6. The approach for identifying the appropriate historical period

A megfelelő múltbeli időszak kalibrálásra történő kiválasztásakor az intézmények a jelenlegi portfoliójuk szempontjából lényeges stresszidőszak megállapításához saját módszertant alakítanak ki, ami kétféle megközelítésen alapulhat:

• i. szakértői alapú megközelítés; vagy
• ii. képleten aapuló megközelítés.

A szakértői alapú megközelítés lényege, hogy a kalibrálás céljaira felhasználandó konkrét időszakot nem részletes kvantitatív elemzés segítségével, hanem az intézmény jelenlegi portfoliójában rejlő kockázatok és a kockázati tényezőkhöz fűződő múltbeli stresszidőszakok magas szintű elemzése alapján határozzák meg. A fenti, megítélésalapú megközelítés alkalmazásakor az intézmények kvantitatív elemeket is figyelembe vesznek az elemzésnél.

Ezzel szemben a képleten alapuló megközelítés az intézmény jelenlegi portfoliójára nézve jelentős stresszhelyzetet jelentő múltbeli időszak meghatározására a szakértői értékelés mellett egy szisztematikusabb mennyiségi elemzésen alapul. Ez a megközelítés többféleképpen alkalmazható:

• i. Kockázati tényezőn alapuló megközelítés: az intézmény meghatározza azokat a – korlátozott számú – kockázati tényezőket, amelyek a portfoliójában bekövetkező értékváltozás releváns okainak tekinthetők. Ezután a kockázati tényezőkre vonatkozó múltbeli adatokat részletes elemzés alá vonja, hogy megállapítsa (például azzal, hogy meghatározza, melyik időszakban mutatták a kockázati tényezők a legnagyobb volatilitást), a múltbeli adatok tartományán belül melyik volt a legnagyobb stressznek kitett időszak.
• ii. Kockáztatottérték-alapú megközelítés: a múltbeli időszak meghatározása úgy történik, hogy vagy a teljes VaR modellt, vagy egy közelítést futtatnak le egy múltbeli időszakra vonatkozóan, majd megállapítják, hogy a jelenlegi portfolióra melyik 12 hónapos időszak eredményezi a legmagasabb értéket.

Ezt a megközelítést akkor érdemes alkalmazni, ha a legmagasabb volatilitással jellemezhető időszak egyszerű kiválasztása helyett olyan múltbeli időszakot kívánunk meghatározni, amely a legkonzervatívabb tőkeeredményt biztosítja.

Bár az intézmények mindkét megközelítést tetszés szerint alkalmazhatják, a múltbeli időszak meghatározásához – ahol csak lehetséges – a képleten alapuló megközelítés alkalmazása javasolt.

A képleten alapuló megközelítés komplex számítási igényének csökkentése érdekében az intézmények a fenti két megközelítést akár ötvözhetik is. Ez úgy oldható meg, hogy a szakértői alapú megközelítés alkalmazásával csökkentik a képleten alapuló megközelítés során figyelembe vett, múltbeli adatokat tartalmazó időszakokat.

Az alkalmazott megközelítéstől függetlenül az intézményeknek bizonyítaniuk kell, hogy a stresszidőszak jelenlegi portfoliójuk szempontjából lényeges szerepet játszik, és hogy elemzéseikben több lehetséges múltbeli időszakot is figyelembe vettek. Az intézményeknek bizonyítaniuk kell továbbá, hogy a stresszidőszakok meghatározásának alapját képező portfolió reprezentatív az intézmény jelenlegi portfoliójára nézve, (például a stresszidőszak megállapításához használt megközelítést más tipikus, vagy múltbeli portfolióra is alkalmazható). Sok portfoliónál elképzelhető például, hogy a 2007–2008 során elszenvedett veszteségekhez köthető 12 hónapos időszak megfelelően tükrözne egy ilyen stresszhelyzetet, de az intézményeknek a jelenlegi portfolió szempontjából lényeges más időszakokat is tekintetbe kell venniük.

A releváns múltbeli időszak meghatározásakor vagy a stresszhelyzeti VaR kalibrálásakor a múltbeli adatok soha nem súlyozhatók, ugyanis a stresszidőszakból származó adatok súlyozása nem tükrözné hitelesen az intézmény portfoliójának potenciális stresszveszteségeit.

Végül pedig a hatáskörrel rendelkező hatóságok előírhatják, hogy az intézmények a stresszhelyzeti VaR modell kalibrálására használjanak antitetikus adatokat, főként olyan esetekben, amikor az intézmény portfolióját gyakori pozícióváltások jellemzik.

7. A stresszidőszak meghatározásának módszerét alátámasztó