5.3 PD calibration

Az 575/2013/EU rendelet 4(1) bekezdés 78. pontjában meghatározott egyéves nemteljesítési arány kiszámításához az intézmény gondoskodjon a mennyiségi és minőségi adatok valamint a megfigyelt átlagos nemteljesítési arány kiszámításához használt, a 73. és 74. bekezdésben ismertetett számlálóval és nevezővel kapcsolatos információk teljességéről. Az intézmény különösen arról gondoskodjon, hogy a 82. és a 83. bekezdésben hivatkozott releváns megfigyelési időszakra vonatkozóan legalább az alábbi adatok tárolása megfelelő legyen, és azok legyenek elérhetők:

• (a) a vizsgált PD-modellhez tartozó releváns kitettségtípusok azonosításának kritériumai;
• (b) a kalibrációs szegmensek azonosításának kritériumai;
• (c) a differenciáláshoz használt kockázati tényezők; ha olyan új releváns kockázati tényező kerül a modellbe, amelyre vonatkozóan nincsenek múltbeli adatok, az intézmény az 51. a) pontja szerint törekedjen a kockázati tényezőkre vonatkozóan hiányzó adatok mennyiségének csökkentésére, és a 4.4. szakasz szerint alkalmazzon megfelelő korrekciót és konzervatív pótlékot;
• (d) a nemteljesítési arány kiszámítása szempontjából releváns ügyfelek és kitettségek összes azonosító száma figyelembe véve azokat a helyzeteket, ahol az azonosító szám az idő múlásával változott, ideértve a kitettségek szerkezetének átalakításával járó változásokat.

Megfigyelést az egyéves nemteljesítési arány kiszámítása során figyelembe vett adatok közül csak az alábbi két helyzetben tanácsos kizárni:

• (a) a nemteljesítési adathalmazba hibásan bevont ügyfelek ne jelenjenek meg az egyéves nemteljesítési arány számlálójában akkor, ha az ügyfél nem a nemteljesítésnek az 575/2013/EU rendelet 178. cikkében rögzített meghatározása szerint mulasztotta el a teljesítést. Ezt a helyzetet az ügyfél-nemteljesítés fogalommeghatározásának alkalmazásáról szóló iránymutatások egyébként részletesebben rögzítik;
• (b) azokat az ügyfeleket, akik nem tartoznak az adott minősítési modell alkalmazási körébe, de a hibás besorolás folytán mégis a vizsgált minősítési modellbe kerültek, tanácsos kizárni az egyéves nemteljesítési arány számlálójából és nevezőjéből is.

Az intézmény az IRB értékelési módszerről szóló szabályozástechnikai standardok 32(3) b) pontjának megfelelően mindenre kiterjedően az egyéves nemteljesítési arány kiszámítására nézve dokumentálja az adattisztítást és különösen:

• (a) a nem lakossági PD-modellek esetében azoknak a megfigyeléseknek a listáját, amelyeket a 71. bekezdés alapján az adathalmazból kizárt, az egyes esetek indoklásával együtt;
• (b) a lakossági PD-modellek esetében a 71. bekezdés szerint kizárt megfigyelések okát és mennyiségét.

5.3.2 Az egyéves nemteljesítési arány kiszámítása

Az 575/2013/EU rendelet 4(1) bekezdésének 78. pontjában hivatkozott egyéves nemteljesítési arány kiszámításához az intézmény párhuzamosan gondoskodjon az alábbi két feltételről:

• (a) a nevezőben szerepeljen az összes olyan teljesítő ügyfél száma, akinek az egyéves megfigyelési időszak kezdetén megállapított hitelkötelezettsége volt; ebben az összefüggésben a hitelkötelezettség az alábbi két dologra egyaránt utal:
• (i) bármely mérlegen szereplő tétel, ideértve a tőkét, a kamatokat és a díjakat;
• (ii) bármely mérlegen kívüli tétel, ideértve az intézmény, mint kezes által kibocsátott garanciát.
• (b) a számlálóban szerepeljen az nevezőben figyelembe vett összes olyan ügyfél, aki a teljesítést az egyéves megfigyelési időszak alatt legalább egy alkalommal elmulasztotta.

