2. iránymutatás: A betétbiztosítási rendszerek stressztesztjeinek módszertana

2.1 Az átfogó megközelítés érdekében a stressztesztek programját egy középtávú időhorizontra vonatkozóan kell kidolgozni. A stressztesztek részét képező egyes tevékenységeket több kulcsfontosságú szakaszban kell végrehajtani, a 2. iránymutatásban foglaltaknak megfelelően.

2.2 A 2014/49/EU irányelv 4. cikke (11) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés biztosítása érdekében a kijelölt hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a betétbiztosítási rendszerek a stressztesztekhez szükséges információkat csak ezeknek a teszteknek az elvégzéséhez szerezzék be és használják fel, és az információkat a tesztek elvégzéséhez szükséges időtartamon túl ne őrizzék meg. Az irányelv 4. cikke (9) bekezdésének való megfelelés biztosítása érdekében, különösen, ha a teszt a betétesek számláihoz kapcsolódó adatok feldolgozását is igényli, a kijelölt hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a betétbiztosítási rendszerek biztosítsák az adatok bizalmas kezelését, a betétesek számláihoz kapcsolódó adatok feldolgozását a 95/46/EK irányelvvel⁴ összhangban végezzék, és biztosítsák azok teljes körű védelmét, ideértve adott esetben az anonimizáló módszerek alkalmazását.

A stressztesztek programjának kidolgozása

2.3 A betétbiztosítási rendszereknek egy olyan, 3 évnél nem hosszabb időszakra szóló stressztesztelési programot kell kidolgozniuk, amelynek tevékenységei a 3. iránymutatásban meghatározott összes alapvető tesztet lefedik. Egy stressztesztelési ciklus mindenesetre akkor fejeződik be, amikor az összes alapvető tesztet legalább egyszer elvégezték (az iránymutatások végrehajtása vagy az utolsó ciklus elfogadása óta).

2.4 A programba n rögzíteni kell a programban szereplő tevékenységek becsült időigényét, és meg kell határozni az egyes tevékenységek tervezett hatókörét a formátumot és a feltételezéseket illetően. A program egy vagy több stressztesztelési ciklust foglalhat magában.

2.5 A programot rendszeresen aktualizálni kell, figyelembe véve a korábbi stressztesztek eredményeit (pl. ha az eredmények részletesebb vizsgálat szükségességét jelzik), a betétbiztosítási rendszerek tényleges beavatkozásait és a szabályozás változásait (pl. a kár talanítási határidők rövidítését).

2.6 Ha a stressztesztelési ciklus során tényleges beavatkozásra került sor, ami lehetővé tette a betétbiztosítási rendszer számára a programban tesztelni kívánt egyes vagy valamennyi alapvető teszttel és/vagy a programban használt mutatókkal kapcsolatos stressztűrő képességének értékelését, a rendszernek mérlegelnie kell a program oly módon történő módosítását, hogy az eredetileg tervezett tesztet a valós életen alapuló teszt helyettesítse. Ilyen esetben az alábbiakban ismertetett valamennyi kulcsfontosságú szakasz végrehajtása helyett a betétbiztosítási rendszer a beszámolási és korrekciós intézkedési szakaszokra összpontosíthat.

A stresszteszt kulcsfontosságú szakaszai

2.7 A betétbiztosítási rendszereknek a stresszteszt tevékenységeinek elvégzése során az alábbi szakaszokat kell megvalósítaniuk.

Tervezési szakasz

2.8 A betétbiztosítási rendszereknek irányító csoportot vagy irányító tisztségviselőt (a továbbiakban: irányító csoport) kell kinevezniük saját belső személyzetük tagjaiból a stresszteszt tevékenységeinek elvégzésével kapcsolatos különböző feladatok megtervezésének és koordinálásának irányítására. E célból a belső személyzet a betétbiztosítási rendszer alkalmazásában álló vagy általa alvállalkozóként foglalkoztatott munkatársakat, valamint a betétbiztosítási rendszernek a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv és a BRRD szerinti feladataival megbízott másik állami hatóság munkatársait jelenti. A stressztesztek különböző szakaszaiba külső résztvevők és megfigyelők is bevo nhatók, anélkül, hogy az irányító csoport részét alkotnák. A felső vezetésnek biztosítania kell, hogy az irányító csoport megkapjon minden szükséges információt, és munkáját a betétbiztosítási rendszer többi munkatársa teljes mértékben támogassa.

