4. Iránymutatások a nem kereskedési könyvi tevékenységekből eredő kamatlábkockázat kezeléséről és a hitelfelár- kockázat értékeléséről és nyomon követéséről

4.1.1 IRRBB és CSRBB

• (i) IRRBB

4.2.1 Az IRRBB hatóköre

4.3.1 Az IRRBB mérésének általános megközelítése

117. A 2013/36/EU irányelv 84. cikkének 3. bekezdése felhatalmazza az illetékes hatóságokat arra, hogy előírják az intézmények számára a CRD 84. cikkének 1. bekezdésében említett sztenderd módszer alkalmazását, „ ha az intézmény által az említett bekezdésben említett kockázatok értékelése céljából bevezetett belső rendszerek nem kielégítőek ”.

118. Ezen iránymutatásokkal összhangban lévő kiel égítő belső rendszereket kell bevezetni, figyelembe véve az arányosság elvét.

119. Specifikusan , a belső rendszereket legalább a következő esetekben kell nem kielégítőnek tekinteni:

• (a) Az IMS- t a CRD 84. cikke (3) bekezdésének alkalmazásában nem megfelelőnek kell tekinteni, ha az illetékes hatóságok eseti alapon úgy értékelik, hogy a z alkalmazott módszerek nem fedik le a kamatlábkockázat valamennyi lényeges összetevőjét (réskockázat, báziskockázat, opciós kockázat), és/vagy a mérőszámok nem fedik le megbízható módon a bank nem kereskedési könyvének jelentős eszközeire, kötelezettségeire és mérlegen kívüli instrumentumaira (pl. NMD, hitelek, opciók) vonatkozó kockázatok valamennyi lényeges dimenzióját.

Az I. melléklet az IRRBB mérésére szolgáló módszerek nem korlátozó jellegű felsorolását adja , feltüntetve azok korlátait.

A nnak biztosítása érdekében, hogy a kamatlábkockázat lényeges szempontjait megfelelően figyelembe vegyék az IRRBB-nek való kitettségük mérése során az intézmények nem korlátozódnak az I. mellékletben felsorolt módszerekre.

• (b) Az IMS- t nem megfelelőnek kell tekinteni, ha azt nem kalibrálják, utótesztelik és minden releváns paraméter tekintetében nem vizsgálják megfelelő gyakorisággal, és ha azt megfelelő irányítás és az üzleti modellben és az intézmény tevékenységeiben rejlő IRRBB jellegét, nagyságrendjét és összetettségét figyelembe vevő dokumentáció nem támasztja alá. ,.

Az intézményeknek meg kell felelniük ezen iránymutatások 71 – 79 bekezdésének, különös tekintettel a felülvizsgálatra és a validálásra (megfelelő gyakorisággal, beleértve az utótesztelést is), az irányítás ra , a kockázati politiká kra és az ellenőrzések re.

4.5.1 A CSRBB hatóköre

120. A CSRBB két elem komb inációját foglalja magában:

• (a) A „piaci hitelkockázati felár” vagy a „hitelkockázat piaci ára” (elkülönítve az idioszinkratikus hitelkockázati felártól) változásai,⁸ amelyek a piaci szereplők által egy adott hitelminőségre előírt hitelkockázati prémiumot jelentik;⁹
• (b) A „piaci likviditási felár” változásai, amelyek azt a likviditási prémiumot jelentik, amely a piac érdeklődését fejezi ki a befektetések iránt, valamint az ügylet kötés i szándékkal rendelkező vevők és eladók jelenlétét;

121. A CSRBB nem tartalmazza a hi telminőség nek az adott megfigyelési időszak alattiváltozásának hatását (azaz egy adott partner vagy eszköz leminősítése/felminősítése, amely átminősítési kockázatnak minősül). Különösen az intézmény hitelminőségének romlása nem gyakorolhat pozitív hatást a hitelfelár-kockázati mértékre. A CSRBB értékelésekor az intézményeknek kerülniük kell az átfedéseket a hitelértékelési korrekciós kockázatkezelési keretrendszerrel.

122. A CSRBB nem foglalja magában a nemteljesítő kitettségeket.

123. A hitelkockázati prémiumok és a likviditási prémiumok változásainak értékelésekor az intézmények figyelembe vehetik a devizaspecifikus dimenziókat (azaz EUR, USD stb.) a piaci hitelkockázati felár és a piaci likviditási felár releváns dimenziójaként.

