Komponens Módszer Vizsgálat tárgya

A banki könyvből eredő kamatlábkockázat mérése és ellenőrzése során az intézmények legalább egy eredményalapú mutatót és legalább egy olyan gazdasági értéket mérő módszert alkalmazzanak, amelyek együtt a banki könyvből eredő kamatlábkockázat valamennyi összetevőjét számba veszik. A határokon átnyúló tevékenységet folytató nagy intézmények, különösen az SREP iránymutatás 1. és 2. kategóriájába tartozó, valamint az összetett vagy kifinomult üzleti modellekkel rendelkező intézmények alkalmazzanak többféle mérési módszert a II. mellékletben részletezettek szerint.

4.4.3 Kamatlábsokk - forgatókönyvek a folyamatos kezeléshez

Az intézmények mind a gazdasági érték, mind pedig a pénzügyi eredmény változása szempontjából rendszeresen, legalább negyedévente, erős kamatláb volatilitás idején illetve a banki könyvből eredő kamatlábkockázat magas szintje esetén pedig még gyakrabban mérjék a kamatláb hozamgörbék szintjében és alakjában bekövetkező potenciális változásokra kidolgozott különböző kamatláb - sokkforgatókönyvek alapján a banki könyvből eredő kamatlábkockázattal, valamint a különböző kamatlábak egymáshoz való viszonyának változásával (azaz a báziskockázattal) szemben fennálló kitettségüket.

Az intézmények döntsék el, hogy a cash - flow modellezés feltételes vagy a feltétel nélküli megközelítését alkalmazzák. A nagyobb és összetettebb, és különösen a SREP - iránymutatások 1. és 2. kategóriájába sorolt intézmények vegyenek figyelembe olyan forgatókönyveket is, amelyek más kamatlábútvonalakat számolnak, egyes (pl. a viselkedéssel, kockázathoz való hozzájárulással, valamint a mérleg méretével és összetételével kapcsolatos) feltételezéseik pedig maguk is függenek a kamatlábak változásától.

Az intézmények a kitettségeket minden olyan pénznemben értékeljék, amelyben pozícióval rendelkeznek. A jelentős devizakitettségek esetében a kamatlábsokk forgatókönyvek vonatkozzanak konkrétan az adott pénznemre, és legyenek összhangban az alapul szolgáló gazdasági jellemzőkkel. Az intézmények belső mérési rendszereik foglalják magukba a banki könyvből eredő kamatlábkockázat különböző pénznemekben történő aggregálásának módszereit. Ha az intézmény olyan feltételezéseket alkalmaz, amelyek a különböző pénznemek szerinti kamatlábak között létező függőségekre épülnek, rendelkezzen az ehhez szükséges készségekkel és tapasztalattal. Az intézmény vegye figyelembe a különböző pénznemekben érvényes kamatlábak közötti függőségekre vonatkozó feltételezések hatását.

A kamatlábsokk - forgatókönyvek kiválasztásakor az intézmények a következőket vegyék figyelembe:

• (a) A belső fejlesztésű saját kamatláb - forgatókönyvek a hozamgörbék hirtelen és fokozatos, párhuzamos és nem párhuzamos elmozdulásaira és változásaira tekintettel legyenek arányosak a tevékenységeik jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint azok kockázati profiljával. A forgatókönyvek a múltbeli mozgásokra és a kamatlábak viselkedésére, valamint a jövőbeli kamatlábak szimulációjára épüljenek.
• (b) A báziskockázat kezelése érdekében a fő piaci kamatlábak közötti kapcsolatok változását tükröző kamatláb - forgatókönyveket.
• (c) A III. mellékletben bemutatott hat előírt kamatlábsokk - forgatókönyvet.
• (d) A felügyeleti hatóságok által előírt esetleges további kamatlábsokk - forgatókönyveket.

Az alacsony kamatlábbal jellemzett környezetben az intézményeknek figyelembe kell venniük a negatív kamatlábforgatókönyveket és a negatív kamatlábaknak a kamatláb - érzékeny eszközökre gyakorolt aszimmetrikus hatásait.

A sokkforgatókönyvek eredményei a vezetés megfelelő szintjén támogassák a döntéshozatalt. Ide tartoznak a stratégiáról vagy üzleti kérdésekről, a belső tőke elosztásáról, valamint a vezető testület vagy megbízottjai által a kockázatkezelésről hozott döntések. A banki könyvből eredő kamatlábkockázatról szóló politikák és limitek meghatározása és felülvizsgálata során ezeket az eredményeket is tanácsos figyelembe venni. 4.4.4 Kamatlábstressz - forgatókönyvek

A banki könyvből eredő kamatlábkockázat stressztesztjét tanácsos a tőkemegfelelés belső értékelési eljárásának részévé tenni, amelynek során az intézmények végezzenek szigorú, előremutató, a piaci feltételek súlyos változásainak a tőkére vagy a pénzügyi eredményre gyakorolt lehetséges kedvezőtlen következményeit azonosító stressztesztet, amely az ügyfélkör viselkedésében bekövetkezett változásokat is figyelembe veszi. A banki könyvből eredő kamatlábkockázat stressztesztjét tanácsos beépíteni az intézmények fordított stresszteszteket is tartalmazó stressztesztelési kereteibe, és ezeknek arányosnak kell lenniük az intézmény jellegével, méretével és összetettségével, valamint üzleti tevékenységeivel és általános kockázati profiljával.