2.9 Az egyes tevékenységek előtt az irányító csoportnak meg kell határoznia a teszt kivitelezésének időigényét és az érintett belső és/vagy külső résztvevőket és megfigyelőket.

2.10 A stressztesztelési program alapján az irányító csoport részletesebben meghatározza a teszt tárgyát, a formátumokat, a mérendő mutatókat és a teszt alapjául szolgáló feltételezéseket (pl. a betétbiztosítási rendszer beavatkozásának finanszírozására fordítandó összeg, a felszámolás során teljesítendő kifizetések szintje, vagy az egységes ügyfélnéz eti fájlok minőség - ellenőrzése által lefedendő hitelintézetek köre).

2.11 A betétbiztosítási rendszer felhasználhatja a korábbi beavatkozások feltételezéseit, és értékelheti rendszereinek teljesítményét. Szimulálhatja azt is, hogy a fennálló körülmények között hasonló helyzetben hogyan viselkedne a rendszere.

2.12 A betétbiztosítási rendszernek biztosítania kell a teszthez szükséges erőforrásokat, így támogató munkatársakat, költségvetést és infrastruktúrát. A teszt kidolgozása során ezeknek a forrásoknak a megfelelő ségét folyamatosan felül kell vizsgálni.

2.13 A betétbiztosítási rendszereknek lépéseket kell tenniük az objektivitás biztosítására a stressztesztre vonatkozó feltételezések meghatározása, a stresszteszt lebonyolítása és az elfogulatlan következtetések levonása során. A betétbiztosítási rendszereket felkérik, hogy a jelentéstételi sablonon számoljanak be ezekről a lépésekről. A betétbiztosítási rendszernek dokumentálnia kell ezeket a lépéseket, és gondoskodnia kell arról, hogy a tárgyilagosság követelménye a tes zt minden résztvevőjére és megfigyelőjére, annak minden szakaszában vonatkozzon. E lépések részeként a betétbiztosítási rendszereknek egyértelműen el kell különíteniük az irányító csoportot és azokat a betétbiztosítási rendszeren belüli egyéb résztvevőket és megfigyelőket, akik szintén részt vesznek a stressztesztben. A betétbiztosítási rendszereknek be kell számolniuk azokról az elemekről is, amelyeket a betétbiztosítási rendszerek figyelembe vettek e lépések megtétele során, így például a betétbiztosítási rendszer sajátos felépítéséről/irányításáról, a költségekről, az összeférhetetlenségekről, a hozzáadott értékről, a szakmai titoktartásra és a betétbiztosítási rendszerek felügyeletére vonatkozó nemzeti rendelkezésekről.

2.14 Az említett lépések keretében küls ő megfigyelők bevonása is biztosítható. Megfigyelők lehetnek a nem a betétbiztosítási rendszert működtető kijelölt hatóságok, más állami hatóságok, tanácsadó cégek vagy más betétbiztosítási rendszerek. A megfigyelők feladata a folyamat objektív módon törté nő lebonyolításának ellenőrzése és kétség esetén aggodalmaik jelzése az irányító csoport felé. A megfigyelőknek hozzá kell férniük a folyamat valamennyi szakaszára vonatkozó megfelelő információkhoz. Az ennek során megosztott információkra szigorú szakmai titoktartási kötelezettségnek kell vonatkoznia. Az elkülönítésre vagy megfigyelők bevonására vonatkozó követelményt az egységes ügyfélnézeti fájlok tesztelése tekintetében teljesítettnek kell tekinteni.

2.15 Az irányító csoportnak fel kell vennie a kapcsolatot a teszt különböző szakaszaiba bevont belső és külső résztvevőkkel és megfigyelőkkel, és biztosítania kell, hogy mindenki kölcsönösen tisztában legyen a tevékenység során elvárt szerepekkel.

