5. Az egységesítésre vonatkozó kritériumok

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az értékpapírosításból eredő kamatláb - és devizakockázatok „megfelelően mérsékeltnek” minősülnek, ha a fedezeti ügylet vagy a kockázatmérséklés megvalósul azzal a feltétellel, hogy nem szokatlanul korlátozott, az érintett kamatláb - vagy devizakockázatok jelentős részének fedezését eredményezve a gazdasági szempontból releváns forgatókönyvek szerint. Ilyen mérséklés származtatott ügyletek vagy más mérséklő intézkedések formájában is kivitelezhető, ideértve a tartalékalapokat, a túlzott mértékű biztosítékokat, az értékpapírosítási felárat vagy az egyéb intézkedéseket.

Amennyiben a kamatláb - és devizakockázatok megfelelő mérséklése származtatott ügyleteken keresztül történik, az alábbi követelmények mindegyike alkalmazandó:

• (a) a származtatott ügyleteket csak a kamatlábak és a devizák eszközei és kötelezettségei közötti eltérések valódi fedezésére lehet felhasználni, és nem szabad spekulatív célokra felhasználni;
• (b) a származtatott ügyleteknek általánosan elfogadott dokumentáción kell alapulniuk, ideértve a Csereügyletek és Derivatívák Nemzetközi Társaság (ISDA) szabványait vagy a hasonlóan elismert nemzeti dokumentációs szabványokat;
• (c) ha az ügyfél elégséges hitelképességét elveszti egy bizonyos szint alatt a hitelminősítés alapján vagy más módon, a származtatott ügyletek dokumentációjának tartalmaznia kell, hogy az ügyfél teljesíti a biztosítékkal történő fedezésre vonatkozó követelményeket, vagy észszerű erőfeszítéseket tesz másik fél által történő helyettesítés vagy garanciavállalás érdekében.

Amennyiben az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében említett kamatláb - és devizakockázatok mérséklése nem származékos ügyleteken, hanem más kockázatmérséklő intézkedéseken keresztül történik, ezeket az intézkedéseket kellően szilárdra kell tervezni. Ha az ilyen kockázatmérséklő intézkedéseket egyszerre több kockázat mérséklésére használják, az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikkének (2) bekezdésében előírt közzétételnek tartalmaznia kell egy ma gyarázatot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hogyan fedezik a kamatláb - és devizakockázatokat, valamint az egyéb kockázatokat.

Közzé kell tenni az 52 . és 53 . bekezdésekben említett intézkedéseket, valamint a kamatláb - és devizakockázatok az ügylet életciklusa során való mérséklésének megfelelőségét alátámasztó indokokat.

Származtatott ügyletek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában az alapul szolgáló kitettségek halmazában lévő azon kitettségek, amelyek pusztán olyan származtatott komponenst tartalmaznak, amelyek kizárólag az adott alapul szolgáló kitettség kamatlábának vagy devizakockázatának közvetlen fedezésére szolgálnak, amelyek önmagukba n nem származtatott ügyletek, nem tekintendők tiltottnak.

Közös nemzetközi pénzügyi szabványok

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában a közös nemzetközi pénzügyi szabványok között szerepelnie kell az ISDA szabványainak vagy hasonlóan elismert nemzeti dokumentációs szabványoknak.

5.2 Referenciaráta alapján történő kamatfizetések (21. cikk (3) bekezdése)

Referenciaráták

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában a kamatlábaknak, amelyeket megfelelő referenciaalapnak kell tekinteni a referenciaráta alapján történő kamatfizetések esetében, az alábbiak mindegyikét tartalmazniuk kell:

• (a) bankközi kamatok, beleértve a Libor, az Euribor és más elismert referenciaértékeket;
• (b) a monetáris politikai hatóságok által meghatározott ráták, beleértve a FED - alapok rátáit és a központi bankok diszkontrátáit;
• (c) a hitelező forrásköltségét tükröző ágazati kamatlábak, beleértve az általános, változó kamatlábakat és belső kamatlábakat, amelyek közvetlenül tükrözik a bank vagy az intézmények alcsoportja finanszírozásának piaci költségeit, amennyiben a befektetők számára elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy értékelni tudják az ágazati kamatlábakat és a többi piaci ráta közötti kapcsolatot.