124. Az in tézmények nem zárhatják ki előzetesen a banki könyvben szereplő instrumentumokat a CSRBB hatálya alól, beleértve az eszközöket, kötelezettségeket, derivatívákat és egyéb mérlegen kívüli tételeket, például a hitelnyújtási kötelezettségvállalásokat, függetle nül azok számviteli kezelésétől. Az instrumentumoknak a vonatkozó körből való esetleges kizárását a hitelfelár-kockázattal szembeni érzékenység hiánya esetén kell végrehajtani , és azt megfelelően dokumentálni és indokolni kell. Az intézmények semmilyen ese tben sem zárhatják ki a valós értéken elszámolt eszközöket.

125. A 12. bekezdés sérelme nélkül, az 575/2013/EU rendelet 94. cikkének 1. bekezdésében meghatározott kis méretű kereskedési könyvi tevékenységet is figyelembe kell venni, kivéve, ha a hitelkockázati felárkockázatot egy másik kockázati mérőszám tartalmazza.

4.5.2 A CSRBB irányítása és stratégiája

126. Az intézmény CSRBB-stratégiájának – beleértve a CSRBB-re vonatkozó kockázatvállalási hajlandóságot is – az átfogó stratégia részét kell képeznie, különös tekintette l a stratégiai célkitűzésekre és a kockázati célkitűzésekre, amelyeket a vezető testületnek a 2013/36/EU irányelv 88. cikke (1) bekezdése (2) albekezdésének a) pontjában foglaltak szerint jóvá kell hagynia. 127. Az intézmény CSRBB iránti kockázatvállalási hajlandóságát az ingadozó hitelkockázati felárak által a különböző CSRBB - mérőszámokra gyakorolt hatásban kell kifejezni. A CSRBB -nek jelentős mértékben kitett intézményeknek ezt megfelelően tükrözniük kell kockázatvállalási hajlandóságukban.

128. Az intézményeknek b iztosítaniuk kell a CSRBB azonosítására, mérésére és nyomon követésére szolgáló eljárások meglétét , amikor új termékeket vagy tevékenységeket javasolnak. Gondoskodniuk kell arról, hogy ezen új termékek és tevékenységek esetében mindenki világosan átlássa a CSRBB jellemzőit.

129. A konszolidáló intézményeknek biztosítaniuk kell, hogy a CSRBB irányítására vonatkozó belső irányítási rendszerek és folyamatok egységesek és megfelelően integráltak legyenek konszolidált és szubkonszolidált alapon.

4.5.3 A CSRBB-vel kapcsolat os kockázatértékelési keret és felelősségi körök

130. Tekintettel a 2013/36/EU irányelv 74. és 88. cikke szerinti belső irányítási rendszerekre, az intézményeknek a CSRBB- vel kapcsolatban biztosítaniuk kell a következőket:

• (a) A CSRBB irányítási keretrendszerének és az intézmény kockázatvállalási keretének felügyeletéért a kockázatok megfelelő kezelése érdekében a vezető testületük visel i a végső felelősséget . A vezető testület azonban a 132. bekezdésben részletesebben meghatároz ott feltételek mellett átruházhatja a CSRBB felügyeletét és irányítását a felső vezetésre, szakértő személyekre vagy az eszköz-forrás bizottságra.
• (b) Rendelkezzenek a CSRBB irányítási keretrendszerével, amely egyértelmű felelősségi köröket határoz meg, és amely szakpolitikákból, folyamatokból és belső kontrollokból áll, beleértve a keret hatékonyságának rendszeres független felülvizsgálatát és értékelését.
• (c) A CSRBB értékeléséhez említett rendszerek, eljárások és mechanizmusok átfogóak és arányosak az üzleti mod ellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, valamint az intézmény tevékenységeivel.

