9.2 Önálló gondolkodás

A 79. pontban említett önálló gondolkodás értékelése során az intézménynek értékelnie kell, hogy a vezető testület:

• a. összes tagja rendelkezik - e a szükséges magatartási készségekkel, ideértve:
• i. a bátorságot, a meggyőződést és a vezető testület többi tagja által javasolt döntések eredményes értékeléséhez és megkérdőjelezéséhez szükséges erőt;
• ii. a képességet arra, hogy az irányítási feladatot ellátó vezető testület tagjainak kérdéseket tegyen fel; és
• iii. a képességet arra, hogy ellenálljon a „csordaszellemben való gondolkodásnak”;
• b. egyes tagjaira jellemző - e olyan mértékű összeférhetetlenség, amely a tagot korlátozza feladatainak független és tárgyilagos ellátásában.

A tag 82. pont a) alpontjában említett magatartási készségeinek értékelése során tanácsos figyelembe venni a tag múltbeli és aktuális, különösen az intézményen belül tanúsított viselkedését.

A 82. bekezdés b) pontjában említett összeférhetetlenség értékelése során az intézménynek saját összeférhetetlenségi szabályzata alapján kell azonosítania a tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségeket¹⁴ , és értékelnie kell ezek lényegességét. Figyelembe kell venni legalább az alábbi, tényleges vagy lehetséges összeférhetetlenségre okot adó helyzeteket:

• a. gazdasági érdekek (pl. részvény, egyéb tulajdonjogok és tagságok, kereskedelmi ügyfelekben fennálló részesedések vagy gazdasági érdekek, szellemi tulajdonjogok, az intézmény által a vezető testület tagjainak tulajdonában álló társaságoknak nyújtott hitelek);
• b. az intézményben minősített részesedéssel rendelkező tulajdonosokhoz fűződő személyes vagy szakmai kapcsolat;
• c. az intézmény munkatársaival vagy a prudenciális konszolidáció körébe tartozó szervezetekkel fennálló személyes vagy szakmai kapcsolat (pl. szoros családi kötelékek);
• d. egyéb munkaviszonyok vagy a közelmúltban (pl. a megelőző öt évben) fennálló munkaviszonyok;
• e. fontos külső érdekelt felekkel fennálló személyes vagy szakmai kapcsolat (pl. a lényeges beszállítókhoz, tanácsadókhoz vagy egyéb szolgáltatókhoz fűződő kapcsolat);
• f. összeférhetetlen testületben fennálló tagság vagy ilyen testület, szervezet tulajdonjoga;
• g. politikai befolyás vagy politikai kapcsolatok.

¹⁴ A személyzeti összeférhetetlenségi politika tekintetében lásd a belső irányításról szóló EBA - iránymutatásokat.

A vezető testületnek megfelelően kommunikálnia kell, meg kell tárgyalnia és dokumentálnia kell a saját szintjén fennálló összes tényleges és lehetséges összeférhetetlenséget, ezekről határozatot kell hoznia, és ezeket érdemben kell kezelnie (pl. a szükséges enyhítő intézkedések meghozatalával). A vezető testület tagjának tartózkodnia kell a szavazástól azokban az ügyekben, amelyekre nézve összeférhetetlensége fennáll.¹⁵

¹⁵ A személyzeti összeférhetetlenségi politika tekintetében lásd a belső irányításról szóló EBA - iránymutatásokat.

Az intézménynek tájékoztatnia kell az illetékes hatóságokat, ha olyan összeférhetetlenséget fedez fel, amely a vezető testület tagjának önálló gondolkodását befolyásolhatja, és ezzel együtt tájékoztatást kell adnia a hozott enyhítő intézkedésekről is.

Nem tekintendő önmagában a vezető testületi tag önálló gondolkodását befolyásoló tényezőnek az, ha a tag valamely intézmény részvényese, tulajdonosa vagy tagja, kapcsolt társaságok vagy kapcsolt szervezetek tagja, a konszolidációs körön belüli intézménynél vagy szervezetnél számlát vezet, hitelt vett fel vagy annak a szolgáltatásait igénybe veszi.¹⁶

¹⁶ Kérjük, tanulmányozza a belső irányításról szóló EBA - iránymutatások 114. bekezdését.