítását, megelőzését és kezelését.

A vezető testület feladatait egyértelműen meg kell határozni, adott esetben különbséget téve az irányítási (ügyvezetői) és felügyeleti (nem ügyvezetői) feladatkörök között. A vezető testület felelősségi köreit és feladatait egy, a vezető testület által jóv áhagyott írásos dokumentumban kell rögzíteni. A vezető testület minden tagjának teljes mértékben tisztában kell lennie a vezető testület struktúrájával és felelősségi köreivel, és adott esetben a feladatoknak a vezető testület különböző feladatkörei közötti megosztásával.

Adott esetben a felügyeleti feladatot és az irányítási feladatot ellátó vezető testületnek eredményesen együtt kell működnie. Mindkét testületnek elegendő információt kell egymás rendelkezésére bocsátania ahhoz, hogy feladataikat kellően el tudják látni. A megfelelő fékek és ellensúlyok érvényre jutása érdekében a vezető testületen belüli döntéshozatalt nem befolyásolhatja egyetlen személy vagy a tagok egy kis részhalmaza.

A vezető testület feladatai legalább az alábbiak meghatározására, jóváhagyására és végrehajtásának felügyeletére terjednek ki:

• a. a kibocsátó átfogó üzleti stratégiája és főbb szabályzatai az alkalmazandó jogi és szabályozói keretrendszeren belül, figyelembe véve a kibocsátó hosszú távú pénzügyi érdekeit és fizetőképességét, valamint az eszközalapú tokenek birtokosainak érdekét is;
• b. az (EU) 2023/1114 rendelet 34. cikkének (5) bekezdésében előírt szabályzatok; ezeknek a szabályzatoknak összhangban kell lenniük a kibocsátó kockázatvállalási hajlandóságával és kockázati toleranciájával, valamint az eszközalapútoken-kibocsátó azon ügyfele inek a jellemzőivel és igényeivel, akiknek azokat felajánlják, továbbá a leendő eszközalapútoken - birtokosok jellemzőivel és igényeivel is;
• c. a kibocsátó szervezete az eszközalapú tokenek kibocsátása tekintetében, meghatározva a munkatársaktól elvárt készségeket, ismereteket és szakértelmet, valamint a szükséges erőforrásokat;
• d. az átfogó kockázatkezelési stratégia, a kibocsátó kockázatvállalási hajlandósága és kockázatkezelési keretrendszere, ideértve a megfelelő szabályzatokat és eljárásokat is, amelyek figyelembe veszik a makrogazdasági környezetet és az üzleti ciklust, valamint meghatározzák a vezető testületnek a kockázatkezelési kérdésekben való részvételét;
• e. megfelelő és hatékony belső ellenőrzési keretrendszer, beleértve a kockázatkezelési keretrendszert és a jól működő belső ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek biztosítják az alkalmazandó szabályozási követelményeknek való megfelelést, többek között az eszköztartalék kezelése tekintetében is;
• f. a jelentős eszközalapútoken -kibocsátókra vonatkozó, az (EU) 2023/1114 rendelet⁶ 45. cikkének (1) bekezdésével összhangban álló javadalmazási politika;
• g. az összeférhetetlenségek azonosítását, megelőzését, kezelését és nyilvánosságra hozatalát szolgáló szabályzatok és eljárások, az (EU) 2023/1114 rendelet⁷ 32. cikkével összhangban;
• h. az annak biztosítását szolgáló rendelkezések, hogy a vezető testület egyéni és kollektív alkalmasságának értékelését eredményesen végezzék, hogy a vezető testület összetétele megfelelő legyen, és a vezető testület hatékonyan lássa el feladatait;
• i. a IV. cím 7. szakaszával összhangban álló kockázatkezelési kultúra, amely az eszközalapútoken-kibocsátóknak kockázati tudatosságát és kockázatvállalási magatartását irányítja;
• j. a IV. cím 8. szakaszával összhangban lévő, a felelősségteljes és etikus magatartást előmozdító vállalati kultúra és értékek, beleértve a magatartási kódexet vagy más hasonló dokumentumot;
• k. a számviteli és a pénzügyi beszámolási rendszerek integritásának biztosítását célzó rendelkezések, beleértve a pénzügyi és operatív ellenőrzést és a jogszabályoknak és a vonatkozó standardoknak való megfelelést.