Bonyolult képletek vagy származtatott ügyletek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában egy képlet akkor tekintendő összetettnek, ha megfelel a kockázatkezelési szakemberek világszövetsége (Global Association of Risk Professionals, GARP) által kiadott „egzotikus eszköz” definíciójának, amely egy olyan pénzügyi eszköz vagy instrumentum, amelynek tulajdonságai az egyszerűbb termékeknél bonyolultabbá teszik. Egy bonyolult képlet vagy származtatott ügylet nem tekintendő létezőnek a kamatpadlók vagy - plafonok egyszerű használata esetén. 5.3 Követelmények fizetési felszólítás vagy azonnali lejáratról szóló értesítés esetén (21. cikk (4) bekezdése)

Kivételes körülmények

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a „kivételes körülmények” listáját a lehetséges mértékig bele kell foglalni az ügyleti dokumentációba.

Figyelembe véve a „kivételes körülmények” jellegét, és annak érdekében, hogy bizonyos rugalmasságot biztosítsanak az esetleges szokatlan körülmények tekintetében, amelyek miatt a befektetők érdekében a pénzeszközt a különleges célú gazdasági egységben kell tartani, amennyiben a ügyleti dokumentáció tartalmazza a „kivételes körülmények” listáját az 59 . bekezdésnek megfelelően, úgy ennek a listának nem kimerítő jellegűnek kell lennie.

A befektetők érdekeit szem előtt tartva a különleges célú gazdasági egységnél bent ragadt összeg

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a különleges célú gazdasági egységnél bent ragadt pénzeszköz összegét a vagyonkezelőnek vagy a törvény szerint a befektetők legjobb érdekük szerint eljáró egyéb képviselőinek, vagy az ügyleti dokumentációban előírt szavazási rendelkezéseknek megfelelően a befektetőknek kell meghatároznia.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének a) pontja alkalmazásában a különleges célú gazdasági egységnél bent ragadt pénzeszköz a jövőbeni felhasználás céljából tartalékalap formájában megengedett, amennyiben a tartalékalap felhasználása kizárólag az (EU) 2 017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének a) pontjában meghatározott célokra vagy a befektetők részére történő megfelelő sorrendben elvégzett visszafizetésre korlátozódik.

Visszafizetés

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeket úgy kell érteni, hogy azok csak a tőke visszafizetését fedik le anélkül, hogy fedeznék a kamat visszafizetését.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének b) pontja alkalmazásában tilos a tőkeösszeg veszteségviselési rangsortól eltérő kifizetése, amennyiben fizetési felszólítás vagy azonnali lejáratról szóló értesítés kézbesítésére került sor. Amennyiben nem kerül sor fizetési felszólítással vagy azonnali lejárattal kapcsolatos eljárás, az említett rendelet 20. cikkének (12) bekezdése értelmében a tőkebevételek alkalmazhatók feltöltési célokra.

Az alapul szolgáló kitettségek felszámolása piaci értéken

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (4) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a befektetőknek az alapul szolgáló kitettségek piaci értéken történő felszámolására vonatkozó döntése nem tekintendő az alapul szolgáló kitettségek piaci értéken történő automatikus felszámolásának.