Amikor az intézmény az ügyfeleket vagy a kitettségeket az egyéves nemteljesítési arány kiszámításához besorolja kategóriákba vagy halmazokba, a felülbírálatokat vegye figyelembe, de a besorolás ne tükrözze se a hitelkockázat-mérséklésnek köszönhető helyettesítési hatásokat, sem pedig a 8.1. szakasznak megfelelően utólag beállított konzervatív korrekciókat. Ahol az egyéves nemteljesítési arányt az intézmény minősítési kategória vagy halmaz alapján számítja ki, a nevezőben szerepeljen az összes olyan ügyfél, akit az intézmény a megfigyelési időszak kezdetén valamelyik minősítési kategóriába vagy halmazba besorolt. Ahol az egyéves nemteljesítési arányt az intézmény a portfólióra vonatkozóan számítja ki, a nevezőben szerepeljen az összes olyan ügyfél, akit az intézmény a megfigyelési időszak kezdetén vonatkozó kalibrációs szegmensbe sorolt be.

Az intézmény az egyéves nemteljesítési arányt számítsa ki azoknak az ügyfeleknek a részhalmazára is, akiknek a hitelkötelezettsége ugyan a vizsgált modell alkalmazási körébe tartozott, de a vonatkozó megfigyelési időszak kezdetén nem tartozott hozzá minősítés („hiányzó minősítés“), még akkor is, ha ezeket az ügyfeleket az intézmény a tőke kiszámításához konzervatív módon minősítési kategóriába vagy halmazba sorolta be. Az intézmény ne értelmezze hiányzó minősítésként azokat az eseteket, ahol az ügyfél minősítése hiányos vagy részlegesen hiányos információkra épül, vagy bár elavult, de azt az intézmény érvényesnek tartja.

A 73. és a 75. bekezdés alapján az ügyfelet akkor kell a nevezőbe, és adott esetben a számlálóba is felvenni, ha a megfigyelési időszak alatt az ügyfél migráció révén egy eltérő minősítési kategóriába, halmazba vagy modellbe, más minősítési rendszerbe vagy a tőkekövetelmény-számítás eltérő megközelítésébe került át, vagy a hozzá tartozó hitelkötelezettséget a megfigyelési időszak alatt az intézmény eladta, leírta, egyéb módon lezárta vagy visszafizetése megtörtént. Az intézmény elemezze, hogy az ilyen migráció illetve a hitelkötelezettségek értékesítése torzítja-e a nemteljesítési arányt, és amennyiben igen, annak ellentételezésére vegyen figyelembe megfelelő korrekciót és adekvát konzervatív pótlékot.

Az adott esettől függetlenül az intézmény gondoskodjon arról, hogy az egyéves nemteljesítési arány kiszámítása során a számlálóban és nevezőben minden egyes nemteljesítő ügyfél még akkor is csak egyszer szerepeljen, ha az adott ügyfél a vonatkozó egyéves időszak alatt egynél többször mulasztott el teljesíteni.

Annak érdekében, hogy az intézmény a 80. bekezdés rendelkezéseit betartva megfelelő számítási megközelítést válasszon, legalább negyedévenként értékelje a múltbeli megfigyelési időszakon belül megfigyelt egyéves nemteljesítési arányokat.

5.3.3 A megfigyelt átlagos nemteljesítési arány kiszámítása

Az egyéves nemteljesítési arány megfigyelt átlagát („megfigyelt átlagos nemteljesítési arány“) az intézmény minden egyes minősítési kategóriára vagy halmazra valamint a vonatkozó PD-modell tárgyát képző kitettségtípuskra és a releváns kalibrációs szegmensekre vonatkozóan is ki kell számítani.

