4.4 Mérés

Az intézmények vezessenek be a banki könyvből eredő kamatlábkockázatnak az intézmény üzleti modellje szempontjából releváns összes összetevőjét és forrását lefedő, megbízható belső mérési rendszereket.

A banki könyvből eredő kamatlábkockázatnak való kitettségüket mind gazdasági érték, mind a pénzügyi eredmény lehetséges változásai szempontjából mérjék. Mindkét megközelítés esetében alkalmazzanak kiegészítő funkciókat a banki könyvből eredő kamatlábkockázat rövid és hosszú távon megmutatkozó összetett jellegének kimutatására. Különösen a következőket mérjék és monitorozzák: i. a banki könyvből eredő kamatlábkockázat értékelésére vonatkozó alapvető modellfeltételezések általános hatását mind a gazdasági érték, mind a pénzügyi eredmény mutatói tekintetében, valamint ii. a banki könyvbe felvett származékos kamatügyletek banki könyvből eredő kamatlábkockázatát, amennyiben ez a tényező az üzleti modell szempontjából releváns.

Ha a kereskedelmi árrést és a felár egyéb komponenseit a gazdasági érték mutatói nem tartalmazzák, az intézmény i. az egyes instrumentumok keletkezésekor alkalmazzon átlátható módszert a kockázatmentes kamatláb azonosítására; és (ii) használjon az összes kamatérzékeny instrumentum és minden üzletegység esetében következetesen alkalmazható módszert.

A pénzügyi eredmény mutatóinak kiszámításakor az intézmények a számításban szerepeltessék a kereskedelmi árrést.

Az intézmények a (céltartalékokkal csökkentett értékű) nemteljesítő kitettségeket a várható cash - flow - kat és azok időzítését tükröző kamatlábérzékeny instrumentumként vegyék figyelembe.

A banki könyvből eredő kamatlábkockázattal szemben fennálló kitettség mérése során az intézmények ne hagyatkozzanak kizárólag se azoknak a 4.5. bekezdésben leírt a felügyeleti kiugróértékteszteknek a számításaira és eredményeire, sem pedig az illetékes hatóság által kidolgozott további kiugróértéktesztekre, hanem fejlesszék ki és alkalmazzák saját feltételezéseiket és számítási módszereiket. A felügyeleti kiugróértékteszteket viszont tanácsos teljes mértékben integrálni a banki könyvből eredő kamatlábkockázat kezelésére szolgáló belső keretbe, és a kamatlábkockázatnak való kitettség mérése során tanácsos ezeket kiegészítő eszközként használni.

4.4.2 A banki könyvből eredő kamatlábkockázat mérési módszerei

Az intézmények ne egyetlen kockázati mutatóra támaszkodjanak, hanem inkább az egyedi kockázati kitettségüknek megfelelő kvantitatív eszközök és modellek körét használják. Erre a célra az intézmények vegyék figyelembe az I. mellékletben felsorolt módszerek alkalmazását, de ne kizárólag azokat alkalmazzák, ezzel biztosítva a kamatlábkockázat különböző aspektusainak megfelelően számbavételét.

Az intézmény ismerje pontosan minden általa használt kvantitatív eszköz és modell korlátait, és ezeket vegye figyelembe a banki könyvből eredő kamatlábkockázat kezelése során. A banki könyvből eredő kamatlábkockázat értékelésekor az intézmény gondoljon arra, hogy a nem kereskedési könyvben szereplő ügyletek elszámolásának módja miatt kockázatok léphetnek fel.

Az intézmények azonosítsák és mérjék a banki könyvből eredő kamatlábkockázat valamennyi összetevőjét. A banki könyvből eredő kamatlábkockázat különböző összetevőinek azonosítása érdekében az intézmények legalább az 1. táblázatban bemutatott megközelítéseket vegyék figyelembe.

1. táblázat: A kamatlábkockázat részkomponenseinek azonosítása a nem kereskedési könyvben

Réskockázat

Parciális duration a hozamgörbe kockázat elemzéséhez

c) A saját tőkére vonatkozó vállalati tervezés feltételezései

c) Corporate planning assumptions for own equity capital