Kivitelezési szakasz

2.16 A tevékenység kivitelezése során az irányító csoport bekéri és összegyűjti a résztvevőktől és megfigyelőktől azokat az információkat, amelyek a betétbiztosítási rendszer 3. és 4. iránymutatásban leírt tesztelési területekre és mutatókra vonatkozó teljesítményének értékeléséhez szükségesek.

2.17 A tevékenységek többféle formában lebonyolíthatók: tartalmazhatnak élő szerepjátékot, ahol a belső és külső résztvevők szimulálják, milyen döntéseket és intézkedéseket hoznának egy adott – a 3. iránymutatásban meghatározott – alapvető teszt esetén, vagy hát térirodai adatcserét (pl. ahol az irányító csoport egységes ügyfélnézeti fájlokat kér az intézménytől, és meghatározza az adatok pontosságát). A betétbiztosítási rendszereknek a jelentéstételi sablonban az egyes tevékenységekhez választott formátumtípusról a következő kategóriák segítségével kell jelentést tenniük:

• • dokumentumalapú vizsgálatok, amelyek magukban foglalják a meglévő eljárások és intézkedések (minőségi) felülvizsgálatát, például egy (fiktív) kifizetési esemény folyamatainak felvázolása és az elejétől a végéig való végigjárása révén, számos terület értékelése céljából;
• • helyszíni ellenőrzések, például a betétbiztosítási rendszerek vagy szolgáltatóik által az egységes ügyfélnézeti fájlok minőségének értékelése céljából a hitelin tézeteknél tett látogatások. Ezeket a látogatásokat az alkalmazandó nemzeti keretrendszerben lehet biztosítani és meghatározni;
• • szimulációk, például egy bizonyos alapvető teszt végponttól végpontig tartó szimulációja, vagy a folyamat egyes részeinek szimulációja, például egy fizetési megbízási fájl továbbítása a székhely szerinti betétbiztosítási rendszertől a fogadó betétbiztosítási rendszerhez vagy egy előzetes finanszírozási összeg átutalása, továbbá egy hitelkeret lehívása;
• • a stressztesztelési ciklus so rán előfordult valós esetek, amelyek lehetővé tették a betétbiztosítási rendszerek ezen iránymutatásokban foglalt képességeinek értékelését; és
• • egyéb típusú tevékenységek – ez a kategória csak akkor használható, ha a tevékenység nem illeszkedik a fenti kategóriák egyikébe sem; e tevékenységtípusokat a betétbiztosítási rendszernek a jelentéstételkor ki kell fejtenie.

2.18 A kivitelezési szakaszban a résztvevőknek, amelyeket meg kell különböztetni az irányító csoporttól, azokat a hatóságokat, szervezeteket, sőt, belső részlegeket (köztük akár a betétbiztosítási rendszer belső részlegeit is) kell képviselniük, amelyeknek egy valós helyzetben meg kellene hozniuk a szükséges intézkedéseket és döntéseket, illetve biztosítaniuk kellene a szükséges információkat. Ezek kö zött lehetnek belső résztvevők (például a betétbiztosítási rendszeren belül a finanszírozási kérdésekért felelős részleg) és külső résztvevők (például azok a szanálási hatóságok, amelyek a betétbiztosítási rendszerrel történő konzultációt követően meghatár oznák a rendszer szanáláshoz való hozzájárulását).

Beszámolási és korrekciós intézkedési szakasz

2.19 Az irányító csoport a teszt eredményeit azzal a céllal dolgozza fel és értelmezi, hogy tárgyilagosan értékelje a betétbiztosítási rendszer stressztűrő képesség ét a jogszabály szerinti feladatainak megvalósítása során.

2.20 Az irányító csoportnak az eredményeket időről időre egységesen, egy standard mintát, például a Betétbiztosítók Európai Fóruma által kidolgozott mintát használva kell rögzítenie. A betétbiztosítási rendszereknek legalább évente be kell számolniuk a kijelölt hatóságoknak a stressztesztek eredményeiről.