Az intézmény válasszon megfelelő megközelítést az átfedésben levő és az átfedés nélküli egyéves időintervallumokra alapuló megközelítések közül a megfigyelt átlagos nemteljesítési arány dokumentált elemzés alapján történő kiszámításához. Az elemzésnek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

• (a) a rövidtávú és a megszüntetett szerződések aránya miatt lehetséges, de a vonatkozó egyéves időszakokon belül nem megfigyelhető torzulások elemzését;
• (b) a számításokhoz konkrétan kiválasztott időpontokból esetlegesen adódó torzulások elemzését;
• (c) az átfedésben levő egyéves időszakokat alkalmazó intézmény esetében az átfedésben levő időszak eltúlzott súlya miatt esetlegesen fellépő jelentő torzulás elemzését;
• (d) a kiválasztott időpontokkal kapcsolatos szezonális hatásokból adódó esetleges jelentős torzulás elemzését.

A 79. és a 80. bekezdés értelmében az intézmény a megfigyelt átlagos nemteljesítési arányokat a 73. és a 76. bekezdés szerint kiszámított egyéves nemteljesítési arányok számtani átlagaként számítsa ki. A lakossági kitettségek kategóriájára vonatkozó PD-modellek esetében az intézmény a megfigyelt átlagos nemteljesítési arányt az egyéves nemteljesítési arányok súlyozott átlagaként számíthatja ki akkor, ha a múltbeli adatoknak nem tulajdonít azonos jelentőséget, mert a frissebb adatok a veszteség jobb előrejelzői, ahogy azt az 575/2013/EU rendelet 180(2) bekezdés e) pontja rögzíti.

5.3.4 Hosszú távú átlagos nemteljesítési arány

Az 575/2013/EU rendelet 180(1) h) és 180(2) e) pontjában hivatkozott múltbeli megfigyelési időszak meghatározása érdekében az intézmény a modell kalibrációjának időpontjában akkor vegye figyelembe az utolsó 5 évhez képesti további megfigyeléseit, és tulajdonítson nekik jelentőséget, ha ezekre a megfigyelésekre szükség van ahhoz, hogy a múltbeli megfigyelési időszak az IRB értékelési módszerről szóló szabályozástechnikai standardok 49(3) bekezdésének megfelelően tükrözzék az adott kitettségtípus nemteljesítési arányai szórásának várható tartományát.

Annak értékelése érdekében, hogy a 82. bekezdésben hivatkozott múltbeli megfigyelési időszak milyen mértékben reprezentálja az egyéves nemteljesítési arány szórásának várható tartományát, az intézmény értékelje, hogy a múltbeli megfigyelési időszak reprezentatív kosarába jó és rossz évek egyaránt szerepelnek-e, és vegye figyelembe az alábbiakat:

• (a) az összes megfigyelt egyéves nemteljesítési arány változékonyságát;
• (b) a múltbeli megfigyelési időszakban vizsgált kitettségtípusok szempontjából releváns gazdasági mutatók alapján azt, hogy az egyéves nemteljesítési arányok között szerepelnek- e rossz évek, vagy esetleg hiányoznak, illetve túlnyomó többségben vannak,
• (c) a múltbeli megfigyelési időszakban a gazdasági, jogi és üzleti környezet jelentős változásait.

Ahol a 82. bekezdésben hivatkozott múltbeli megfigyelési időszak a nemteljesítési arányok szórásának várható tartománya szempontjából reprezentatív, az intézmény a hosszú távú átlagos nemteljesítési arányt az adott időszakban megfigyelt egyéves nemteljesítési arányokból átlagot képezve számítsa ki.