⁶ Lásd a jelentős eszközalapútoken -kibocsátóknak javadalmazási politikájára vonatkozó irányítási rendszer minimális tartalmára vonatkozó szabályozástechnikai standardot az (EU) 2023/1114 rendelet 45. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban.

⁷ Lásd az (EU) 2023/1114 rendelet 32. cikkének (5) bekezdése szerinti összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozástechnikai standardot.

A 20. bekezdésben felsorolt szempontok kidolgozása, jóváhagyása és végrehajtásának felügyelete során a vezető testületnek biztosítania kell, hogy az üzleti modellben és az irányítási rendszerben figyelembe vegyenek minden olyan kockázatot, amelynek az eszközalapú tokenek kibocsátója ki van vagy ki lehet téve, valamint azokat a kockázatokat, amelyeket ezek jelentenek vagy jelenthetnek másokra, illetve a környezetre nézve. E célból az eszközalapútoken-kibocsátóknak figyelembe kell venniük az összes releváns k ockázati tényezőt, beleértve a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kockázati tényezőket is, és mérlegelniük kell az alkalmazott konszenzusos és validálási mechanizmusok energiafogyasztása által okozott éghajlati és egyéb környezeti hatásokat. Az egy éb mérlegelendő ESG -kockázatok közé tartoznak például a kötelmi jog vagy a munkajog terén jelentkező jogi kockázatok, az emberi jogok esetleges megsértésével kapcsolatos kockázatok vagy olyan egyéb ESG- kockázati tényezők, amelyek hatással lehetnek arra az országra, ahol a harmadik fél szolgáltató található, illetve arra, hogy az képes-e a megállapodás szerinti szolgáltatási szinteket biztosítani.

A vezető testületnek – különösen az (EU) 2023/1114 rendelet 30. cikkében előírtak szerint – felügyelnie kell a közzétételi folyamatot, valamint a külső érdekelt felekkel és az illetékes hatóságokkal folytatott kommunikációt.

A vezető testület valamennyi tagját tájékoztatni kell az eszközalapútoken -kibocsátó összes tevékenységéről, pénzügyi és kockázati helyzetéről, figyelembe véve a gazdasági környezetet és az üzleti ciklust is, valamint minden olyan döntésről, amely jelentős hatást gyakorol az eszközalapú tokenek kibocsátására vagy más lényeges üzleti tevékenységekre.

A vezető testület valamely tagja felelősséget vállalhat az V. címben említett belsőkontroll - funkciót ellátó egységekért, amennyiben az adott tag nem rendelkezik egyéb olyan megbízatásokkal, amelyek befolyásolhatnák a belső kontrollal kapcsolatos tevékenységeit és a belsőkontroll -funkciót ellátó egységek függetlenségét.

A vezető testületnek nyomon kell követnie, rendszeresen át kell tekintenie és kezelnie kell az ebben a szakaszban felsorolt felelősségi körökhöz kapcsolódó folyamatok, stratégiák és szabályzatok végrehajtása kapcsán feltárt hiányosságokat. Az irányítási keretet és annak végrehajtását rendszeresen felül kell vizsgálni és frissíteni kell, figyelembe véve az I. cím alatt meghatározott arányossági elvet. Alaposabb felülvizsgálatot kell végezni, ha lényeges változások érintik az eszközalapútoken-kibocsátót.

Amennyiben az eszközalapútoken-kibocsátók az alapító okiratukkal és a nemzeti jogszabályokkal összhangban olyan jogi személyek, amelyeket egyetlen természetes személy irányít, az ezen iránymutatásokban a vezető testületre való hivatkozásokat úgy kell értel mezni, hogy azok arra az egyetlen személyre vonatkoznak, aki felelős az ilyen kibocsátó megbízható és prudens irányítását biztosító alternatív intézkedések végrehajtásáért és az irányítási rendszer megfelelő figyelembevételéért.