4.1 Általános rendelkezések

Az intézmények az IRRBB-t kezeljék fontos kockázatként, és azt kockázatkezelési és belső tőkeértékelési folyamataikban minden esetben kifejezetten és átfogóan értékeljék.

Az intézmények határozzák meg IRRBB- kitettségeiket, és gondoskodjanak azok megfelelő méréséről, nyomon követéséről és ellenőrzéséről. Az intézményeknek kezelniük kell az IRRBB - kitettségeikből eredő kockázatokat, és szükség esetén csökkenteniük kell azokat a kockázatokat, amelyek mind a gazdasági értéküket, mind a nettó kamatbevétel mutatóit és a piaci érték változásait befolyásolják.

• (ii) CSRBB

Az intézményeknek kockázatkezelési folyamataik és belső tőkeértékelési folyamataik során kifejezetten és átfogóan értékelniük és nyomon kell követniük a CSRBB-t.

Az intézményeknek azonosítaniuk kell a CSRBB - kitettségeiket, és biztosítaniuk kell a zok megfelelő értékelését, nyomon követését és ellenőrzését mind a gazdasági érték, mind a nettó kamatbevétel és a piaci érték változásait tekintve.

• (iii) Nettó kamatbevétel plusz a piaci érték változásai

Ezen iránymutatások alkalmazásában a kamatbevételek és -r áfordítások alapján kell meghatározni azt a nettó kamatbevételt, amelyre a kamatláb - vagy hitelkockázatifelár-mozgások hatását kiszámítják. E célból az intézményeknek figyelembe kell venniük az instrumentumok piaci értékének változásait is – a számviteli k ezeléstől (valós érték/nGAAP) függően – vagy az eredménykimutatásban, vagy közvetlenül a saját tőkében (pl. egyéb átfogó jövedelmen keresztül). Az intézményeknek figyelembe kell venniük rövid és középtávon az eredmény és a tőke kamatláb - vagy hitelkockázatifelár- mozgásokból eredő növekedését vagy csökkenését.

A nettó kamatbevétel változásának a sokk- vagy stresszforgatókönyv szerint várható nettó kamatbevétel és az alapforgatókönyv szerinti várható nettó kamatbevétel különbözetének kell lennie.⁵ Az instrumentumok piaci értékének változása (valós érték/nGAAP) a sokk- vagy stresszforgatókönyv szerint várható piaci érték és az alapforgatókönyv szerint várható piaci érték közötti különbség az értékelt időhorizont végén .

4.1.2 Egyéb szempontok, arányosság

⁵ Az EVE szem pontjából a saját tőke gazdasági értéke változásának a saját tőke sokk - vagy stresszforgatókönyv szerinti várható gazdasági értéke és az alapforgatókönyv szerint a saját tőke várható gazdasági értéke közötti különbségnek kell lennie.

Az iránymutatások végrehajtása során az intézményeknek arányos módon kell azonosítaniuk az IRRBB-vel és a CSRBB- vel szembeni meglévő és jövőbeli kitettségeiket, a nem kereskedési könyvi pozícióik szintjétől, összetettségétől és kockázatosságától függően, figy elembe véve üzleti modelljüket, stratégiáikat és azt az üzleti környezetet, amelyben működnek vagy működni kívánnak.

Az IRRBB-nek és a CSRBB- nek való meglévő és jövőbeli kitettségük értékelése alapján az intézményeknek figyelembe kell venniük az iránymutat ások 4.1. szakaszában, valamint az IRRBB- vel (4.2.2. szakasz), az IRRBB és a CSRBB irányítási stratégiájával (4.2.3. és 4.5.2. szakasz), az IMS által végzett IRRBB-méréssel (4.3. szakasz) és a CSRBB nyomon követésével (4.6. szakasz) kapcsolatos tőkeazonosításról, számításról és allokációról szóló szakaszokban meghatározott elemeket és elvárásokat, és azokat az IRRBB -vel és a CSRBB-vel szembeni meglévő és jövőbeli kitettségekkel arányos módon kell végrehajtaniuk.

Az IRRBB-nek és a CSRBB-nek való jelenlegi és jövőbeli kitettség mellett az iránymutatások végrehajtásakor az intézményeknek figyelembe kell venniük a fejlettség általános szintjét és a kockázatkezelés belső megközelítéseit is annak biztosítása érdekében, hogy az IRRBB és a CSRBB kezelésére szolgáló módszereik, eljárásaik és rendszereik összhangban legyenek a kockázatkezelésre vonatkozó általános megközelítésükkel, valamint az egyéb kockázatok kezelése céljából alkalmazott egyedi megközelítéseikkel, folyamataikkal és rendszereikkel.