131. A vezető testületnek vagy megbízottjainak különösen a következőkért kell felelősnek lenniük:

• (a) A CSRBB-kitettség jellegének és szintjének megért ése. A vezető testületnek biztosítania kell, hogy egyértelmű iránymutatás álljon rendelkezésre a CSRBB kockázatvállalási hajlandóságáról az intézmény üzleti stratégiái tekintetében.
• (b) Annak megállapítása, hogy a jóváhagyott stratégiákkal és szakpolitikákkal összhangban lévő intézkedéseket hoznak a CSRBB értékelésére és nyomon követésére. E tekintetben a vezető testület vagy annak megbízottja felel az alábbiak megállapításáért:
• i. A CSRBB nyomon követésére, a pozíciók értékelésére és a teljesítmény értékelésére s zolgáló rendszerek és standardok, beleértve a sokkok, paraméterek és stresszforgatókönyvek, valamint az intézmény CSRBB -elemzésének alapjául szolgáló fő feltevések frissítésére szolgáló eljárásokat;
• ii. A CSRBB-vel kapcsolatos átfogó jelentéstételi és felülviz sgálati folyamat; és
• iii. Hatékony belső kontrollok és vezetői információs rendszerek (MIS -ek).
• (c) A CSRBB- vel kapcsolatos jelentős kockázatvállalás ok jóváhagyása a végrehajtás előtt. A kockázatnak a kereskedési és a nem kereskedési könyv közötti belső átvezetéséh ez kapcsolódó pozíciók legyenek megfelelően dokumentáltak.
• (d) A CSRBB- vel kapcsolatos irányítási politikák és eljárások jóváhagyásának, végrehajtásának és felülvizsgálatának felügyelete. Az intézmény CSRBB-kitettségének szintjét és változásait rendszeresen kö zölni kell a vezető testülettel.
• (e) Annak biztosítása, hogy a CSRBB mérési módszereinek validálása és a kapcsolódó modellkockázat értékelése beépüljön egy hivatalos szakpolitikai folyamatba, amelyet a vezető testületnek vagy megbízottjainak felül kell vizsgál niuk és jóvá kell hagyniuk.
• (f) A CSRBB nyomon követésében és ellenőrzésében részt vevő küldöttek tevékenységének megértése és értékelése a vezető testület által jóváhagyott politikákkal összhangban, időszerű és kellően részletes információk rendszeres felülvi zsgálata alapján.
• (g) Az intézmény CSRBB- stratégiái következményeinek és a piaci, likviditási, hitel - és működési kockázatokkal való esetleges kapcsolatának megértése anélkül, hogy megkövetelnék, hogy a vezető testület valamennyi tagja szakértő legyen a terüle ten. Néhány tag rendelkezzen elegendő technikai ismerettel, és a vezető testületnek készített jelentésekről folytasson vitát. Az intézménynek meg kell állapítania, hogy a vezető testület tagjai felelősek annak biztosításáért, hogy a felső vezetés rendelkez zen a CSRBB megértéséhez szükséges szakértelemmel, és hogy a CSRBB kezeléséhez megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre

132. Az intézményeknek hatáskör-átruházási szabályokkal és eljárásokkal kell rendelkezniük a CSRBB értékelésének és nyomon követésének ve zető testület általi bármely átruházására vonatkozóan, beleértve többek között az alábbiakat:

• (a) A vezető testületnek azonosítania kell azokat a személyeket vagy bizottságokat, amelyekre a CSRBB-vel kapcsolatos politikák és -gyakorlatok kidolgozása céljából a vezető testület feladatait átruházz ák, mint például a felső vezetést, a szakértő személyeket vagy az ALCO - t, és azo k feladatait a vezető testületnek egyértelműen meg kell határoznia;
• (b) A vezető testületnek biztosítania kell a felelősségi körök megfelelő elkülönítését a kockázatkezelési folyamat során. A CSRBB azonosítási, értékelési, nyomonkövetési és ellenőrzési funkcióinak egyértelműen meghatározott felelősségi körökkel kell rendelkezniük, függetleneknek kell lenniük a CSRBB -vel kapcsolatos kockázatvállalási funkcióktól, és a CSRBB - kitettségeket közvetlenül a vezető testületnek vagy megbízottjainak kell jelenteniük;
• (c) Az intézménynek biztosítania kell, hogy a vezető testület megbízottjai egyértelmű hatáskörrel rendelkezzenek a CSRBB-vel kapcsolatos kockázatvá llalásáért felelős egységek felett. Egyértelmű kommunikációs csatorna kell, hogy legyen a megbízottak irányelveinek ezen egységekhez való eljuttatására; és
• (d) A vezető testület intézkedjen annak érdekében, hogy az intézmény struktúrája a megbízottjai számára tegye lehetővé feladataik ellátását, és segítse elő a hatékony döntéshozatalt és irányítást. E tekintetben az ALCO - nak vagy azzal egyenértékű szervezet i egységnek rendszeresen össze kell ülnie, és összetételének tükröznie kell a CSRBB -hez kapcsolódó minden fő területet . A vezető testületnek elő kell mozdítania a CSRBB irányítási folyamatával kapcsolatos vitát mind a tagjai és küldöttei, mind a küldöttei és az intézmény más képviselői között. A vezető testületnek biztosítsa továbbá, hogy a kockázatkezelés és stratégiai tervezés területei között folyó rendszeres kommunikáció megkönnyítse a jövőbeli üzleti tevékenységből eredő kockázat monitorozását.