Ahol a 82. bekezdésben hivatkozott múltbeli megfigyelési időszak az IRB értékelési módszerről szóló szabályozástechnikai standardok 49(4) bekezdésében említett nemteljesítési arányok szórásának várható tartománya szempontjából nem reprezentatív, az intézmény az alábbiakat alkalmazza:

• (a) ahol a múltbeli megfigyelési időszak rossz évet egyáltalán nem vagy nem elegendő számban tartalmaz, a megfigyelt egyéves nemteljesítési arányok átlagát a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány kiszámításához tanácsos korrigálni;
• (b) ahol a múltbeli megfigyelési időszakon belül a rossz évek felülreprezentáltak, a megfigyelt egyéves nemteljesítési arányok átlagát az intézmény a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány kiszámításához korrigálhatja abban az esetben, ha a 83(b) bekezdésben hivatkozott gazdasági mutatók és a rendelkezésre álló egyéves nemteljesítési arányok között erős korreláció áll fenn.

Az intézmény gondoskodjon arról, hogy az a) és b) pontban említett korrekciók után a korrigált hosszú távú átlagos nemteljesítési arány tükrözze a nemteljesítési arányok szórásának várható tartományát.

Abban a kivételes esetben, ahol a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány a 85. bekezdés alapján végrehajtott korrekciók folytán az összes megfigyelt egyéves nemteljesítési aránynál kisebb, az intézmény hasonlítsa össze a korrigált hosszú távú átlagos nemteljesítési arányait az alább felsoroltak közül a magasabb értékkel:

• (a) a legutolsó 5 évben megfigyelt egyéves nemteljesítési arányok átlaga;
• (b) az összes rendelkezésre álló megfigyelt egyéves nemteljesítési arány átlaga.

Az intézmény az IRB értékelési módszerről szóló szabályozástechnikai standardok 49(4) b) pontjában és a 4.4. szakaszban rögzített követelménynek megfelelően indokolja a korrekció irányát és mértékét, s egyszersmind a figyelembe vett konzervatív pótlék adekvát voltát. Továbbá ahol a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány kisebb, mint az a) és a b) pontban bemutatott két érték közül a magasabb, az intézmény konkrétan határozza meg, hogy ez a két érték miért nem megfelelő.

5.3.5 Kalibráció a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány szerint

Az intézmény a megbízható kalibráció érdekében vezessen be olyan megbízható és jól meghatározott folyamatokat, amelyek az alábbi elemek mindegyikét tartalmazzák:

• (a) kvantitatív kalibrációs tesztek minősítési kategóriák vagy halmazok szerint;
• (b) kvantitatív kalibrációs tesztek a kalibrációs szegmensek szintjén;
• (c) kiegészítő kvalitatív elemzések, például szakértői vélemény a kapott ügyféleloszlás alakjáról, az egy kategóriába tartozó ügyfelek minimális számáról és az egyes kategóriákban vagy halmazokban az indokolatlan koncentráció elkerülése.

Az intézmény a PD-modell dokumentációjában tárolja és ismertesse az egyes kalibrációs szegmensekhez tartozó kalibrációs mintát. Az 575/2013/EU rendelet 180(1) a) illetve 180(2) a) pontjának teljesülése érdekében az intézmény találja meg a megfelelő egyensúlyt a kalibrációs mintának az alkalmazási portfólióval az ügyfelek és az ügyletek jellemzői szempontjából való összehasonlíthatósága illetve a között, hogy ez az 5.3.4. szakaszban hivatkozott nemteljesítési arányok szórásának várható tartományára nézve milyen mértékben reprezentatív.

Az intézmény a kalibráció lefolytatása előtt vegye figyelembe, hogy az ügyfeleknek a kategóriákba vagy halmazokba való besorolása közben történt-e felülbírálat, és csak ezután alkalmazzon konzervatív pótlékot vagy alsó korlátot az 575/2013/EU rendelet 160(1) és 163(1) bekezdésében hivatkozott PD-becslésekre. Ahol a rangsorolás módszere vagy a felülbírálati szabályzat az idők során változott, az intézmény elemezze, hogy a változások milyen hatást gyakoroltak a felülbírálatok gyakoriságára és terjedelmére, és megfelelően vegye azokat figyelembe.

