4.4 A stressztesztelés hatóköre és lefedettsége

A stresszteszteknek figyelembe kell venniük a lényeges kockázatok valamennyi típusát, figyelemmel az intézmény – beleértve minden strukturált gazdálkodó egységét – mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközeire és kötelezettségeire egyaránt.

A stressz teszteknek a kockázatot az intézmény különböző szintjein kell megragadniuk. E tekintetben az arányosság elvével összhangban a stresszteszt hatóköre az egyszerű portfóliószintű érzékenységi vagy egyedi kockázati szintű elemzésekről átfogó, az intézmény egés zére kiterjedő szcenárió stressztesztre változhat.

A stresszteszteknek figyelembe kell venniük a kockázattípusok és kockázati tényezők közötti korreláció változásait az egyedi gazdálkodó szintjén és csoportszinten egyaránt. Figyelembe kell venniük továbbá azt, hogy a korreláció rendszerint erősödik gazdasági vagy pénzügyi zavarok idején, és hogy szükség van olyan eseti elemzésekre, amelyek egyes korrelációk egyes szcenáriókban megnyilvánuló viselkedését vizsgálják.

4.4.2 Portfólió és egyedi kockázati szintű stre sszteszt

Az intézményeknek az egyedi portfólió szintjén kell – mind érzékenységi, mind pedig szcenárió elemzéssel – valamennyi olyan kockázattípust lefedő stressztesztet végezniük, amelyek hatással lehetnek ezekre a portfóliókra. Az intézményeknek azonosít aniuk kell továbbá a kockázati tényezőket és azok megfelelő stressz -szintjét – amikor csak lehet az egyedi portfólió szintjén.

Az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy stresszteszt alá vessék a portfóliójukat és üzletágaikat vagy üzleti egységeiket, hogy azonosítsák a kockázaton belüli és kockázatok közötti koncentrációkat – vagyis a közös kockázati tényezők kockázattípusokon belüli, illetve közötti koncentrációját (beleértve az átterjedési hatásokat).

Különösen a kockázatok közötti koncentrációk mérlegel ése során az intézmények összesítik a piaci és hitelkockázatot a kockázati típusok között, hogy jobban megértsék azok lehetséges kockázati koncentrációját valamely stresszhelyzetben. Az intézményeknek azonosítaniuk kell a kitettségek közötti azon esetleges kapcsolatokat, amelyek kockázatosak lehetnek gazdasági vagy pénzügyi zavarok idején, valamint kihívás elé kell állítaniuk a függőségekkel és a kockázattípusok közötti korrelációval kapcsolatos feltevéseket stresszhelyzetben.

4.4.3 Az egész intézményre kiterjedő stressztesztelés

Az intézmény kockázataira vonatozó teljes és holisztikus képhez az egyes gazdálkodó szervezetek szintjén végzett stresszteszteken túl a csoport szintjén, a portfóliókra és az egyedi kockázattípusokra kiterjedően is el kell végezni a stres sztesztelést.

Figyelembe kell venni, hogy:

• a) az intézményszintű kockázatokat nem biztos, hogy jól tükrözi a portfóliókra, az egyedi kockázati területekre vagy a csoport üzleti egységekre elvégzett stressztesztek egyszerű összesítése;
• b) a korrelációk, az egyedi kitettségek és koncentrációk ellentételezése vagy a kockázatok kétszeres beszámítását vagy a stresszelt kockázati tényezők hatásának alábecslését eredményezhetik; és
• c) speciális csoportszintű kockázatok jelentkezhetnek a teljes intézmény szintjén, és ezért az intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy valamennyi lényeges kockázatot és a megfelelő kockázati tényezőiket is azonosítsák az egész intézmény szintjén; a kockázatok egész intézmény szintjén történő vizsgálatakor külön figyelmet kell fordítani a ho lisztikus alapú kockázatkoncentrációkra.

Egy nemzetközi szinten tevékenységet folytató csoportnak vagy intézménynek szintén kell stresszteszteket végeznie az üzleti egységek szintjén speciális földrajzi régiókban vagy üzleti területeken vagy üzletágakban a különböző gazdálkodóknál és különböző régiókban jelentkező eltérő kockázati tényezők figyelembevétele érdekében.