5.4 A veszteségviselési rangsortól eltérő kifizetési sorrend (21. cikk (5) bekezdése)

Teljesítménytől függő kiváltó események

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének alkalmazásában az alapul szolgáló kitettségek hitelminőségének romlásához kapcsolódó kiváltó események között a következők szerepelhetnek:

• (a) az alapul szolgáló kitettségek tekintetében, amelyekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet vagy más vonatkozó uniós szabályozás szerint szabályozási várható veszteséget lehet meghatározni, az alapul szolgáló kitettségek szabályozási egyéves várható veszteségének egy bizonyos százalékát meghaladó halmozott veszteségek és az ügylet súlyozott átlagos élettartama;
• (b) a befektetők által kezelt értékpapírosítási ügyletrészsorozat fennálló nominális összegének, valamint az alájuk rendelt értékpapírosítási ügyletrészsorozat összegének egy bizonyos százalékát meghaladó halmozott, le nem járt nemteljesítések;
• (c) a portfólió súlyozott átlagos hitelminősége egy adott, előre meghatározott szint alá csökken, vagy a magas hitelkockázatú (nemteljesítési valószínűség) kitettségek koncentrációja az előre meghatározott szint felé növekszik.

5.5 Gyorsított visszafizetést biztosító rendelkezés/a rulírozási időszak megszüntetését kiváltó események (21. cikk (6) bekezdése)

Fizetésképtelenséghez kapcsolódó esemény a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó tekintetében

A z (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (6) bekezdésének b) pontja alkalmazásában a fizetésképtelenséggel kapcsolatos esemény a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó tekintetében a következőket eredményezi:

• (a) lehetővé kell tennie a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó helyettesítését a hitelgondozás folytatásának biztosítása érdekében;
• (b) a rulírozó időszak megszüntetését kell eredményeznie. 5.6 A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó szakismerete (a 21. cikk (8) bekezdése)

A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó szakismeretének meghatározására vonatkozó kritériumok

Annak megállapítása céljából, hogy a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó szakértelemmel rendelkezik - e az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (8) bekezdésének megfelelően értékpapírosított kitettségekhez hasonló kitettségek kezelése tekintetében, az alábbiak mindegyike alkalmazandó:

• (a) a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó az értékpapírosított kitettségekhez hasonló kitettségek kezeléséért felelős vezetőtestülete tagjainak és egyéb vezető tisztviselőinek megfelelő tudással és készségekkel kell rendelkezniük értékpapírosított kitettségekhez hasonló kitettségek kezelése tekintetében;
• (b) a szakértelem meghatározásakor figyelembe kell venni a szakértelem minőségére vonatkozó alábbi elveket:
• (i) a vezetőtestület tagjainak és a vezető tisztviselők szerepének és feladatainak, valamint a szükséges képességeknek megfelelőknek kell lenniük;
• (ii) a vezetőtestület tagjai és a vezető tisztviselők korábban szerzett tapasztalatának, továbbá oktatásának és képzésének megfelelőnek kell lennie;
• (iii) a vezetőtestület tagjainak és a vezető tisztségviselőknek a kitettségek kezelésének irányítási struktúrájába történő bevonásának megfelelően kell történnie;
• (iv) prudenciálisan szabályozott gazdálkodó egység esetében a gazdálkodó egység birtokában lévő szabályozási engedélyeknek vagy jóváhagyásoknak az értékpapírosított kitettségekhez hasonló kitettségek kezelése vonatkozásában relevánsnak kell lenniük.

A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha az alábbiak valamelyike érvényes:

• (a) a gazdálkodó egység vagy a konszolidált csoport üzleti tevékenysége, amelyhez a gazdálkodó egység számviteli vagy prudenciális célból tartozik, legalább öt évig magában foglalta az értékpapírosítottakhoz hasonló kitettségek kezelését;
• (b) amennyiben az a) pontban említett követelmény nem teljesül, a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha megfelel az alábbi követelményeknek:
• (i) a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó vezetőtestületének minimum két tagja legalább ötéves releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik az értékpapírosítottakhoz hasonló kitettségek kezelése terén;
• (ii) a vezetőtestület tagjain kívüli vezető tisztviselők, akik felelősek a gazdálkodó egység értékpapírosítottakhoz hasonló kitettségek kezeléséért, megfelelő szakmai – legalább öt év – tapasztalattal rendelkeznek az értékpapírosítottakhoz hasonló kitettségek kezelése terén, személyes szinten;
• (iii) a gazdálkodó egység hitelkezelési funkcióját kezeléstámogató biztosítja az a) pontnak megfelelően.