4.5.4 A CSRBB-vel kapcsolatos kockázati politikák, folyamatok és kontrollok

⁸ A idioszinkr atikus hitelkockázati felár az egyes hitelfelvevők hitelminőségéhez kapcsolódó egyedi hitelkockázatot tükrözi (amely tükrözi a hitelfelvevő szektorából és földrajzi elhelyezkedéséből eredő kockázatok értékelését is), valamint a hiteleszköz sajátosságait (pl. kötvény vagy származtatott termék).

⁹ Például az a többlethozam, amelyet egy AA minősítésű szervezet által kibocsátott adósságinstrumentumnak egy kockázatmentes alternatíván kell eredményeznie.

4.6.1 A CSRBB nyomon követésére vonatkozó általános megközelítés

152. Az intézményeknek megbízható belső mérési rendszereket (IMS - eket) kell bevezetniük, amelyek a CSRBB-nek az intézmény üzleti modellje szempontjából releváns minden összetevőjét és forrását magukba foglalják.

153. Az intézményeknek figyelemmel kell kísérniük a CSRBB - nek való kitettségüket a különböző CSRBB- mérőszámok lehetséges változásai alapján . Az intézményeknek a különböző módszerek egymást kiegészítő jell egét kell alkalmazniuk a CSRBB rövid és hosszú távú összetett jellegének megragadása érdekében. Az intézményeknek különösen (i) a különböző CSRBB - mérőszámokra vonatkozó fő modellezési feltevések általános hatását, valamint (ii) az üzleti modell szempontjából releváns banki könyvi származtatott ügyleteik CSRBB-jét kell mérniük és nyomon követniük.

4.6.2 A CSRBB nyomon követésének módszerei

154. Az intézményeknek ki kell dolgozniuk és alkalmazniuk kell saját feltevéseiket és számítási módszereiket a CSRBB értékeléséhez. A mérési módszert a bank összetettségének megfelelően kell megválasztani. .

155. Az intézménynek teljes mértékben meg kell értenie az egyes alkalmazott kvantitatív eszközök és modellek korlátait, és ezeket a korlátozásokat figyelembe kell vennie a CSRBB kockázatkezelési folyamatában. A CSRBB értékelése során az intézményeknek tisztában kell lenniük azokkal a kockázatokkal, amelyek a nem kereskedési könyvben szereplő ügyletek számviteli kezelésének következményeként merülhetnek fel.

156. Kivételként, a 120. bekezdés gy akorlati végrehajtása során és arányossági okokból az intézmények a CSRBB nyomon követése céljából egyedi hitelkockázati felár- összetevőket is bevonhatnak, amennyiben biztosított, hogy a mérőszámok konzervatívabb eredményeket hoznak.

4.6.3 A CSRBB monitoring feltevései

157. A CSRBB mérése során az intézményeknek teljes mértékben meg kell érteniük és dokumentálniuk kell a legfontosabb modellezési feltevéseket. E feltevéseket igazítsák az üzleti stratégiákhoz, és teszteljék rendszeresen.

158. Az intézményeknek figyelembe kell venniük a számviteli gyakorlatok hatását a CSRBB értékelésére, különösen a nettó kamatbevétel és a piaci érték változásai tekintetében.

159. A diverzifikációs feltevések megbízhatóságát és stabilitását megfelelően validálják és dokumentálják; lehetséges lehet a CSRBB és az IRRBB közötti diverzifikáció. Ugyanezen feltételek mellett a CSRBB és más kockázatok közötti diverzifikációs feltevések is lehetségesek lehetnek. A diverzifikációs hatásokat megfelelő óvat ossággal kell megbecsülni ahhoz, hogy gazdasági vissz aesés esetén és az intézmény üzleti és kockázati struktúrájára nézve kedvezőtlen piaci feltételek mellett is kellően stabilnak lehessen tekinteni. Az intézményeknek minden esetben külön kell értékelniük a CSRBB-t és az egyéb kockázatokat (beleértve a nem k ereskedési tevékenységekből származó kamatkockázatot is).

160. Mivel a piaci feltételek, a versenykörnyezet és a stratégiák idővel változnak, az intézmények legalább évente, gyorsan változó piaci körülmények között pedig ennél is gyakrabban vizsgálják felül a j elentős mérési feltevéseket.

161. A CSRBB alkalmazásában az intézményeknek prudens dokumentációt kell készíteniük, amely alátámasztja politikákban lefektetett feltevéseiket és eljárásaikat, és be kell építeniük egy eljárást azok felülvizsgálatára. Az intézményeknek a CSRBB céljából meg kell érteniük a kiválasztott CSRBB-hez kapcsolódó befektetési stratégiák hatását.