A banki könyvből eredő kamatlábkockázat stressztesztjeit tanácsos rendszeresen, legalább évente, illetve megnövekedett kamatlábvolatilitás és a banki könyvből eredő kamatlábkockázat szintjének növekedése idején gyakrabban elvégezni.

A banki könyvből eredő kamatlábkockázat stressztesztelési keretrendszere tartalmazzon világosan meghatározott célkitűzéseket, az intézmény üzleti tevékenységéhez és kockázataihoz igazított forgatókönyveket, jól dokumentált feltételezéseket és megalapozott módszereket.

A vállalati szintű stressztesztekben tanácsos kiszámítani a banki könyvből eredő kamatlábkockázat és más kockázati kategóriák (pl. hitelkockázat, likviditási kockázat, piaci kockázatok) kölcsönhatását és az esetleges lényeges másodlagos hatásokat.

Az intézmények folytassanak le fordított stressztesztet i. az intézmény tőkéjét és pénzügyi eredményét súlyosan befolyásolni képes kamatlábkockázat - forgatókönyvek azonosítása, valamint ii. az intézmény fedezeti stratégiájából és az ügyfelek esetleges viselkedésbeli reakció folytán kialakuló sérülékenységek feltárása érdekében.

A sérülékenységek stresszhelyzetben történő stressztesztelése során az intézmények a folyamatos irányítás céljára használt kamatlábakhoz képest alkalmazzanak nagyobb és szélsőségesebb kamatláb - elmozdulásokat és változásokat legalább a következő esetekben:

• a) a fontos piaci kamatok közötti összefüggések jelentős megváltozása (báziskockázat);
• b) a hozamgörbe hirtelen és jelentős (párhuzamos és nem párhuzamos) elmozdulásai;
• c) az eszköz - és forrásosztályok viselkedésére vonatkozó alapvető feltételezéseinek felbontása;
• d) a kamatlábak közötti korrelációra vonatkozó kulcsfontosságú feltételezések változásait;
• e) az aktuális piaci és makrogazdasági feltételek, valamint a verseny - és gazdasági környezet jelentős változásai és azok lehetséges fejleményei; valamint
• f) az intézmény üzleti modelljéhez és profiljához kapcsolódó sajátos forgatókönyvek.

A stresszforgatókönyvek eredményei a vezetés megfelelő szintjén támogassák a döntéshozatalt. Ide tartoznak a stratégiáról vagy üzleti kérdésekről, a belső tőke elosztásáról, valamint a vezető testület vagy megbízottjai által a kockázatkezelésről hozott döntések. A banki könyvből eredő kamatlábkockázatról szóló politikák és limitek meghatározása és felülvizsgálata során ezeket az eredményeket is tanácsos figyelembe venni.

4.4.5 Mérésre vonatkozó feltételezések

A banki könyvből eredő kamatlábkockázat mérése során az intézmények a viselkedési és a modellezési feltevéseket értsék meg tökéletesen és dokumentálják azokat. E feltételezéseket igazítsák az üzleti stratégiákhoz, és teszteljék rendszeresen.

Az intézmények a banki könyvből eredő kamatlábkockázat gazdasági értékre pénzügyi eredményre vonatkozó mutatóival kapcsolatban legalább a következő területeken vegyék figyelembe a kockázat számszerűsítése érdekében elfogadott feltételezéseket:

• a) (automatikus vagy viselkedésbeli) kamatlábopciók lehívása mind az intézmény, mind az ügyfél által a sajátos kamatsokk - és kamatstressz - forgatókönyvek alapján;
• b) a lejárat nélküli betétekből származó egyenlegek és kamatáramlások kezelése;
• c) a korai visszaváltás kockázatával járó lekötött betétek kezelése;
• d) fix kamatozású hitelek és fix kamatozású hitel nyújtására vonatkozó elkötelezettségek kezelése;
• e) a saját tőke számítási módja a gazdasági érték belső mutatóiban;
• f) a számviteli gyakorlatok hatása a banki könyvből eredő kamatlábkockázat mérésére, különösen a fedezeti elszámolás hatékonyságára.

Mivel a piaci feltételek, a versenykörnyezet és a stratégiák idővel változnak, az intézmények legalább évente, gyorsan változó piaci körülmények között pedig ennél is gyakrabban vizsgálják felül a jelentős mérési feltételezéseket.

• a) Viselkedéssel vonatkozó feltételezések a beágyazott ügyfélopciót tartalmazó ügyfélszámlákkal kapcsolatban