A szakmai tapasztalati évek számának bemutatása érdekében a vonatkozó szakértelemnek kellő részletességgel és a vonatkozó titoktartási követelményeknek megfelelően kell nyilvánosságra kerülnie, hogy a befektetők az (EU) 2017/2402 rendelet 5. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettségeiket teljesíthessék.

Hasonló jellegű kitettségek

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában a „hasonló jellegű kitettségek” fogalmát a fenti 22. bekezdésben szereplő magyarázat szerint kell értelmezni.

Megfelelően dokumentált szabályzatok, eljárások és kockázatkezelési kontrollintézkedések

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (8) bekezdésének alkalmazásában a hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó szabályzatai, eljárásai és kockázatkezelési kontrollintézkedései a kitettségek kezelése terén akkor tekintendők megfelelően dokumentáltnak, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

• (a) A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó egy olyan gazdálkodó egység, amely az Unióban prudenciális és tőkeszabályozás és - felügyelet hatálya alá tartozik, és az ilyen szabályozási engedélyek vagy jóváhagyások a kezelés szempontjából lényegesek;
• (b) A hitelkezeléssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtó olyan gazdálkodó egység, amely nem tartozik az Unióban a prudenciális és tőkeszabályozás és - felügyelet hatálya alá, és bizonyíték van a jól dokumentált és megfelelő politikák és kockázatkezelési ellenőrzések meglétére, amely magában foglalja a jó piaci gyakorlatok betartásának és a jelentéstételi képességeinek bizonyítását. A bizonyítékot megfelelő harmadik fél által végzett felülvizsgálattal kell alátámasztani, például egy hitelminősítő intézet vagy külső ellenőr által. 5.7 Az adós késedelmes teljesítésével vagy nemteljesítésével kapcsolatos jogorvoslatok és fellépések (21. cikk (9) bekezdése)

Egyértelmű és következetes fogalmak

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (9) bekezdésének alkalmazásában az „egyértelmű és következetes fogalommeghatározás” és az „egyértelmű meghatározás” alatt értendő, hogy a befektetők munkájának megkönnyítése érdekében ugyanazokat a pontos fogalmakat kell alkalmazni a ügyleti dokumentáció egészében.

5.8 A befektetők különböző osztályai közötti konfliktusok kezelése (21. cikk (10) bekezdése)

A befektetők különböző osztályai közötti konfliktusok megfelelő időben történő kezelését elősegítő egyértelmű rendelkezések

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában a ügyleti dokumentáció azon rendelkezései, amelyek „elősegítik a különböző befektetői osztályok közötti konfliktusok időben történő megoldását”, az alábbiakra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket:

• (a) az ülések összehívására vagy a konferenciahívások megszervezésére szolgáló módszer;
• (b) a találkozó vagy konferenciahívás létrehozásának maximális időtartama;
• (c) a szükséges határozatképesség;
• (d) a szavazatok alsó küszöbértéke egy ilyen határozat érvényesítéséhez, egyértelműen megkülönböztetve az egyes döntési típusok alsó küszöbértékeit;
• (e) adott esetben helyszín biztosítása az ülésekhez az unión belül.

Az (EU) 2017/2402 rendelet 21. cikke (10) bekezdésének alkalmazásában, amennyiben az alkalmazandó joghatóságban kötelező jogszabályi rendelkezések léteznek, amelyek meghatározzák, hogyan kell megoldani a befektetők közötti konfliktusokat, az ügyleti dokumentáció hivatkozhat ezekre a rendelkezésekre.