A rangsorolt ügyfeleket illetve kitettségeket az intézmény a kalibrációval párhuzamosan csoportosíthatja kategóriákba vagy halmazokba különösen ott, ahol az intézmény ezt a csoportosítást azoknak az intervallumoknak vagy pontszámoknak az azonosítása alapján végzi, amelyek a mester skála egy-egy kategóriájához előre beállított PD-szintet tükrözik.

Az adatok rendelkezésre állását, a modell és a portfólió szerkezetét és az üzleti igényeket figyelembe véve az intézmény válasszon olyan megfelelő módszert, amellyel a kalibrációt az alábbi elvek szerint le tudja folytatni:

• (a) az intézmény a kalibráció alább felsorolt típusai közül választhat:
• (i) az 575/2013/EU rendelet 180(1) a) vagy 180(2) a) pontja szerint lefolytatott kalibráció;
• (ii) az 575/2013/EU rendelet 169(3) bekezdése és ugyanennek a rendeletnek a 180(1)
• a) vagy 180(2) a) pontja együttes alkalmazása alapján végzett kalibráció folytonos skála használata esetén;
• (b) olyan vállalattal, intézménnyel, központi kormányzattal és központi bankkal szemben fennálló kitettség és részvénykitettség esetében, ahol az intézmény az 575/2013/EU rendelet 155(3) bekezdésében rögzített PD/LGD megközelítést alkalmazza, az intézmény az alábbi kalibrációtípusok közül választhat:
• (i) külső hitelminősítő intézet (KHMI) vagy hasonló szervezet által az 575/2013/EU rendelet 180(1) f) pontjának megfelelően alkalmazott minősítési skála szerinti besoroláson alapuló kalibráció;
• (ii) a nemteljesítést statisztikai alapon előrejelző modell esetén akkor, ha az IRB értékelési módszerről szóló szabályozástechnikai standardok 4. bekezdésével összhangban az intézmény a PD-értékeket az 575/2013/EU rendelet 180(1) g) pontja szerint egy adott kategóriába tartozó ügyfelek nemteljesítési valószínűségeinek egyszerű átlagaként becsli, a nemteljesítés valószínűségének vonatkozó becsléseihez tartozó kalibrációs szegmensek szintjén elvégzett kalibráció;
• (c) lakossági kitettségek esetén az intézmény az 575/2013/EU rendelet 180(2) b) és 180(2) d) pontjának megfelelően a teljes veszteség és az LGD értékek alapján választhat kalibrációt;
• (d) vásárolt vállalati követelések esetén az intézmény az 575/2013/EU rendelet 180(1) b) és 180(1) c) pontjának megfelelően a várható veszteség és az LGD értékek alapján választhat kalibrációt.

A 91. bekezdésben hivatkozott PD-becslések meghatározása érdekében a kalibráció vegye figyelembe:

• (a) a kategória vagy halmaz szintű hosszú távú átlagos nemteljesítési arányt, és ebben az esetben az intézmény adjon meg további kalibrációs teszteket a vonatkozó kalibrációs szegmens szintjén; vagy
• (b) a kalibrációs szegmens szintjén érvényes hosszú távú átlagos nemteljesítési arányt, és ebben az esetben az intézmény adjon meg további kalibrációs teszteket a kategóriák vagy halmazok szintjén illetve olyan szinten, amely a valószínűségi modell alkalmazásának megfelel, ha az 575/2013/EU rendelet 169(3) bekezdésének megfelelően az intézmény közvetlen PD-becsléseket alkalmaz.

Attól függetlenül, hogy az intézmény a 92. felsorolt megközelítések közül melyiket választja, értékelje, hogy a kiválasztott kalibrációs módszer az idő múlásával milyen lehetséges hatást fejt ki a PD-becslések viselkedésére.