2.21 A stresszteszteknek egy folyamatos tökéletesítési folyamat részét kell képezniük. Ennek megfelelően, ha a stresszteszt során a betétbiztosítási rendsze r hiányosságaira derül fény, a betétbiztosítási rendszernek korrekciós intézkedéseket kell tennie. Ha az azonosított hiányosság valamely hitelintézethez kapcsolható, mint például az egységes ügyfélnézeti fájlok minőségét érintő hiba esetén, a betétbiztosít ási rendszernek szükség esetén az adott intézet felügyeletét ellátó illetékes hatóságon keresztül kell korrekciós intézkedéseket kezdeményeznie. A betétbiztosítási rendszernek az ezt követő tesztek során vizsgálnia kell, hogy a hiányosságot orvosolták-e.

E gyüttműködés a megfelelő igazgatási hatóságokkal

2.22 A betétbiztosítási rendszerek a stressztesztek tervezése és megvalósítása során teljeskörűen tájékoztatják a kijelölt hatóságokat, kivéve, ha a betétbiztosítási rendszer maga a kijelölt hatóság. Ebből a célból a betétbiztosítási rendszereknek az elkészítését követő 3 hónapon belül be kell nyújtaniuk stressztesztelési programjukat a kijelölt hatóságoknak. Ez az információmegosztás konstruktív párbeszédet indíthat el, és a program finomításához vezethet. A kijelölt hatóságoknak a betétbiztosítási rendszer által kidolgozott program kézhezvételétől számított 6 hónapon belül be kell nyújtaniuk észrevételeiket. Bármilyen lényeges frissítést haladéktalanul jelenteni kell a kijelölt hatóságok felé. 2.23 Ezt követően az egy es tevékenységek tervezésekor tájékoztatniuk kell a kijelölt hatóságokat a teszt hatóköréről a részt vevő hitelintézetek, a tesztformátumok, a feltételezések és minden egyéb releváns információ tekintetében.

2.24 Ezen felül a 3. iránymutatásban meghatározott al apvető teszt elvégzését megelőzően a betétbiztosítási rendszereknek tájékoztatniuk kell azokat az állami hatóságokat is, amelyek a tesztelni kívánt jogszabály szerinti funkciót illetően szerepet kapnának. Egy kártalanítási forgatókönyv tesztelése esetén legalább a 2014/49/EU irányelv 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően meghatározott „érintett közigazgatási hatóságot” és az ugyanazon irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 17. pontjában említett illetékes hatóságot tájékoztatni kell. Szanálási forgatókönyv tesztelése esetén tájékoztatni kell az illetékes és a szanálási hatóságokat.

2.25 A betétbiztosítási rendszereknek ki kell kérniük e hatóságok véleményét a teszt alapjául szolgáló feltételezésekről, és fel kell kínálniuk számukra a részvétel lehetőségét a kivitelez ési szakaszban. Ha a betétbiztosítási rendszer és a kijelölt hatóság nem egyezik, a részvétel vagy konzultáció szervezése történhet a kijelölt hatóságon keresztül.

2.26 Az illetékes és a szanálási hatóságoknak közvetlenül vagy a kijelölt hatóságokon keresztül e gyütt kell működniük a betétbiztosítási rendszerekkel a forgatókönyvek meghatározásában és a tesztek kivitelezésében.

2.27 A betétbiztosítási rendszereknek a stressztesztek eredményeit az 1. mellékletben található jelentéstételi sablon formájában meg kell osztaniuk a kijelölt hatóságokkal. A stressztesztek eredményét – a jelentéstételi sablon formájában vagy más formában – kérésre és az alkalmazandó titoktartási rendelkezéseket is figyelembe véve meg kell osztaniuk az érintett hatóságokkal⁵ .

⁴ Az irányelvet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet váltotta fel.

⁵ Ideértve (korlátozás nélkül) a szanálási hatóságokat vagy az illetékes nemzeti hatóságokat.

1. Áttekintés

1.1 Hivatkozások

1.2 Azonosított követelmények

1.3 Kapcsolódó szabványok

2. Azonosított követelmények

3. Kapcsolódó szabványok

• EBA - Published by the European Banking Authority at https://www.eba.europa.eu/