Ha az intézmény a PD-becsléseket a 91(b) (i)) pontjában hivatkozott módszer szerint külső minősítési skála alapján végzett besorolással határozza meg, akkor a külső szervezet kategóriáinak megfelelően megfigyelt nemteljesítési arányokat az adott portfólió kategóriáihoz vagy halmazaihoz tartozó nemteljesítési arányok szórásának várható tartománya szempontjából reprezentatív idősorra alapozza.

Ha az intézmény a PD-becsléseit az 575/2013/EU rendelet 161(2) bekezdésének és 180(2) b) pontjának megfelelően veszteség becslésekből és LGD értékekből következteti ki, alkalmazzon olyan referenciaadat-halmazt, amely a 6.3.2.1. szakasz szerint meghatározott a múltbeli megfigyelési időszak alatt azonosított összes nemteljesítésen realizált veszteségeket és a veszteség releváns tényezőit is tartalmazza.

Annak érdekében, hogy a tőkekövetelmények kiszámításához az 575/2013/EU rendelet 169(3) bekezdésének megfelelően közvetlen PD-becsléseket használhasson, az intézmény mutassa be, hogy a gyakorlatban megfelelő mértékben teljesülnek a becslési módszert megalapozó valószínűségi modell elméleti feltételezései, és a hosszú távú átlagos nemteljesítési arány megmarad. Az intézmény konkrétan az adatokra és a reprezentatív jellegre vonatkozó összes követelményt teljesítse, így az 575/2013/EU rendelet 174. cikke c) pontjában rögzítetteket is, és a nemteljesítés meghatározását az 575/2013/EU rendelet 178. cikke szerint alkalmazza. Az intézmény semmilyen körülmények között ne alkalmazzon folytonos PD-értékeket, és ne végezze el a nemteljesítési arányok simítását se az adathiány, az alacsony diszkriminációs képesség vagy a minősítési besorolási illetve a PD-becslési folyamat bármely egyéb hiányosságának kezelése vagy a tőkekövetelmények csökkentése érdekében.

Az intézmény az azonos PD-modellhez tartozó kitettségeket a szükséges számú kalibrációs szegmensre oszthatja fel ott, ahol ezeknek a kitettségeknek egy vagy több részhalmaza jelentősen eltérő kockázati szintet képvisel. Erre a célra az intézmény használjon releváns szegmentációs tényezőket, a kalibrációs szegmensek használatát és terjedelmét pedig indokolja és dokumentálja.

A pontozásos módszert alkalmazó intézmény gondoskodjon az alábbiakról:

• (a) ahol a pontozás módszere változik, az intézmény vizsgálja meg, hogy nem szükséges-e az ügyfelek és a kitettségek pontszámait az eredeti adathalmaz alapján inkább átszámolni, semmint a azokat a pontszámokat alkalmazni, amelyeket az intézmény a pontozási módszer korábbi változatai szerint kalkulált, illetve ahol az ilyen újraszámolásra nincs lehetőség, az intézmény értékelje az esetleges hatásokat, és ezeket a PD-becslésekre vonatkozó konzervatív pótlék megfelelő növelésével vegye figyelembe;
• (b) azokban az esetekben, amelyek az 575/2013/EU rendelet 180(1) bekezdés g) pontjának hatálya alá tartoznak, az egyedi PD-becslések egyszerű átlagából kikövetkeztetett PD-becslések a vonatkozó kategóriák esetében megfelelőek, amennyiben az intézmény ezekre a becslésekre vonatkozóan kalibrációs teszteket folytat le a nemteljesítési arányok szórásának várható tartománya szempontjából reprezentatív egyéves nemteljesítési arányok alapján.

A kalibráció az ügyfeleknek vagy a kitettségeknek a kalibrációs szegmensen belüli rangsorát ne befolyásolja, ez csupán az egyes kategóriákon vagy halmazokon belül történhet meg.